
Fotó: Kristó Róbert
Még idén elkezdődhet a csíkrákosi Pogányvár romjainak feltárása – hangzott el pénteken a helyi művelődési házban szervezett szakmai találkozón.
2015. február 22., 20:272015. február 22., 20:27
A szakemberek szerint régészeti szempontból történetével és környezetével együtt vizsgálva válnak értékessé a falu határától hét-nyolc kilométer távolságban, a Hargita egyik dombján található Pogányvár romjai.
A csíkrákosi polgármesteri hivatal és Sógor Csaba EP-képviselő kezdeményezte találkozón Botár István csíkszeredai régész ismertette a vár történeti jelentőségét, míg Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium projekt ötletgazdája és kivitelezője annak közösségi szintű és turisztikai jellegű használatára hozott fel példákat.
„Az a célunk, hogy a Pogányvár ne merüljön feledésbe, hanem hozzuk vissza a köztudatba, tárjuk fel a romokat, és közösségi programokra hasznosítsuk annak területét” – jelentette ki Császár Attila csíkrákosi polgármester. Elmondta, tavaly sikerült közösen kitakarítani, ezáltal megközelíthetővé tenni a vár környékét, és egy információs táblát is elhelyeztek a romoknál. A
z elöljáró a tavalyi év végén kereste meg Sógor Csaba EP-képviselőt, segítségét kérve a tervek megvalósításához. Utóbbi elmondta, szívesen kapcsolódott be a munkába, mert úgy véli, hogy nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem gazdasági szempontból is előnyös lehet a régi várromok felélesztése és hasznosítása.
„Az elmúlt évek során Csíkvacsárcsiban is támogattunk hasonló kutatásokat a Sándor-kúria területén, ahol jelentős, 12. századi településre utaló nyomokat sikerült találni. Egy ilyen feltárás a falu számára is fontos, hiszen a közösség saját múltját, értékeit ismerheti meg alaposabban” – magyarázta Sógor Csaba. Hozzátette, Csíkrákoshoz hasonlóan más székelyföldi településeknek is foglalkozniuk kellene ezzel, hisz ez bekapcsolódást jelenthet az európai turisztikai vérkeringésbe is.
Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze elmondta, a korabeli leletek alapján az Árpád-kor utolsó felében, a 13. században már lakták, használták a várat, a 14. században azonban elhagyták. A területen az 1950-es években végeztek utoljára ásatásokat, melyek szerint a várnak lakótornya is volt. Botár úgy véli, első körben ezt kellene tisztázni.
„Amennyiben a várnak volt lakótornya, akkor nem csupán menedékvár, hanem magánvár volt, amelyet állandó jelleggel használt valamely nemesi család. Ez azt igazolná tehát, hogy kellett itt lennie korábbi falvaknak és nemesi családoknak” – hangsúlyozta a szakember.
Fazakas Szabolcs szerint közösségi szempontból akkor lesz jelentősége a vár feltárásának, ha környékét sikerül élettel és élő hagyományokkal megtölteni. „Több székelyföldi településen az iskolák bekapcsolódásával elindult a székely legendák újjáélesztésének folyamata. Csíkrákoson is van két monda, amellyel érdemes lenne az iskoláknak foglalkozniuk. A diákok színdarabot tanulhatnak be, amelyet majd ott, a vár romjainak környékén is eljátszhatnak. Ezzel oda lehet vonzani az érdeklődőket, és rendszeressé tenni a helyszínhez kapcsolódó eseményeket” – magyarázta.
A jelenlévők egyetértettek abban, hogy már idén nyáron érdemes lenne hozzákezdeni a munkálatokhoz, első lépésként a lakótorony körüli ásatásokat végeznék el.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!