Felszabadítaná politikai képzelőerőnket az alternatív érdekérvényesítésért fellépő Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom

A másik dolog, ami talán ennél is fontosabb, hogy az érdekérvényesítésből több olyan csoport és probléma is kimarad, amire mi fókuszálni szeretnénk, tehát ami az egyenlőséghez és igazságossághoz kötődik. Egyrészt azt láthatjuk, hogy a politikai képviselet hangsúlyosan a középosztályra, a vállalkozókra fókuszál, így képzeli el a közösséget, nagyon keveset vagy ritkán foglalkozik azoknak a marginalizált csoportoknak az érdekeivel, amelyek tagjai velünk élnek.

Itt gondolhatunk például a magyar anyanyelvű romákra. Emellett azt is láthatjuk, hogy az elmúlt években mind jobban és jobban háttérbe szorul a nőknek a politikai megjelenítése, a nők jogai és nem jelenik meg az erdélyi magyar melegek helyzete sem. Sőt mi több, a romák és a melegek esetében nagyon megnőtt a társadalmi elutasítottság is. Az egyik célja a mozgalomnak, hogy ezeket a kérdéseket megjelenítse.

Egy másik kérdéskör, amit kiemelt fontosságúnak tekintünk, az a zöldpolitika. Láthatjuk, hogy a politikai képviselet a természettel való viszonyunkkal, a természeti problémák okozta egyenlőtlenségekkel majdhogynem egyáltalán nem foglalkozik.

Összefoglalva, ezek voltak azok a kérdések, amiben úgy gondoltuk, hogy a tematizáció fontos lehet, illetve ezekben szeretnénk alternatív érdekérvényesítési módozatokat megjeleníteni, akár jogvédelem vagy civil nyomásgyakorlás formájában.

– Civil hálózat eddig is működött. Nem elégséges a védőháló, amit nyújtani tud, vagy ez is túlontúl függ a politikától?

– Ezt a típusú szemléletet nagyon kevesen használják. Nem azt mondom, hogy eddig nem voltak olyan szereplők, akik tematizálták volna az egyenlőtlenség kérdését, hanem inkább azt mondom, hogy nagyon atomizáltan jelentek meg.

Tehát nem feltétlenül arról van szó, hogy egy más típusú szemléletet képviselünk, hanem inkább arról, hogy közösen jelenítsük meg azokat a hangsúlyokat, amelyek eddig nem jelentek meg.

– Bár már érintettük őket, de foglaljuk össze: melyek azok a területek, ahol a kezdeményezők szerint jelenleg a legmesszebb vagyunk az egyenlőségjeltől, olyannyira, hogy mozgalmi szinten lépni-tenni kell valamit az igazságtalanságok enyhítése érdekében?

– A mozgalomban munkacsoportok jöttek létre, amelyekhez csatlakozni lehet. Több ilyen munkacsoport van, de talán kiemelném a „zöld” munkacsoportot, amelyben környezetvédelemmel foglalkozó civilek, szakértők próbálnak megoldásokat találni, tematizálni ide illő fontos kérdéseket. Hogy csak egy példát említsek:

Ezeket a kérdéseket mindenképpen fontos valamilyen formában megjeleníteni. Illetve amit még célul tűztek ki, hogy a nép ügyvédje intézmény példájára a természetnek is legyen egy ilyen típusú „ügyvédje”. Tehát amikor a politikai döntések, a közpolitikák születnek, akkor a fenntarthatóság, a természetvédelem is fontos szempont legyen.

A másik kiemelt terület a romakérdés, amelyben már jelentek is meg anyagaink. Azt láthatjuk, hogy a romák kizárása, a velük kapcsolatos egyenlőtlenség, intolerancia növekedett.

A harmadik a nők helyzete, intézményes, de egyéni szinten is. A bántalmazás kérdése mindenképpen nagyon fontos, de nem jelenik meg eléggé. Másrészt azt is láthatjuk, hogy akár az erdélyi magyar politikai képviseletben és intézményes rendszerben a nők alulreprezentáltak.

Egy másik téma, amivel foglalkozni szeretnénk, az az oktatás kérdése, az oktatási rendszeren belül megjelenő egyenlőtlenségek. Illetve az, hogy lehet-e demokratikus egy-egy iskola, tud-e demokráciára nevelni egy olyan intézményrendszer, ami végül is nem demokratikus.

És talán még egy kérdést említenék, ami nem feltétlenül kötődik direkt módon az egyenlőtlenségekhez, de mindenképpen fontos erdélyi magyar szempontból:

Valamilyen formában újra kell gondolni, át kell gondolni, hogyan kapcsolódunk Magyarországhoz, milyen támogatáspolitikai rendszert szeretnénk.

Mi úgy próbálunk építkezni, hogy ezt a típusú deliberációt a szervezeten belül is fontosnak tartsuk. Nincs egy nagyon erős hierarchikus struktúra, ez egy nyitott tér, ahol a vita megjelenik, és erre számíthat az is, aki csatlakozik. Amikor azt mondtuk, hogy szabadítsuk fel az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét, én személy szerint erre is gondoltam: hogy nem vagyunk már hozzászokva, de lehet, soha nem is voltunk hozzászokva a demokratikus gyakorlatokhoz, a választásokon való részvételeket leszámítva. És akkor ezt fontos lenne megerősíteni.

– Valóban: előzetesen megfogalmazott céljaik között szerepel, hogy meghonosítsák a kritikai szemléletet, „felszabadítsák az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét”, megtörjék a magától értetődő intézményes és politikai gyakorlatokat. Ezt milyen eszközökkel kívánják elérni?

– Például már az egy ilyen lehetőség, hogy létrejön egy alternatív pólus, amely a nyilvánosság előtt felhívja ezekre a figyelmet azáltal, hogy ilyen típusú vitát generál. Illetve az is egy lehetőség, hogy különböző kérdésekben megvizsgáljuk azokat a cselekvési lehetőségeket, amiben az érdekérvényesítés más útjai is megjelennek, akár a saját közösségünkön belül. Ezek a gyakorlatok nagyon sokszor a román állammal szemben léteztek, viszont a közösségen belül nagyon ritkán láthattuk.

– Azóta Orbán Viktor gratulált Nicușor Dannak, Kelemen Hunorral ismételten tárgyalt, és újfent megerősítették, hogy mindenki számára elsődlegesen az erdélyi magyarság opciója a fontos. De azért a törés egyértelmű volt, azóta is érezhető, hogy itt valami történt. Kihathat mindez hosszabb távon is Orbán Viktor erdélyi megítélésére, illetve a Fidesz és a Dan mellett kampányoló RMDSZ kapcsolatára? Lehet, hogy paradox módon éppen az erdélyi magyarok körében eddig elsöprő népszerűségnek örvendő miniszterelnök segít abban, hogy – a mozgalom szavaival élve – felszabaduljon az erdélyi magyarok politikai képzelőereje?

– Jó kérdés. Úgy gondolom, hogy igen.

Most nem feltétlenül csak a Fidesszel való viszonyunkra gondolok, de olyan típusú függőségek jöttek létre, amelyek következményei egy ilyen esetben is láthatók. Mert mondjuk egy Simion-győzelem esetén ténylegesen létrejött volna a szuverenista koalíció, amely nagyon hasonló kereteket eredményezett volna, mint ami mondjuk Szerbiában van, ahol gyakorlatilag leépült a magyar képviselet.

A kisebbségi intézményrendszerek működésének két dimenziója van. Az egyik a kisebbségi jogok: ebben nem történt változás. A másik, ami legalább olyan fontos, hogy demokratikusan működnek-e az intézményeink, meg hogy van-e politikai mozgásterünk. A szerbiai példa alapján ebben nagyon radikális lett volna a változás.

Visszatérve: mi a mozgalomnál nagyon fontosnak tartjuk, hogy elkezdjünk azon gondolkozni: mi történik, milyen magyar–magyar viszonyt szeretnénk. Mert az elmúlt években nem volt arra vonatkozó gondolkozás, hogy milyen következményei lettek az elmúlt 15 évnek és mi fog történni akkor, ha nem Orbánék lesznek kormányon, aminek jövő évtől reális lehetősége van. És az nem elfogadható, hogy arról, hol van a helyünk, továbbra is Budapesten, mindig Budapesten szülessen döntés – erre mi kell hogy megtaláljuk a válaszokat.

De erre az erdélyi magyar oldalról érkező újraértelmezésre valószínűleg csak akkor kerülhet sor, ha a magyar kormány szemléletében radikális változás következik be, mert ebben a keretben én nem látom, hogyan tudnánk egy nyitott párbeszédet, gondolkodást folytatni.

Nagyon fontos, hogy elinduljon erről egy nyilvános beszélgetés, gondolkodás, hogy hol állunk jelenleg, mi az, amit mi, erdélyi magyarok gondolunk erről.

A szavazati joggal részei lettünk ugyan a magyar politikai közösségnek is, de jelenleg ez olyan típusú feszültségeket okoz, aminek akár az lehet a következménye, hogy az a típusú szétfejlődés, ami az első világháború után megindult, az végletes lehet. Tehát meg kell találnunk, hogy nekünk ténylegesen milyen a viszonyunk, és hogyan képzeljük el mi ezt a viszonyt. Mert erről az elmúlt tíz évben nagyon kevés szó esett.

korábban írtuk

Crin Antonescut támogatja és helyesli a tavalyi államfőválasztás érvénytelenítését az erdélyi magyarok többsége

Magas a májusi államfőválasztáson való részvételi szándék az erdélyi magyarok körében, a biztos szavazók 65 százaléka a kormánykoalíció jelöltjét, Crin Antonescut támogatja – derül ki egy hétfőn Kolozsváron ismertetett közvélemény-kutatás eredményeiből.