Féltett kétnyelvűség – Konferencia az anyanyelvhasználatról

A nagyváradi Szent Mihály Igazsága és Békéje nevet viselő emberjogvédő egyesület szervezte Valós kétnyelvűség Erdélyben című rendezvényen kiderült, gyakori jelenség, hogy – félelemből vagy tudatlanságból – az érintettek sem élnek kellőképpen az anyanyelvhasználat jogával.

Közömbösség, tudatlanság

Menyhárt Gabriella nagyváradi ügyvédnő, a rendezvény főszervezője az ukrajnai folyamatokra hívta fel a figyelmet, mondván, a februári puccs után megalakult kormány egyik első intézkedése az volt, hogy eltörölte az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. „Mindez ébresztőként kellene hasson ránk is, Magyarország határain kívül élő magyarokra\" – fogalmazott az ügyvédnő. – Sajnos nagyon sokan nem ismerik a törvény adta jogaikat. Ha ismernék, eldönthetnék, hogy élnek velük, vagy sem.\"

Kérdésünkre, hogy mivel magyarázható, hogy számos magyar polgármester és intézményvezető továbbra sem kíván élni a hazai és nemzetközi jogszabályok biztosította lehetőségekkel, Menyhárt Gabriella úgy vélekedett, a szomorú jelenség az érdektelenség, a közömbösség és a félelem számlájára írható. „Túl kell lépnünk azon a félelmen vagy érdektelenségen, amely sajnálatos módon a magyar közösséget jellemzi. Amíg ezt nem győzzük le önmagunkban, addig hiába várunk, és követelünk jogorvoslást a többségi nemzettől, esetleg külföldről\" – jegyezte meg.

A Civil Elkötelezettség Mozgalom képviselői beszámoltak azokról a törekvéseikről, melyek miatt gyakran magyar politikusokkal és intézményvezetőkkel kerültek konfliktusba. Mint mondták, harcolniuk kellett azért, hogy Marosvásárhelyen egy általános iskola végre magyar személyiség nevét viselhesse, illetve, hogy a vegyes tannyelvű tanintézetekben megjelenjenek a magyar feliratok is.

A törvény érvényesítése érdekében az egyesület két vezetője, Szigeti Enikő és Horváth Kovács Ádám a teljes vásárhelyi iskolahálózatot, a tanfelügyelőséget és a polgármesteri hivatalt is bepanaszolta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.

A Felvidékről érkezett Orosz Örs, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Dél-Szlovákiában elszaporodott anonim nyelvhasználati mozgalmak munkásságát mutatta be. Amint egy rövid videofelvételen is láthattuk, az önkéntes fiatalok, ha kellett, magyar nyelvű helységnévtáblákat rendeltek és szereltek fel, a párkányi állomás peronjáról pedig megafonnal „segítettek\" a csak szlovákul megszólaló hangosbemondónak.

A hasonló mozgalmak tagjai a „Hol marad a magyar felirat?\" matricával ragasztották össze az egynyelvű táblákat, de nem úszták meg a magyarlakta vidékeken kizárólag az állam nyelvén hirdető nagyvállalatok sem. Az egyik reklámpannón például a „Merénylet a kétnyelvűség ellen – Ne közelítse meg a helyszínt!\" felirat jelent meg. A szintén csak szlovákul hirdető OTP Bank óriásplakátjára a „Ha kell a pénzünk, kérjétek magyarul is!\" felhívást festették fel. „Nem eredménytelen a törekvés, hisz Dél-Szlovákiában ma már egyre több önkormányzat és cég használja a magyar nyelvet is\" – mondta el lapunknak az aktivista.

Hazai és budapesti segítség

A Kolozsváron állami költségvetésből működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézet a Nyelvi jogok című útmutatójának internetes és nyomtatott kiadásával próbál felvilágosítást nyújtani az illetékeseknek. Azonban hiábavalónak tűnhet az állami és közigazgatási szervek hivatalos űrlapjainak a fordítása, ha ezeket a kétnyelvű nyomtatványokat a Székelyföldön kívül alig egy pár helyen használják.

„A legtöbb helyen nem is tudnak a létezésükről. Sajnos a potenciális felhasználók sincsenek tisztában a jogaikkal\" – ecsetelte a helyzetet Bogdán Andrea jogtanácsos, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A két évvel ezelőtt létrehozott Kissebségi Jogvédő Intézet (KJI) jogsegélyszolgálat valamint jogi eszközök biztosítása révén próbál segíteni a határon túli magyarságon.

Amint a Budapesten működő intézet munkatársa, Görög Dóra felvázolta, bárki fordulhat a KJI-hez, az anyaország esetenként akár az ügyvédi honoráriumot is állja. A Kissebségi Jogvédő Intézet már jó pár ügyben Strasbourgig juttatta ügyfelét.