
Belevágnak. Jó, ha a pályakezdőknek időben felvázolják, mire számítsanak (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
A rezidensvizsga eltörlése mellett foglalt állást Tubák Nimród. Az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének frissen megválasztott elnöke lapunknak kifejtette, Európa legtöbb országában a megmérettetés nélkül is jól működik az egészségügyi rendszer, így Romániában sem okozna gondot a fölöslegesnek tartott szűrő kiiktatása.
2019. augusztus 10., 09:182019. augusztus 10., 09:18
2019. augusztus 10., 09:202019. augusztus 10., 09:20
Bár Tubák Nimród elismeri, hogy vannak jó oldalai is, összességében véve nem tartja különösebben hatékonynak a rezidensvizsgát az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének (EROSZ) frissen megválasztott elnöke. A fiatal marosvásárhelyi orvos már diákszövetségi vezetőként is többször fellépett a rezidensvizsga eltörlése mellett. A magyar szakorvosjelölteket tömörítő szervezetnek még nincs hivatalosan kialakult álláspontja erről, új elnöke viszont kitart véleménye mellett, miszerint a vizsga nem tükrözi a realitást.
– fogalmazott a Krónikának az EROSZ elnöke.
Egyébként az állandó vizsgaláz, amelyben a romániai fiatal orvosok élnek, korai szakmai kiégéshez is vezethet – véli Tubák, aki sok, időnap előtt elfáradt szakmabelit ismer. A hazai rendszer a több mint száz vizsgával járó hatéves egyetemi képzés után előbb rezidensvizsgát követel, majd a hatéves képzés után szakvizsgát. A nőgyógyászoknak öt esztendő elteltével újabb próbatétel elé kell állniuk.
– állítja a rezidens orvosokat tömörítő szervezet új vezetője.
Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a rezidensvizsga tudatában sokkal több magyar pályakezdő dönt a kitelepedés mellett, mint ahány román fiatal orvos teszi azt.
Vass Levente, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára is egyetért a rezidensvizsga kiiktatásával. Szerinte sokkal észszerűbb lenne a kórházigazgatók által kezdeményezett interjú és képességi vizsga alapján alkalmazni a rezidensképzésre jelentkezőket. Gondot jelent viszont a Romániára jellemző túlképzés; míg 1989 előtt öt orvosi egyetem működött az országban, ma már tizenegy helyen osztanak diplomát.
– vélekedett Vass. Szerinte még így is el lehetne gondolkodni a rendszer megváltoztatásán, de azt nem a tetejétől, hanem az alapoktól kellene kezdeni.
A vizsgán túl, a rezidensi rendszernek egy másik hátulütője is van. A pályakezdő, tapasztalatlan orvos nem minden esetben választ okosan, de ez számára is csak évek, évtizedek után derül ki. Akkor, amikor a váltás jelentős gondot okoz.
– mutatott rá a további gondokra Tubák.
Addig, amíg a hazai döntéshozók is rájönnek arra, hogy ami Európában működik rezidensvizsga nélkül, talán Romániában is életképes lenne, az új elnök rövid és középtávú célkitűzései között az eddigi sikeres projektek továbbvitele és újabbak beindítása szerepel. Fontosnak tartja például az Összehozunk nevű rendezvény folytatását, amely a magyar rezidens orvosok és az erdélyi kórházvezetők évente, a Studium–Prospero Alapítvánnyal közösen szervezett találkozója. „Fontosnak tartom, hogy mindenképpen tudjunk közösségünknek magyar orvost biztosítani.
– hangsúlyozta a Krónikának Tubák Nimród.
Az EROSZ közleménye szerint a szervezet ugyanakkor új szakmai projektek indítását is tervezi. Az új vezetőség célként határozta meg a rezidensszövetség további építését, egy kolozsvári fiókszervezet létrehozását is tervezik, hogy a kolozsvári egyetemi központban tevékenykedő rezidens orvosokat is bekapcsolhassák a szervezeti hálózatba. A hazai építkezésen túl a hasonló magyarországi, illetve európai szervezetekkel is együttműködési kapcsolatok kiépítésére törekszenek a következő időszakban.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
szóljon hozzá!