2011. október 17., 09:272011. október 17., 09:27
Kiderült: a kulturális élet krémje és a gazdasági élet vezető szereplői között sok szempontból lényeges különbségek vannak. A kulturális elitet akadémiai és egyetemi körökön kívül az irodalom, a sajtó, a szín- és képzőművészet, a populáris kultúra berkeiből válogatták, de megkérdeztek iskolaigazgatókat és az egyházak képviselőit is.
A gazdasági elit vizsgálatánál a céglistán fellelhető magyar hangzású nevek alapján dolgoztak a kutatók, ám sok esetben csak az ügyvezetőket, menedzsereket sikerült elérni. A két réteg közötti legszembetűnőbb különbség az, hogy míg a kulturális elit átlagéletkora 55–57 év közötti, a menedzserek átlagban 45 év körüliek. A nemek aránya mindkettő esetében 80–85 százalék a férfiak javára. A két csoport közötti fontos eltérés az is, hogy máshonnan származnak és máshol is dolgoznak.
A gazdasági szféra elitjének 32 százaléka Hargita, 15,7 százaléka pedig Maros megyében született, míg a kulturális elit legjelentősebb hányada, 22 százaléka Kolozs megyéből származik. Az erdélyi magyar cégvezetők 54, míg a kulturális elitnek csupán 32 százaléka él és dolgozik a Székelyföldön, 46,4 százaléka pedig Kolozs megyében.
A Partiumban kétszer annyian vannak a gazdasági elit képviselői, mint a másik csoport tagjai. A felmérésből az is kiderült, hogy a művelődési élet krémjének csaknem fele a 89-es fordulat előtt került be az elit szférába. 26 százaléka tagja volt a kommunista pártnak, ma pedig az RMDSZ-nek, míg a gazdasági szféránál 53 százalék egyiknek sem volt tagja.
Politikai meggyőződés szempontjából az erdélyi magyar elit mindkét csoportja inkább jobbra sorolja magát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok