Felmérés az erdélyi kétnyelvűségről

Az emberiség mintegy harmada használ két nyelvet, így az erdélyi magyarság helyzete nem számít kirívónak, sőt lassanként ez lesz a normális – kezdte előadását a kolozsvári szociológus. Elmagyarázta: az Európai Unió irányelve szerint egy uniós polgártól éppenséggel az volna elvárható, ha három nyelvet beszélne, mi pedig akarva-akaratlanul nagyrészt megfelelünk ennek a kitételnek, hiszen anyanyelvünk mellett egy úgynevezett térségi nyelvet is beszélünk, a románt, emellett általában már az iskolában van lehetőségünk elsajátítani egy világnyelvet. A kétnyelvűségünknek persze különböző szintjei vannak: minimális nyelvtudásnak számít ugyanis az is, ha csak megértjük, de nem beszéljük a második nyelvet, de sokan vannak köztünk olyanok is, akik a románt ugyanolyan jól bírják, mint anyanyelvüket, a magyart. Az pedig, hogy mit is jelent ismerni egy nyelvet, sok mindenen múlik, a hazai oktatási rendszer például azt kívánja meg, hogy számos archaizmust megtanuljanak a magyar gyerekek a románórákon – magyarázta Horváth.

Nemzetközi összehasonlításban az európai középmezőny alatt, de nem a legalacsonyabb szinten helyezkedik el az erdélyi magyarság, ami a nemzetközi nyelvek ismeretét jelenti. A felmérés szerint a romániai magyarok egyharmada beszél angolul – körülbelül ugyanakkora arányban, mint a román anyanyelvűek. Németül többen tudnak közülünk, mint ők, franciából viszont jóval gyengébbek vagyunk: a román anyanyelvűek majdnem 20, a magyaroknak csak 10-12 százaléka ismeri ezt a nyelvet.
Érdekes, hogy a kérdőív kitöltésekor a magyarok 2,5 százaléka azt nyilatkozta, nem beszéli jól az anyanyelvét, viszont azoknak, akik nem vallották magukat magyarnak, csak 4,5 százaléka beszéli a nyelvünket. A felmérés eredménye szerint jelenleg Erdélyben mintegy kétmillió polgár beszéli jól a magyart – mondta dr. Horváth István. A magyarok közül viszont mintegy 7 százalék egyáltalán nem, vagy csak alig tud románul, a megkérdezettek 55 százaléka viszont azt állította, nincsenek nehézségei, ha románul kell megszólalnia. Ugyanakkor a felmérés szerint a magyarul beszélők 7 százaléka kettős anyanyelvűnek vallja magát.

A felmérés az úgynevezett nyelvi dominanciaváltással is foglalkozik. Horváth István elmondta, az erdélyi magyarok 6 százaléka vallotta, hogy magában inkább románul, mint magyarul számol – ilyen esetben a szakértő szerint már a belső nyelv is megváltozott. Kockázati tényezőnek számít továbbá a kifejezési nehézségek megjelenése is: a romániai magyarok 6,5 százaléka ugyanis azt állítja, hogy minden helyzetben könnyebben fejezi ki magát románul, mint anyanyelvén.