Lapunk október 11-i számában számoltunk be arról, hogy az Autopres irodái bezártak, a telefonokra senki nem válaszol, a cég ugyanakkor a szerződés felbontásáról szóló levelet küldött ki az ügyfeleknek. A gépkocsi-tulajdonosok pedig a kifizetések beszüntetését követően már saját zsebükből kénytelenek fizetni a bankhitelt. Ez azokat a személyeket érinti súlyosan, akik csak az Autopres által folyósított összegből tudták törleszteni új autójuk havi részletét. A reklámfelületek értékesítésével foglalkozó, tavaly októberben indult vállalkozás ugyanis az új gépkocsik két oldalát és a motorháztető felületét megvásárolta reklámfelületként való értékesítés céljából. Az Autopres azzal csábította az új autóra vágyókat, hogy a reklámfelület ellenértékeként havi 150 euró körüli bevételhez jutnak, amely akár a hitel vagy a lízingszerződés havi részletét is fedezi. Eszerint aki új autót kívánt vásárolni, egyszerre kötött lízingszerződést az autókereskedővel és reklámszerződést az Autopresszel. Ahhoz, hogy a cég kifizesse az ígért havibért, induláskor az autó tulajdonosának új gépkocsi esetében 100 lejt kellett kezelési költségre előlegként befizetnie, használt autó esetében pedig 546 euró volt a „beugró összeg”. Habár a dokumentum azt is tartalmazta, hogy a szerződés bármikor egyoldalúan felbontható, a cég 800–900 olyan ügyfelet is szerzett, akik abban bíztak, hogy havi 150 eurót nyernek a gépkocsijuk felületének bérbeadásából.
Lapunkat a cég tulajdonosa, Bíró Róbert Mátyás kereste meg azzal a szándékkal, hogy tudassa az ügyfelekkel: habár cége valóban nem tudott már augusztustól fizetni, igyekszik a szerződésbontás időpontjáig mindenkinek átutalni az elmaradt pénzösszeget. Bíró elmondása szerint először azoknak törlesztenek, akik befizették a több mint félezer eurót, azonban annak csak töredékét vagy még semmit nem kaptak vissza. Azonban – mint magyarázta – ehhez még több partnercég adósságát is be kell hajtania.
A cégtulajdonos felvázolta az Autopresnél fellépett gondokat, és azt, hogy mi vezetett a fizetésképtelenséghez. Állítása szerint a problémák augusztusban kezdődtek, amikorkolozsvári Beszterce utcai székhelyükről új irodába költöztek. Emiatt késtek először a kifizetések. Ezt azonban az is tetézte, hogy több reklámfelületet vásárolni szándékozó cég is visszalépett a szerződéskötéstől, aminek következtében nem folyt be elegendő pénz a kifizetésekre. „Ekkor egy területi képviselőnk megrémült, és azzal riogatta a cég alkalmazottait, hogy csődbe mentünk – magyarázta Bíró Róbert. – Így az alkalmazottak sietve kerestek új munkahelyet.” Bíró egyedül maradt a cégnél, de nem mert a bezárt irodák felé se menni, mivel több – a pénzükre váró ügyféltől is – fenyegető telefonhívást kapott. Azt állítja, testőröket volt kénytelen fogadni, és a telefonhívások miatt a rendőrségen is feljelentést tett.
A Krónika kérdésére Bíró elmondta, a reklámautós üzletből nem gazdagodott meg, sőt – mint hangsúlyozta – jelenleg a megélhetése is veszélybe került. Cáfolta továbbá azokat a híreket, amelyek szerint valamilyen köze lenne a korábban Nagyváradon, azt megelőzően pedig Magyarországon csődbe jutott autóreklámos cégekhez. Kifejtette, Németországban vásárolta meg a reklámautós vállalkozása részletesen kidolgozott üzleti tervét, a céghez pedig nagy reményeket fűzött.
L. L.
Magyarországon is bukott az üzlet
A kolozsvári Autopreshez hasonló tevékenységre szakosodott magyarországi társaságok – Il Ferro, Mobil Reklám Hungária, Hírautó – fél évvel ezelőtt jelentettek csődöt. Ezek közül a legnagyobb, az Il Ferro ellen májusban indított nyomozást a rendőrség csalás miatt, majd felszámolási eljárás indult a 8 ezer ügyfelet mintegy 300 millió forinttal megkárosító autóreklámos cég ellen. Különben az Il Ferro csődje is költözéssel kezdődött: a cég idén áprilisban változtatott székhelyet Budapesten, korábbi telephelyén pedig szétszórva hagyott a szerződött ügyfelek személyes adatait is tartalmazó több ezer oldalnyi dokumentumot, amelyet a rendőrség lefoglalt. Nagyváradon korábban ugyancsak Il Ferro néven működött reklámautócég, amely az anyaországi társaság csődje után Mobilspotra keresztelkedett át, nem sokkal később azonban ugyancsak bezárta kapuit.
R. Sz.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.