
Fotó: Archív
2009. március 31., 09:222009. március 31., 09:22
Utólag kiderült: a kormánymegbízott által komolyan vett levél egy sor valótlanságot tartalmaz. Bokor Tibor, a szenátus művelődésügyi bizottságának alelnöke, miután az RTV több alkalmazottjával is elbeszélgetett, a vásárhelyi stúdió volt vezetőjét sejti az etnikai provokáció mögött. A januárig megbízott vezetőként tevékenykedő Ioan Ceauşescu lapunk kérdésére tagadta, hogy köze lenne a prefektusnak címzett levélhez.
A névtelen levél Marius Paşcan bejelentése után vált fontossá. A prefektus után a miniszterelnök, végül a parlament felsőháza is felfigyelt a tartalmára. A szenátus művelődésügyi bizottságában a demokrata-liberális Radu F. Alexandru tűzte napirendre a témát, és meghallgatásra hívatta Alexandru Sassut, az RTV elnökét, valamint az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) élén álló Răsvan Popescut. A bizottság RMDSZ-es alelnöke, Bokor Tibor szerint a beszélgetés után a román pártok képviselői is belátták, hogy a levél valótlanságokra alapozó provokáció, amelynek nem szabad jelentőséget tulajdonítani.
Az írás számos vádat tartalmaz, miszerint a román szerkesztőséget a magyar javára diszkriminálják, legyen szó a pénzek leosztásáról, alkalmazásokról, kinevezésekről, szakmai kérdésekről vagy akár műsorstruktúráról. A feljelentő többek között azzal riogat, hogy a magyar műsorokért felelő Fekete Hajnal arra fogja kötelezni a román adások szerkesztőit, hogy magyarul feliratozzák műsoraikat.
A múlt hét közepén még úgy tűnt, a szenátus ötfős vizsgálóbizottságot küld Marosvásárhelyre, de a testület végül beérte azzal, hogy Bukarestben tárgyalja az ügyet. „Pontról pontra átbeszéltem az ügyet Fekete Hajnallal, és kiderült, hogy a levél valamennyi vádja alaptalan. Néhány kollégám meg az elnök mellőzni akart a bizottsági ülésről, ahhoz, hogy a végén nekem adjon igazat. Ez egy felfújt dolog, ami Ioan Ceauşescutól indulhatott” – közölte a Krónikával Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor.
Kérdésünkre: miből gondolja, hogy a volt megbízott vezető áll a levél mögött, Bokor annyit mondott: az illetőnek nem hosszabbították meg a kinevezését, ettől lehet ideges. A levelet egyébként Kentelki László elektronikus postafiókjából küldték, az operatőrök frissen kinevezett vezetője azonban írásba adta, hogy semmi köze az ügyhöz.
„Én is kizárom, hogy ő írta volna, hisz a levél tartalma őt is érinti, mint olyan magyart, akit egy román kolléga helyébe neveztek ki” – mondta Bokor. Ioan Ceauşescu lapunk megkeresésére cáfolja, hogy bármi köze lenne a névtelen vádaskodáshoz. „Nem foglalkozom efféle dolgokkal” – mondta szűkszavúan az intézmény volt vezetője, akit január elsejétől a kiírandó versenyvizsgáig Elena Alb főkönyvelő váltott.
Az ügyben érintett Fekete Hajnal nem kívánt nyilatkozni lapunknak, mint mondta, ezt belső szabály tiltja, ezért a bukaresti közönségszolgálati osztályra irányított. A magyar szerkesztőség vezetője annyit viszont elmondott, hogy a televízió román és magyar munkatársai között nincsenek feszültségek. Hasonlóan vélekedik az RTV vezetősége is. A közönségszolgálati osztály vezetője, Cătălin Dumitru szerint a prefektus által mondottak nem felelnek meg a valóságnak.
Szász Attila, a CNA tagja egyenesen abszurdumnak tartja az ügyet. Mint mondta, a testület a levél egyetlen „vádpontjával”, a feliratozással foglalkozott. „Egyetlen olyan törvény sem létezik, amely egy regionális adót kötelezne a feliratozásra, vagy megtiltaná neki azt. Szerintem sokkal nagyobb gond az, hogy bizonyos, felelős beosztásban lévő személyek ekkora fontosságot tulajdonítanak egy rosszindulatú, hazugságokat tartalmazó névtelen feljelentésnek” – mondta Szász.
A feliratozás kérdése egyébként a marosvásárhelyi stúdió román és magyar szerkesztősége közös projektje kapcsán merült fel. Amennyiben a központi vezetőség jóváhagyja, a román és magyar tévések a jövőben kétnyelvű híradót szerkesztenének. A negyedórát kitevő román nyelvű híreket magyarul, míg az ugyanekkora magyar híradót románul feliratoznák. Erről, a felmerült gondokról és egyéb kérdésekről készül egyeztetni a stúdió munkatársaival a Marosvásárhelyre látogató Alexandru Sassu, az RTV vezérigazgatója.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.