Alexandru Brezoescu, a Fogorvosok Országos Szövetségének az elnöke rámutatott: a rendkívül költséges kezelés miatt tavaly országos szinten több mint 20 százalékkal csökkent a kezelést igénylők száma 2011-hez képest. Mint mondta, miközben az alapanyagok ára egyre csak kúszik felfelé, sokan évek óta nem emelnek díjszabásaikon, mivel így is igen kevés azoknak a száma, akik meg tudnak engedni maguknak egy kezelést vagy egy jóval költségesebb fogpótlást.
Flaviu Simu, a Szatmár Megyei Fogorvosi Kamara elnöke érthetetlennek tartja, hogy a minisztérium megszüntette a fogászati ellátás támogatását. Úgy fogalmazott, „ha legalább a gyerekek számára nem biztosítja az állam az ingyenes kezeléseket, arra számíthatunk, hogy a foghíjasok országa leszünk”. A szakember elmondta: eleve alacsony volt az egészségbiztosítási pénztár által havonta folyósított pénz – az 1100 és 1500 lej közötti összeget 4–5 nap alatt elhasználták az orvosok, így a beavatkozások többségéért kénytelenek voltak pénzt kérni. Mint kiderült, nemcsak a pénz volt kevés, de a rendszer is túl volt bonyolítva, így a legtöbb fogorvos nem is igényelte a támogatást. Példaként említette: Szatmár megyében 270 orvos közül mindössze 60 áll szerződéses viszonyban a pénztárral, akik túlnyomó többsége vidéken dolgozó fiatal, ők viszont kizárólag a pácienseik után nem tudják fenntartani magukat, így számukra létszükséglet az állami hozzájárulás. Ezek januárra a támogatás mindössze 60–70 százalékát kapták meg, februárra és márciusra semmit, míg áprilisra már elő sem irányozott erre a célra pénzt a szaktárca.
Az elmaradt egészségügyi támogatások kapcsán Simu kifejtette: az országos fogorvosi kamara holnapra hívott össze közgyűlést, ennek keretében döntenek majd arról, hogy miként lépnek fel. Megjegyezte továbbá, az egészségbiztosítási pénztártól azt a választ kapta, hogy „készül valami megoldással” az egészségügyi tárca, azonban hozzátette: nem igazán bízik a dologban. Úgy fogalmazott: feláll a szőr a hátán attól a gondolattól, hogy a minisztérium „készít számukra valamit”.
A fogorvosi kamara elnöke az éjszakai fogászati ellátás kérdésében is kifejtette véleményét. Elmondta, nem helyesli a minisztérium javaslatát, miszerint a magánrendelők fogadjanak éjszaka pácienseket, mivel az orvosok túl nagy rizikónak tennék ki magukat. Sürgősségi fogászatot a kórházban, a sürgősségi osztály keretében kellene működtetni véleménye szerint, ahol szükség esetén a fogorvos kérheti a kollégák segítségét. „Aki éjszaka igényel fogászati ellátást, az általában valamilyen baleset áldozata – fejtette ki. – Megfelelő kivizsgálás hiányában pedig megtörténhet, hogy foghúzás közben meghal a székben, mivel például gerinctörése is van, amit a fogorvos nincs honnan tudjon. Komoly veszélynek teszik ki magukat és a pácienseket is azok a fogorvosok, akik éjszakai műszakot vállalnak.” Flaviu Simu hozzátette: a megyei önkormányzat több ízben tett már ígéretet az elmúlt hónapok során arra, hogy fogászatot is kialakít a sürgősségin, azonban ez ügyben sincs semmi előrelépés. Elmondta: felajánlotta, hogy mindaddig, amíg sikerül szakembert alkalmazniuk, a kamara megoldja, hogy az éjszakai ügyeletet önkéntes munkában felvállalják a megyében dolgozó fogorvosok, de ennek sem volt hatása.
Simu szerint a legnagyobb baj azonban a gyerekek ellátása terén mutatkozik, mivel ha 6 éves kortól nem részesülnek állandó felügyeletben és ingyenes ellátásban, sokan közülük oda jutnak, hogy 30 éves koruk előtt műfogsort kell majd csináltatniuk. Az orvos szerint a szülők többsége nem figyel eléggé gyermeke fogainak épségére, ezért óriási szükség lenne a rendszerváltás előtt bevált iskolai fogászati rendelők újraindítására. A kamara elnöke úgy véli, ezekben olyan szakembert kellene foglalkoztatni, aki kizárólag gyerekeket kezel, és nem volna szabad felső határt szabni a rendelkezésére álló összegnek. El kellene számolni száz százalékban minden olyan beavatkozást, amelyet igazolni tud, a tevékenységét pedig a fogorvosi kamara ellenőrizhetné, hogy elejét vegyék az esetleges visszaéléseknek. Flaviu Simu emlékeztetett: a szatmárnémeti önkormányzat tavaly májusban a kamara ismételt kérése nyomán hozott egy határozatot, melyben felvállalta, hogy a város négy iskolájában alakít ki fogorvosi rendelőt. „Elfogadhatatlan, hogy Szatmár megyében mindössze egy iskolai rendelő működik, mivel ez messze nem elegendő valamennyi gyerek felügyeletének biztosítására – magyarázta az orvos. – Legalább nyolc éve küzdünk azért.” A szatmárnémeti önkormányzat egyébként épp tegnap döntött arról, hogy a város 128 ezer lejjel támogatja újabb négy iskolai fogorvosi rendelő kialakítását.
Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea felvetette annak lehetőségét, hogy valamilyen formában az önkormányzat állítsa vissza a valamikori iskolai fogorvosi rendelőket. A szakemberek szerint rendkívül üdvözlendő egy ilyen jellegű kezdeményezés, még akkor is, ha nem minden tanügyi egységben nyílhat újra a rendelő. Magyary Előd marosvásárhelyi fogorvos szerint a tanulók fogainak ellenőrzését a szomszéd iskolában is el lehetne végezni, a munkába pedig hatodéves egyetemi hallgatókat is be lehetne vonni. „Az iskolai fogászati rendelők 1990 utáni bezárása a prevenciós munka felszámolását jelentette” – állítja a fogorvos. Szerinte a szakemberek nap mint nap szembesülnek az esztelen döntés hozadékával. „Főként a 18 és 23 év közötti pácienseimen észlelem, hogy gyermekkorukból kimaradt a valamikori kötelező iskolai vizsgálat. De ugyanezt hallom Mártha Krisztina kolléganőmtől is, aki a hagyományos Tudományos Diákköri Konferenciákon különböző statisztikákkal szokta alátámasztani az egyre romló helyzetet” – fejtette ki lapunknak Magyary.
A nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolának nincs saját fogorvosi rendelője, de a gyerekeket más tanintézetekben látják el – mondta el lapunknak Pásztor Gabriella igazgató. Mint kifejtette, a nemrég teljesen magyar tannyelvűvé vált, nyolcosztályos iskola régóta várja, hogy fogorvosi kabinetet működtessenek a tanintézetben, ám mindeddig erre nem került sor. Ugyanakkor kijelentette: minden ilyen jellegű megszorítás természetesen kihat az iskolára.
Több megyéhez hasonlóan egyébként a Bihar megyei fogorvoskamara is közleményben fejezte ki tiltakozását a támogatás megvonásával szemben. A fogorvosok azt mondják, eleve alulfinanszírozott az ágazat, ami a gyerekeknek és a kis jövedelműeknek nyújtott ingyenes, a biztosító által szubvencionált ellátást illeti. „A fogorvosok tehát kénytelenek meghatározatlan időre felfüggeszteni a biztosítottak számára nyújtott ingyenes vagy kedvezményes ellátást, ez pedig elsősorban a gyerekeket, a nyugdíjasokat és a hátrányos helyzetűeket érinti negatívan. Bár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által utalt összegek mindig sokkal kisebbek voltak a szükségesnél, a fent említett kategóriák számára mégis sikerült egyes ellátásokat elvégezni” – áll a kamara közleményében. Bihar megyében havonta 250 fogorvos volt jogosult a szubvencióra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Látogatottsági adatok