
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság (ANSVSA) egy, az ukrán-magyar-román hármashatár közelében elpusztult vaddisznó tetemében - közölte az Agerpres hírügynökség csütörtökön.
2018. május 31., 15:132018. május 31., 15:13
A 12-14 hónaposra becsült elhullott állatot a magyar határtól hat, az ukrán határtól tíz kilométernyire lévő Kissár (Noroieni) községhez tartozó erdőben találták.
Az ANSVSA szerint a vaddisznó vélhetően az ukrajnai vagy magyarországi erdőkben élő fertőzött állománytól kapta el a fertőzést. A román szakhatóság értesítette az állategészségügyi világszervezetet, és megkezdte a szükséges intézkedések végrehajtását a fertőzés terjedésének megelőzésére.
Romániában először tavaly augusztusban, majd idén januárban adtak hírt arról, hogy ASP-vírussal fertőzött sertéseket találtak háztáji gazdaságokban, az Ukrajnával és Magyarországgal is határos Szatmár megyében. A román kormány tavaly kiemelt állategészségügyi kockázatú védelmi övezetté nyilvánította az Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal szomszédos határsávot húsz kilométeres mélységben, megelőzendő, hogy újabb állatokat fertőzőn meg az országban az afrikai sertéspestis.
Az Agerpres hírügynökség szerint az orosz állategészségügyi és növényvédelmi szövetségi szolgálat május 25-én ideiglenes korlátozást vezetett be a Romániából származó élő sertések és sertéshúsból készült hústermékek bevitelére, arra hivatkozva, hogy az országban újabb ASP fertőző góc jelent meg.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
szóljon hozzá!