Féltik a hódokat a zöldek a Torja-patak mederszabályozása miatt

Román Katalin Viola zöldaktivista azzal a panasszal kereste meg lapunkat, hogy Kézdivásárhely szomszédságában a Torja-patak medrét szabályozó munkálatok kezdődtek, a beruházás pedig zavarja a hódok életterét. A védett állatok akár el is pusztulhatnak a munkálatok során, ezért el kell költöztetni őket, mondta a környezetvédő, akinek véleményével más szakemberek is egyetértenek. 

Sándor László, a Kovászna Megyei Vízgazdálkodási Vállalat főmérnöke lapunk megkeresésére elmondta, hogy a Torja-patak szabályozását a Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) vâlceai központja szerződte le, azonban a finanszírozás és a munkálat megkésett, ugyanis amikor az engedélyeket kiváltották, még nem laktak hódok a patak környékén, a védett állatok időközben telepedtek le.

A szakember elmondta, a munkálatokat múlt héten leállították, és megkezdődtek az egyeztetések a vízügyi és a környezetvédelmi hivatal között. Sándor László szerint valószínűleg az lesz a megoldás, hogy az állatokat befogják és elköltöztetik. Ez a munkálatok idejére védelmet jelenthet számukra, ugyanis a tapasztalat szerint miután az építkezéssel együtt járó felfordulás, zaj elül, a kisállatok viszszaköltöznek.

A főmérnök ugyanakkor a törvényi hiányosságokra is felhívta a figyelmet: miközben a környezetvédelmi jogszabály fokozottan védi a hódokat, és ötezer lejes bírsággal sújtja az egyedek elpusztítását, a vízügyi törvényben nincs erre vonatkozó paragrafus, nem írja elő, hogy mi a teendő, ha a patakparton megtelepedtek a hódok. Jogharmonizációra lenne szükség, mutatott rá a vízügyi szakember.

Sándor László szerint a mederszabályozásra mindenképpen szükség van, és bár sokan felteszik a kérdést, mi értelme ennyire kiszélesíteni a Torja medrét, az európai uniós árvízvédelmi szabályozás szerint a patak el kell hogy vezesse a felhőszakadás után lezúduló nagyobb vízmennyiséget is. Európa előírja a patakszabályozást és a hódok védelmét is, mutatott rá a főmérnök, aki szerint erre kell megtalálni a köztes megoldást.

Emlékeztetett, hogy néhány évvel ezelőtt Réty területén próbáltak a Brassói Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) munkatársai elköltöztetni hódokat, de nagyon hosszadalmas volt az eljárás, mivel a napközben felállított csapdákba mindig besétált valamilyen más állat, így mire éjjel a hódok elindultak, a csapda foglalt volt. Rámutatott, Kovászna megyében megnőtt a hódpopuláció, szinte minden patakban van néhány hódcsalád, de ezek nem okoznak számottevő kárt, a gátrendszert sem veszélyeztetik. Az átereszeknél építenek keresztgátakat, így előfordul, hogy ezek környékén kiönt a víz, de ez nem zavarja a félreeső legelők gazdáit.

Gheorghe Neagu, a megyei környezetvédelmi hivatal igazgatója szintén azt hangsúlyozta a Krónikának, hogy a hódokat el kell költöztetni, hiszen amikor a Torja-patak szabályozására kiadták az engedélyeket, még nem voltak védett lakói a patakpartnak.

A térségben egyébként a 19. század végén kihalt a hód a mértéktelen vadászat miatt, húsáért, zsírjáért és a bundájáért is pusztították, vízálló prémjéből csizmát és kucsmát készítettek. A Brassói Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) 1998-ban kezdte el az állatok visszatelepítését. A program öt évig tartott, ennek keretében 150 állatot engedtek szabadon az Olt, a Maros és a Ialomiţa folyó mentén.

A visszatelepítés sikeresnek bizonyult, az állatok berendezkedtek a háromszéki folyóvizek mentén, és az elmúlt években elszaporodtak. A környezetvédők szerint a hód megjelenése jótékony hatással van a környezetre, hiszen takarítja a partot, így a növényzet is jobban nő. A növényevő állat jelenléte egyébként a faunát is befolyásolja, ahol megjelenik, ott a vidrák, a farkasok és a medvék is meghonosodnak. A vadászok úgy vélik, a mértéktelen szaporodás miatt szükség lenne a hódok ellenőrzött kilövésére, ám erre a hazai törvények nem adnak lehetőséget.