A törvény értelmében ugyanis, ha a testület három egymást követő ülésen nem hoz határozatot, vagy két egymást követő találkozón nem döntőképes, feloszlatható.
Mint arról beszámoltunk, a Beszterce-Naszód Megyei Tanács legutóbbi rendes ülését szeptember 30-án tartották, ekkor a PSD-s és PNL-s önkormányzati képviselők megtagadták a napirend megszavazását, mivel ezen nem szerepelt az általuk előterjesztett, a megyei alelnökök megválasztásáról szóló határozattervezet. Mivel Liviu Rusu tanácselnök nem engedélyezte ennek napirendre tűzését, a két frakció tanácsosai kivonultak az ülésről, így be kellett rekeszteni azt. A többségi tanácsosok ugyanakkor bűnvádi feljelentést tettek a tanácselnök ellen hivatali visszaélés vádjával.
„A PNL-sek és a PSD-sek megtagadták, hogy részt vegyenek az ülésen. Így értelmezik ők az együttműködést” – közölte Liviu Rusu tanácselnök. A PSD-frakció ugyanakkor őt vádolta azzal, hogy nem hajlandó együttműködni. „A jelenlegi elnök azt hiszi, egyedül vezetheti a megyei tanácsot, és nem működik együtt a többségi tanácsosokkal. Nem jelenünk meg egyetlen tanácsülésen sem, még ha fenn is áll annak a veszélye, hogy feloszlik a tanács, amíg meg nem érti, hogy a megye érdekében együtt kell működnünk” – közölte Nicolae Moldovan, a PSD megyei alelnöke. Adrian Pană, a párt megyei tanácsosa ugyanakkor azt állítja, hogy a megyei önkormányzat törvénytelenül működik, mivel még nem választották meg az alelnököket. A megyei tanács tegnapi ülésének napirendjén a besztercei vízhálózatnak az ISPA-program keretében történő bővítése szerepelt. A PSD-s tanácsosok kijelentették, rendkívüli ülés összehívását javasolják majd a projekt jóváhagyására, hogy ne vesszen el az uniós támogatás.
A megyei tanácsot 13 demokrata-liberális párti (PDL), 11 PSD-s és hat PNL-tanácsos alkotja.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.