
Fotó: Krónika
Könczei Csilla, Könczei Ádám lánya (képünkön) mindkét dekonspiráló értesítést nyilvánosságra hozta szekusblogján. „Gondoltam arra, hogy ez így lesz. Hogy a halottakkal kezdik (Marosi Péter 1998. szeptember 13-án, Márkos Albert pedig 1981. június 11-én hunyt el.)\" – olvasható Könczei Csilla blogjában, aki a Krónikának nyilatkozva elmondta, a „Szabó Tibi\" fedõnevû informátorral, Marosi Péterrel nem találkozott, a jelentéseket „Tóth Rudi\" álnéven aláíró Márkos Albertet azonban személyesen is ismerte. „Emberileg természetesen meglepett mindkét értesítés, és nem kívánom különösebben kommentálni\" – mondta Könczei Ádám lánya. Amint a Krónikában korábban is beszámoltunk, az elmúlt hónapban élénk találgatás tárgyát képezte, ki lehetett az a „Bíró Ferenc\" fedõnevû besúgó, aki éveken át rendszeresen tájékoztatta a kommunista titkosrendõrséget az erdélyi táncházmozgalomról és annak egyik alapító tagjáról, a kolozsvári Könczei Ádám néprajzkutatóról. Az ügy azt követõen került az érdeklõdés középpontjába, hogy a „célszemély\" lánya, Könczei Csilla kolozsvári antropológus, néprajzkutató és egyetemi oktató a Transindex hírportálon található blogján részleteket közölt édesapja megfigyelési iratcsomójából. A dokumentumok szerint az 17 012-es számú, „Bíró Ferenc\" fedõnevû ügynök 1977 és 1982 között 18 jelentést írt Könczei Ádámról. Közülük tíz a táncházról szól, illetve érinti a témát. Könczei Csilla szerint még nem világos, hogy „Bíró Ferenc\" meddig dolgozott a titkosrendõrségnek, a besúgói jelentések alapján viszont arra lehet következtetni, hogy a Román Televízió magyar adásának munkatársa volt az 1970–80-as években. Az ügy következményeként Xantus Gábor operatõr-rendezõ október 11-én a Krónika hasábjain nyilvánosságra hozott vallomásában elismerte, a diktatúra idején rendszeresen jelentéseket írt pártfölötteseinek televíziós munkájáról, azokról a személyekrõl, akikkel kapcsolatba került, közöttük Könczei Ádámról is. Október 24-én Kacsó Sándor szintén nyilvánosságra hozta saját dossziéját, amelybõl kiderül, hogy a Román Televízió (RTV) magyar szerkesztõségének vezetõjét megfigyelte a Szekuritáté. Döntését azzal indokolja, hogy a „Bíró Ferenc-ügy\" kapcsán több alkalommal is szó esett az általa vezetett szerkesztõségrõl, emiatt felkérte az 1972 elõtt született kollégáit: kérjék ki, és hozzák nyilvánosságra õk is dossziéikat. A sok más kulturális tevékenysége mellett az erdélyi magyar táncházmozgalmat elindító kolozsvári Könczei családot besúgó ügynökök egy része Marius Tabacuról is írt jelentéseket – ezt maga a kolozsvári filharmónia igazgatója közölte a Könczei Csilla blogján közzétett írásában. Tabacu a Krónika érdeklõdésére elmondta: szekuritátés megfigyelési dossziéjában a Könczei családról az 1970-es, 1980-as években jelentéseket író Bíró Ferencen kívül Szabó Tibi, Adam, valamint Lãzãrescu fedõnevû ügynökök is „megbízható forrásként\" szerepelnek. (fotó: Gozner Gertrud)
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.