
Fotó: Pengő Zoltán
2009. február 17., 08:332009. február 17., 08:33
A dokumentumokkal is bizonyítható királysírok mellett, egyes történészek szerint másik három magyar király holttestét is Nagyváradon helyezték el, a premontrei rendet itt megalapító II. Istvánt, illetve a Bihar megyei Körösszegen meggyilkolt IV. Lászlót, de egyes vélemények szerint mielőtt Egerbe szállították volna, II. Endre is itt aludta örök álmát. Emellett számos püspököt és főnemest is az egykori székesegyházban helyeztek örök nyugalomra. A tervek szerint felkutatnák ezeket, és a leletekből szabadtéri múzeumot hoznának létre, hogy ezáltal is vonzóbbá tegyék a várat a turisták számára.
Szent László és a többi magyar király sírjának feltárásával tenné vonzóvá a turisták számára a várat a nagyváradi önkormányzat. A testület tegnapi ülésén jóváhagyta a fejedelmi palota négy épületrészének a felújítására vonatkozó terv elkészítését, amelyben többek között a királysírokat és az egykori székesegyház romjait bemutató szabadtéri múzeum, archeopark kialakítása is szerepel. A projektre az önkormányzat a Regionális Operatív Program keretében pályázna, miután ennek keretében tavaly 10,89 millió eurót sikerült nyernie a vár nyolc épületének korszerűsítésére.
A második szakaszban a fennmaradt négy épületet újítanák fel, ezekben galériát, könyvtárat, ökumenikus múzeumot, egyházi kutatóközpontot, hagyományőrző központot, házasságkötő termet hoznának létre – részletezte a tegnapi tanácsülésen Marcel Boloş, a vár felújításával foglalkozó fejlesztési igazgatóság vezetője. Kifejtette, a két pályázat révén öszszesen 23–25 millió eurót fordítanának az épületegyüttes felújítására, így a belső vár teljesen megújulna, már csak a falak és a bástyák korszerűsítésére kellene pénzt szerezni.
„Remélem, még sikerül megfelelő mennyiségű épületelemet találni az egykori székesegyházból, amelyek révén szuggesztíven bemutathatjuk a látogatóknak, hogy nézett ki az épület” – közölte a Krónika érdeklődésére Dumitru Noane, a vár felújítási munkálataival foglalkozó önkormányzati tanácsadó. Mint mondta, a korabeli dokumentumok szerint impozáns épületről van szó, amelynek oldalhajóiban tizenkét oltár állt. A szakember szerint arra kevés az esély, hogy értékes leleteket találjanak, hiszen Szent László sírját 1565-ben meggyalázták a protestánsok, a holttestét pedig a Körösbe dobták, míg Luxemburgi Zsigmond sírjára 1755-ben véletlenül bukkantak rá, amikor kutat ástak.
Később, 1881–83-ban, illetve 1911–13-ban újabb ásatásokra került sor, amikor sikerült feltárni a székesegyház alaprajzát. „Mivel abban az időben nem lehetett a mai értelemben vett régészetről beszélni, az ásatások többet ártottak, mint amennyit használtak, hiszen számos olyan értékes elemet tönkretettek, amiből mi sok mindent kiolvashatnánk” – vélte a szakember. Kifejtette, a protestantizmus terjedésével tönkrement székesegyházat a fejedelmi palota építésekor tették egyenlővé a földdel, ugyanis a kétszintes épületegyüttes építésekor a dóm díszes köveit is felhasználták.
A szakember kifejtette, Szent László, Luxemburgi Zsigmond és felesége, Mária mellett a váradi várban temették el Beatrixot, Károly Róbert feleségét is, de egyes történészek szerint a Szent László-kultusz miatt a magyar királyok előszeretettel temetkeztek a váradi várba, így II. Istvánt, a váradhegyfoki premontrei apátság alapítóját is itt helyezhették örök nyugalomra, akárcsak a Körösszegen meggyilkolt IV. Lászlót vagy a később Egerben eltemetett II. Endrét. A várudvar számos más fontos személy sírját rejtheti, a székesegyház melletti temetőben több egyházi elöljárót, főnemest temettek el, például Andrea Scolari és Thurzó István püspököket és Báthory András bíborost, erdélyi fejedelmet.
Dumitru Noane szerint a tervnek a turistacsalogatás mellett béketeremtő szándéka is van, megpróbálják elérni, hogy a többségi nemzet is magáénak érezze a város legfontosabb műemlék épületét. Mint mesélte, Szent László egyik lánya, Piroska, bizánci császárné volt, aki öregkorában ortodox apácarendet alapított, és Iréné néven szentté avatták. Ennek jegyében a várban egy ökumenikus központ létesülne, ahol a hívek egyszerre imádkozhatnának a római katolikus és az ortodox szenthez. „Ez híd lenne a két vallás között, hogy a város lakói ezután ne csak nemzetiségi alapon tekintsék a történelmet” – mondta.
„Ez nagyon jó elképzelés, amelynek során számos fontos, akár szenzációs lelet is felszínre kerülhet, de most kevés az esély a kivitelezésre” – vélte a Krónika kérdésére Emődi Tamás műépítész, aki évek óta részt vesz a váradi várban zajló feltárási munkálatokban. Kifejtette, jelenleg a vár rehabilitációjának első szakaszára, az azt megelőző kötelező ásatásokra kell koncentrálniuk. Mint mondta, a közművesítés során másfél kilométer hosszan, két méter mélyen fektetik le a vezetékeket, és előtte a területet fel kell tárni. „Hatalmas régészeti munkáról van szó, amekkorát az elmúlt években nem végeztek felénk, és félő, hogy sem az idő, sem a szakemberállomány nem lesz elég” – mondta Emődi.
A szakember szerint ahhoz, hogy időben elkezdődhessen a kivitelezés, két éve el kellett volna kezdődnie az ásatásnak, de csak töredékét végezték el. „Előbb meg kell próbálnunk hatékonyan levezényelni ezeket a munkálatokat, és utána beszélhetünk arról, hogy luxusból ássunk” – hangsúlyozta. Hozzátette, a várudvar feltárására mindenképp sort kell keríteni, hiszen nagy tudományos, turisztikai eredménye lenne, de úgy vélte, erre csak pár év múlva, a projekt első szakaszába foglalt nyolc épület felújítása után kerülhet sor.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.