A Bethlen-kastély egyedi Erdélyben abban a tekintetben, hogy szinte töretlenül, közel nyolc évszázadon keresztül a család tulajdonában volt
Fotó: Bede Laura
Bár az elmúlt század nyomot hagyott a keresdi Bethlen-kastélyon, a Maros megyei műemlék régi pompáját szakszerű restaurálási munkálatok révén igyekeznek visszanyerni. A dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában lévő reneszánsz épületegyüttes történetéről három- és négy nyelvű információs pannókról tudhatunk meg többet, ugyanakkor a látogatást a kiállított tárgyak, korhű berendezés teszi még érdekesebbé.
2025. október 14., 07:582025. október 14., 07:58
2025. október 14., 09:562025. október 14., 09:56
Az Erdély egyik elrejtett sarkában, a Segesvártól mindössze 12 kilométerre, a Dános-patak partján fekvő Keresdre vezető úton a lakóházak, erődtemplomok előtt elhaladva a szász építészet megannyi fennmaradt, ékes példáját csodálhatjuk meg. Az eldugott kis Maros megyei falu központjába megérkezve ugyanakkor tekintetünk felfelé irányul: egy kis dombon, több mint százéves fák árnyékában őrzi még ma is a múltat a Bethlen-kastély. A reneszánsz műemlék épület egyik különlegessége, hogy
A 20. századig majdnem állandó jelleggel a Bethlenek családi rezidenciája volt, a kastély csendes környezetben való elhelyezkedése miatt a friss házasok itt töltötték nászútjukat.
A nemesi lak a 20. századig majdnem állandó jelleggel családi rezidenciájuk volt a Bethleneknek
Fotó: Bede Laura
A hely meghittsége mindmáig változatlan, nemrég tett látogatásunk alkalmával néhány érdeklődővel közösen fedeztük fel a 14–15. századi épületegyüttest, mely Pál Júlia szerint még sokak számára ismeretlen. A kastély egyik gondnoka érdeklődésünkre elmondta, népszerűsítés céljával többször is nyílt napokat szerveztek, és
Felidézte, hogy a román állammal való hosszas pereskedés után a Bethlen család erdélyi ága 2007-ben kapta vissza a kastélyt és a hozzá tartozó parkot, majd 2014-ben, 50 évre a dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozására bízta.
Fotó: Bede Laura
Azóta a magyar kormány támogatásával, a Rómer Flóris Terv keretében sikerült régészeti kutatásokat, valamint szakszerű restaurálást végezni az épületen. Korábban ez sajnos nem így volt: a Kastély Erdélyben leírása alapján a 1970-es tűzesetet követően – melyben a Mihály-szárny tetőzete részlegesen, az Elek-szárnyé pedig csaknem teljesen megsemmisült – a műemléki igazgatóság újrafödte az épületet, viszont
A kilencvenes évekbeli felújítás során – amikor luxushotelt alakítottak volna ki az épületben – néhány eredeti reneszánsz részletet eltávolították a homlokzatokról és a belső terekből, továbbá vasbeton szerkezettel helyettesítették a kastély több elemét, többek között a reneszánsz loggia lépcsőjét.
A belépőkből származó bevételnek köszönhetően sikerült létrehozni A Bethlenek kígyó legendája című tárlatot
Fotó: Bede Laura
A helyreállítások jelenleg is zajlanak. A műemlék épület történetéről, átépítéséről, valamint a Bethlen családról fotókkal illusztrált, három – magyar, román, angol –, sőt a némettel együtt helyenként négy nyelvű feliratokkal ellátott pannókról tudhatnak meg többet az érdeklődők. Talán ezért is éreztük erős túlzásnak, mondhatni szándékos kekeckedésnek egy román anyanyelvű látogató „észrevételét”, miszerint
A „szemet szúró” felirat
Fotó: Bede Laura
Az illetőnek higgadtan magyarázatot adó Pál Júlia a Krónikának elmondta, amióta a kastélyban tevékenykedik, ilyen esettel még nem találkozott, pedig számos román ajkú látogatója volt már a kastélynak. A szóban forgó férfi azonban egyértelműen azt kereste, mibe köthet bele, például azt is sérelmezte, hogy „milyen dolog az, hogy a kastélynál nem szolgálnak fel ételt?” A látogatók egyébként vásárolhatnak kávét, üdítőt, vizet, amit egy hangulatos kis teraszon fogyaszthatnak el. Emellett szuveníreket is haza vihetnek emlékül, valamint adomány fejében termelői mézet, továbbá az említett szervezet alapítójának és vezetőjének, Böjte Csaba ferences szervezetesnek a könyveit.
Minden nap látogatható a kastély
Fotó: Bede Laura
A keresdi Bethlen-kastély naponta 10–18 óra között látogatható 20 lejes belépődíj ellenében (gyerekeknek, nyugdíjasoknak kedvezményes ár), téli időszakban 10–16 óra között tart nyitva.
Székely és erdélyi magyar hadi viseletek a 14-15 századból
Fotó: Bede Laura
Fotó: Bede Laura
Fotó: Bede Laura
A reneszánsz stílusú kastélyt szabálytalan négyszög alaprajzú védőöv veszi körül, melynek sarkain nyújtott olaszbástyák helyezkednek el. A védőfal déli és északi oldalán lőréses folyosó húzódik. A kastélyegyüttes legrégebbi része a Mihály-szárnyként emlegetett lakóépület, melynek pinceszintje valószínűleg még a régi, 14. század végi udvarház falait őrzi. Az udvarházat 1559 körül reneszánsz stílusban építették át, 1598 táján a hengeres lakótornyot toldották hozzá, végleges formáját pedig a 17. század közepén nyerte el, amikor hozzá csatolták a zömök kőoszlopokra és árkádívekre támaszkodó boltozatos udvari loggiát. A kastély egyik legjellegzetesebb eleme a lakóépülethez kapcsolódó öregtorony, legfelső szintjét 17. századi erdélyi darabontokat ábrázoló színes domborművek díszítik, melyek ebben a formában és méretben Erdélyben egyedi alkotásoknak számítanak.
A keleti oldalon helyezkedik el az együttes legkésőbbi épülete, az Elek-szárny, melyet a homlokzatán elhelyezett 1683-as kőtábla datál. Az új épületben főként lakószobák és személyzeti helyiségek kaptak helyet, de itt alakította ki Bethlen Elek az 1684-ben alapított nyomdáját is. Az Elek-szárny északi traktusában, a főkaputól balra nyílt a késő reneszánsz stukkókkal díszített, boltozott kastélykápolna, ami az épületegyüttes egyik legszebb és legépebben megmaradt belső terének számít – olvasható a Kastély Erdélyben oldalon.
A Maros megyei Keresden található Bethlen-kastélyban látogatható július 1. és szeptember 30. között az Ideje az építésnek – megújuló műemlékek a Kárpát-medencében című kiállítás – közölte honlapján a Teleki László Alapítvány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!