Kelta harcos sírjára, hatezer éves település nyomaira bukkantak Nagyiklódon

„Egy több száz éven át lakott település szerkezetét nagyon nehéz kisebb felületekből értelmezni. Most először tárunk fel egyszerre egy ekkora területet, gyakorlatilag egy egész településnegyedet, így több korábbi elképzelést is át kell értékelnünk” – mondta a Krónikának Ballai Álmos, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régésze.

Felidézte, hogy a mostani kutatás nem egy tudományos program részeként indult, hanem egy közel két hektárt érintő beruházást megelőző régészeti feltárásként. Mivel a terület egy ismert régészeti lelőhely része, a romániai jogszabályok értelmében az építkezés előtt kötelező a teljes régészeti kutatás elvégzése.

A régész emlékeztetett: bár ez számunkra rendkívül távoli múltnak tűnik, valójában a neolitikum utolsó szakaszáról beszélünk. A földművelést, állattenyésztést és kerámiakészítést meghonosító első közösségek mintegy kétezer évvel korábban érkeztek Anatólia (Kis-Ázsia) felől a Balkánon keresztül a Kárpát-medencébe, majd idővel jelentős társadalmi átalakulás ment végbe. „A korábbi, néhány házból álló települések helyett több száz házas, akár másfél-kétezer lakosú központok jöttek létre. A mai Nagyiklód határában feltárt késő neolitikus település is egy ilyen jelentős központ lehetett” – mutatott rá.

Az árkokat kívül és belül paliszádok (cölöpfalak) szegélyezték, ugyanakkor nem kapcsolódnak hozzájuk olyan földsáncok vagy védművek, amelyek valódi katonai erődítményre utalnának. „Ma már inkább úgy gondoljuk, hogy ezek nem elsősorban védelmi célt szolgáltak, hanem szimbolikusan határoltak le egy különleges teret. Az árkok kiásása óriási közösségi vállalkozás lehetett: fa- és kőeszközökkel több ezer köbméter földet kellett megmozgatni. Ez önmagában is azt mutatja, hogy valamilyen közös identitást, összetartozást fejeztek ki velük” – magyarázta Ballai Álmos.

A kolozsvári múzeum régésze szerint valószínűleg nemcsak a település lakói, hanem a környék közösségei is részt vehettek ezekben a munkákban.

• Elképzelhető, hogy évszakváltásokhoz
• vagy más fontos alkalmakhoz kapcsolódó ünnepek, rituálék során közösen ásták az árkokat, majd lakomákat tartottak.

Erre utal, hogy az árkokból nagy mennyiségű, szándékosan odadobott kerámiaedény és állatcsont került elő.

„A késő neolitikumban még nem külön temetőkbe temetkeztek. A halottakat gyakran a településen belül, olykor a házak közelében vagy azokban helyezték örök nyugalomra. Ez arra utal, hogy az ősök kultusza szorosan kapcsolódott a mindennapi élethez” – részletezte a régész.

A sírmellékletek egyúttal arról is tanúskodnak, milyen kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkeztek ezek a közösségek. Egy női sírban talált kagylódíszek például kizárólag Dél-Görögország vagy az Adriai-tenger térségéből származhatnak, míg a pattintott kőeszközök alapanyagai között Tokaj környékéről, Moldvából, sőt Nyugat-Ukrajnából érkezett nyersanyagok is azonosíthatók.

Egy rendkívül pezsgő, több száz kilométeres kapcsolatrendszer részei voltak, ahol az ajándékozásnak és a cserekereskedelemnek fontos szerepe volt” – hangsúlyozta.

– jegyezte meg Ballai Álmos.

A régész arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyközönség által látványosnak tartott ásatás valójában csupán a régészeti munka kisebb részét jelenti. „Az ásatás tulajdonképpen adatgyűjtés. A régészet körülbelül húsz százaléka zajlik a terepen, a munka nagy része csak ezután kezdődik” – mondta. A feltárt leleteket megtisztítják, konzerválják, dokumentálják, majd a tervek szerint hosszú éveken át tartó vizsgálatok következnek. Különösen fontosak lesznek az emberi maradványokon végzett elemzések, amelyekből kiderülhet, hogy az eltemetettek helyben születtek-e, milyen étrendet követtek, milyen betegségeik voltak, illetve milyen fizikai munkát végeztek.

Előbb azonban be kell fejeznünk az ásatást, és csak utána kezdődhet meg a leletek részletes tudományos feldolgozása” – mondta Ballai Álmos.

korábban írtuk

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások

Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.