Fotó: Pinti Attila
A legtöbb európai kisebbség nem kap megfelelő anyanyelvi tájékoztatást a koronavírusról – derült ki abból a március és június között készült felmérésből, amely 25 európai ország 43 nemzeti kisebbségének és nyelvi csoportjának válaszait tartalmazza.
2020. július 07., 19:102020. július 07., 19:10
2020. július 07., 19:142020. július 07., 19:14
A felmérést Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke kezdeményezte. A felmérésben azt vizsgálták, hogy a járvánnyal kapcsolatos általános intézkedésekről, a járványügyi tudnivalókról volt-e kisebbségi nyelveken tájékoztatás, működik-e segélyvonal kisebbségi nyelven, illetve milyen mértékben megoldott a távoktatás anyanyelven.
Az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi csoportjának és a FUEN tagszervezeteinek hozzájárulásával véglegesített jelentésben több ajánlást fogalmaztak meg.
A legtöbb esetben az állami és regionális hatóságok biztosítják ezt, de a kisebbségi szervezetek és kisebbségi nyelvű média szerepe is kiemelkedő, például a romániai magyarok esetében, ahol az RMDSZ és a média vállalta fel az anyanyelvi tájékoztatás feladatát.
Az oktatás a legtöbb országban átköltözött az online térbe, de csak a kisebbségek felének esetében van anyanyelvű távoktatás, további 14 százalék esetében részleges, 23,3 százalék számára pedig egyáltalán nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás az interneten. A kezdeményezők szándéka, hogy a felmérést és annak következtetéseit beillesztik a Minority SafePack európai polgári kezdeményes érvrendszerébe.
Ludovic Orban miniszterelnöknek, az egészségügyi, a belügyi és a tanügyminisztériumnak küldött levelet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, miszerint a hatóságok számos területen és alkalommal diszkriminatívan járnak el, amikor kizárólag román nyelven kommunikálnak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!