Fotó: Pinti Attila
A legtöbb európai kisebbség nem kap megfelelő anyanyelvi tájékoztatást a koronavírusról – derült ki abból a március és június között készült felmérésből, amely 25 európai ország 43 nemzeti kisebbségének és nyelvi csoportjának válaszait tartalmazza.
2020. július 07., 19:102020. július 07., 19:10
2020. július 07., 19:142020. július 07., 19:14
A felmérést Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke kezdeményezte. A felmérésben azt vizsgálták, hogy a járvánnyal kapcsolatos általános intézkedésekről, a járványügyi tudnivalókról volt-e kisebbségi nyelveken tájékoztatás, működik-e segélyvonal kisebbségi nyelven, illetve milyen mértékben megoldott a távoktatás anyanyelven.
Az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi csoportjának és a FUEN tagszervezeteinek hozzájárulásával véglegesített jelentésben több ajánlást fogalmaztak meg.
A legtöbb esetben az állami és regionális hatóságok biztosítják ezt, de a kisebbségi szervezetek és kisebbségi nyelvű média szerepe is kiemelkedő, például a romániai magyarok esetében, ahol az RMDSZ és a média vállalta fel az anyanyelvi tájékoztatás feladatát.
Az oktatás a legtöbb országban átköltözött az online térbe, de csak a kisebbségek felének esetében van anyanyelvű távoktatás, további 14 százalék esetében részleges, 23,3 százalék számára pedig egyáltalán nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás az interneten. A kezdeményezők szándéka, hogy a felmérést és annak következtetéseit beillesztik a Minority SafePack európai polgári kezdeményes érvrendszerébe.
Ludovic Orban miniszterelnöknek, az egészségügyi, a belügyi és a tanügyminisztériumnak küldött levelet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, miszerint a hatóságok számos területen és alkalommal diszkriminatívan járnak el, amikor kizárólag román nyelven kommunikálnak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!