Figyelmeztető sztrájk az egészségügyben

A Sanitas és a szaktárca képviselőinek a béremelés és a befagyasztott állások ügyében sikerült közös nevezőre jutni, de a szakszervezetisek a kollektív munkaszerződés megkötésére, illetve a hétvégék külön díjazására is ígéretet kaptak. A konkrét elképzeléseket a szaktárca szerdán mutatja be az érdekvédelmiseknek, és amennyiben ezek kielégítőnek bizonyulnak, a Sanitas lemond a csütörtökre meghirdetett általános munkabeszüntetésről – közölte Marius Sepi szakszervezeti alelnök.

Eugen Nicolăescu miniszter elmondta, megegyeztek a kollektív munkaszerződések megkötésében, illetve abban, hogy a kormány jövőre két szakaszban emeli az egészségügyben dolgozók bérét, de a növelés mértékét nem akarta elárulni. Nem ígérnek többet, mint amennyit meg tudnak tartani, hangsúlyozta a tárcavezető.

Az egészségügyi dolgozók hétfőn kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak, magasabb béreket és az egészségügy nagyobb mértékű finanszírozását követelték. A reggel nyolc és tíz óra között megtartott sztrájk során az orvosok és az asszisztensek a szolgáltatások egyharmadát biztosították, de olyan erdélyi megyék is voltak, ahol hírügynökségi tudósítások szerint nem szüntették be a munkát.

Marius Sepi, a Sanitas első alelnöke elmondta, a szervezetnek mintegy százezer tagja van, és többségük részt vett a figyelmeztető sztrájkban. Emlékeztetett, hogy a tiltakozás nem a betegek ellen irányul, csak azt kérik, hogy a kormány biztosítson méltó körülményeket a gyógyításhoz a kórházakban. Továbbá, hogy emelje a bruttó hazai termék (GDP) legalább 6 százalékára az egészségügyre fordított pénz nagyságát a jelenlegi mintegy 4 százalékról. Az orvosok és az asszisztensek emellett magasabb béreket követelnek, valamint saját bérrendszer kialakítását a szektorban dolgozók számára.

„A kollektív munkaszerződés biztosítja a dolgozók jogainak minimális védelmét. Követeljük továbbá a fizetések növelését, valamint azt, hogy oldják fel a tilalmat annak érdekében, hogy betölthessük az egészségügyi intézmények számára korábban jóváhagyott 1228 állást. Amennyiben ezek a programpontok szerepelni fognak a szerdára tervezett kormányülés napirendjén, fontolóra vesszük a november 28-ra bejelentett általános sztrájk felfüggesztését” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető.

Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter elmondta, tisztában van az egészségügyben dolgozók nehéz helyzetével, azonban ezek problémáit nem lehet máról holnapra megoldani. Ugyanakkor furcsállotta, hogy az egészségügyisek most léptek sztrájkba, és nem három évvel ezelőtt, amikor 25 százalékkal csökkentették a béreiket.

Leginkább a béremelésben bíznak

 A Szatmár Megyei Kórházban nyugodt körülmények között zajlott a figyelmeztető sztrájk, amelyben a dolgozók egyharmada nem vett részt, ez idő alatt is ellátva a betegeket. A kórház ajtaja azonban zárva volt, így 10 óráig kellett várakozniuk az érkező pácienseknek – 8–10 személynek – az ügyintézésre. Aurelia Pop, a Sanitas megyei elnöke, valamint a megyei kórház szakszervezeti vezetői felolvasták követeléseiket, és beszámoltak a szakszervezet és az egészségügyi minisztérium között folyó tárgyalások eddigi eredményeiről.

Elhangzott, egyelőre úgy néz ki, 10 százalékos béremelést sikerül kieszközölniük. Azt is elmondták, hogy bár az utóbbi időben sikerült fejlesztéseket eszközölniük az intézményben, ez nem elégséges ahhoz, hogy az egészségügyi ellátást az elvárt szakmai szinten végezzék. A figyelemfelkeltő akció végeztével a kórház dolgozói újra elkezdtek dolgozni. Lapunk érdeklődésére többen elmondták: leginkább a béremelésben bíznak, valamint abban, hogy lehetőség nyílik újabb alkalmazottak felvételére, mivel a létszámhiány miatt időnként alig képesek ellátni a feladataikat.

 „Hogy lehet ebből a pénzből megélni?”

 A bérezésre panaszkodtak leginkább a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház alkalmazottjai is, akik a kétórás figyelmeztető sztrájk ideje alatt ellátták a sürgős eseteket és a bent fekvő betegeket, a betegfelvételre vagy vizsgálatra érkezők azonban várakozásra kényszerültek. A sztrájkolók lapunknak elmondták: az alacsony fizetések, a korábbi fizetéscsökkentés és a bérezési szabályok változásai miatt kialakult különbségek jelentik a legnagyobb problémát a számukra.

Egy asszisztensnő arról számolt be, hogy hétéves munkaviszonnyal 720 lej a fizetése, ha váltásokat vállal, fel tudja tornázni az összeget valamivel több, mint 900 lejre. Egy egészségügyi nyilvántartóként dolgozó nő 26 éves munkaviszonnyal 960 lejt keres. „Egyetemista gyermekünk, bankkölcsönünk van, hogy lehet ebből a pénzből megélni?” – tette fel a kérdést.

A Sanitas követeléseinek egyike a megfelelő bérezési rács alkalmazása, amely fizetésemelést is lehetővé tesz, illetve a rendszer hierarchikus elrendezését is szem előtt tartja. Kiss Gyöngyi, a szülészet-nőgyógyászati osztály főnővére rámutatott, nagyon kevés az alkalmazott, ezért nemcsak sokat dolgozik mindenki, hanem a szabadságolásokat is nehéz megoldani, ha pedig betegség miatt kiesik valaki, át kell szervezni a tevékenységet. Rámutatott, ha nem emelik a költségvetést, továbbra sem lehet újabb embereket alkalmazni.

Csíkszeredában a sztrájk alatt a sürgősségi esetek és bent fekvő betegek ellátták, kellemetlenséget legfentebb az okozhatott, hogy a hétfőn reggel érkezőknek várakozniuk kellett. A kórház előterében többen várakoztak, tíz órára pedig azok sora is jelentősre megnőtt, akik a kapunál várták a sztrájk végét és a járóbeteg-rendelés, a betegfelvétel megkezdését.

A gyergyószentmiklósi Tódor Tünde kislányával érkezett szakrendelésre és nem tudta, hogy a sztrájk miatt várnia kell, mesélte. A Gyergyóditróból érkezett Portik Erzsébet egy idős asszonyt kísért be a kórházba. Reggel nyolctól várakoztak, ami elmondása szerint eléggé kellemetlen volt, mivel az idős cukorbeteg néni nem érezte jól magát.

 Összeállításunk szerzői: Babos Krisztina, Pap Melinda, R. Kiss Edit