A múzeum jövőjéről folytatott tegnapi megbeszélésen a muzeológusok hangsúlyozták, a székhelyépítés tovább késleltetné a közgyűjtemény kiköltöztetését a visszaszolgáltatott barokk palotából. „Ha így haladunk, 2015 május elsején megnyithatjuk az új múzeumot” – fakadt ki a halogatást kifogásolva Ioan Godea muzeológus a Körösvidéki Múzeum Baráti Köre és a Bihar Megyei Művelődésügyi Igazgatóság szervezte találkozón. Kollégája, Vasile Sarca megkérdezte: ki vállalja a felelősséget azért, ha az újabb késlekedés miatt károsodnak a műtárgyak. A barokk palotában tartott találkozóra több mint 80-an jöttek el, és bár a hirdetés szerint a Körösvidéki Múzeum belső kiépítésének műszaki tervéről szóló beszélgetésre várták az érdeklődőket, a szó a tervek ismertetéséről óhatatlanul az intézmény sorsára terelődött.
Aurel Chiriac múzeumigazgató röviden összefoglalta, miért kell a közgyűjteménynek kiköltöznie a római katolikus egyháznak 2005-ben viszszaszolgáltatott püspöki palotából, illetve hogyan került a hadapródiskola a múzeum használatába. Mint mondta, az épületnek a tetőszerkezetét már felújították mintegy 2,3 millió lejért, és körülbelül 650 ezer eurót kifizettek a kivitelezőnek az átalakítási tervekért.
Bár a találkozóra a megyei önkormányzat tagjait is meghívták, ezek közül csupán Lőrincz Ottó RMDSZ-es önkormányzati képviselő, katolikus plébános jelent meg, aki cáfolta, hogy a múzeum új székhelyének kérdése szerepelne a megyei tanács mai ülésének napirendjén. Ugyanakkor megjegyezte: Ţârle felajánlotta Tempfli József megyés püspöknek, hogy megvásárolja a barokk palotát, és annak helyébe újat építtet a püspökségnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.
Látogatottsági adatok