2011. augusztus 17., 07:302011. augusztus 17., 07:30
Pintér István elnöktől megtudtuk, 1996-ban tulajdonképpen újraszervezés zajlott, hiszen 1969-től a rendszerváltásig törvény írta elő a hasonló intézmények működését, ám 1990 és 1995 között a csapat szétszéledt, a felszerelés és a székhely odalett, így a hagyományok ellenére a semmiből kellett újra összekovácsolni a nehéz terepre szakosodott mentőszolgálatot. Az első kormányhatározat, amelynek alapján a rendszerváltás után beindulhatott a munka, 1996-ban jelent meg, és a Salvamontot a Bihar Megyei Tanács fennhatósága alá sorolta, ám az valójában alulról szerveződött. „Akkorra kezdett felnőni egy újabb generáció, amely fontosnak tartotta újra létrehozni ezt a mentőszolgálatot – mesélte a Krónikának Pintér István. – A semmiből indultunk, lassan nőtte ki magát a szervezet. Nyolc-tíz éven át a tagok tartották el, saját felszerelésüket, saját autójukat használták” – idézi fel a nem is olyan távoli múltat az elnök. Először ugyanis csak pár évvel ezelőtt, 2005-ben kaptak nagyobb összegű támogatást a bihari önkormányzattól. S bár mai napig sok önkéntes dolgozik hegyi- vagy barlangimentősként a csapatban, öt saját alkalmazottja már van a Salvamontnak, és mára legalább filléres problémákkal nem küzdenek: tisztességes székhelyet kaptak, és már nem saját zsebből állják a benzinpénzt.
Ahhoz egyébként, hogy valaki hegyi- vagy barlangimentővé váljon, több évig tartó, komoly képzésen kell részt vennie – tudtuk meg. A Bihar Megyei Hegyi- és Barlangimentő-szolgálatnak jelenleg 35, engedéllyel rendelkező mentőse van, ezek nagy része a szabadidejében segít a hegyeken bajba jutottaknak, mellettük azonban tizenhat fiatal vesz részt épp most a képzéseken. Pintér István reményei szerint közülük kikerülhet majd néhány új, teljes munkaidős kolléga is, ahhoz ugyanis, hogy minél több kirándulóhelyen állandó őrjáratot tartsanak fenn, minél több olyan emberre van szükség, akinek nem kell a munkahelyéről szabadságot kérnie, hogy pár hetet vagy hónapot fent maradhasson a hegyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok