A Bethlen-kastély egyedi Erdélyben abban a tekintetben, hogy szinte töretlenül, közel nyolc évszázadon keresztül a család tulajdonában volt
Fotó: Bede Laura
Bár az elmúlt század nyomot hagyott a keresdi Bethlen-kastélyon, a Maros megyei műemlék régi pompáját szakszerű restaurálási munkálatok révén igyekeznek visszanyerni. A dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában lévő reneszánsz épületegyüttes történetéről három- és négy nyelvű információs pannókról tudhatunk meg többet, ugyanakkor a látogatást a kiállított tárgyak, korhű berendezés teszi még érdekesebbé.
2025. október 14., 07:582025. október 14., 07:58
2025. október 14., 09:562025. október 14., 09:56
Az Erdély egyik elrejtett sarkában, a Segesvártól mindössze 12 kilométerre, a Dános-patak partján fekvő Keresdre vezető úton a lakóházak, erődtemplomok előtt elhaladva a szász építészet megannyi fennmaradt, ékes példáját csodálhatjuk meg. Az eldugott kis Maros megyei falu központjába megérkezve ugyanakkor tekintetünk felfelé irányul: egy kis dombon, több mint százéves fák árnyékában őrzi még ma is a múltat a Bethlen-kastély. A reneszánsz műemlék épület egyik különlegessége, hogy
A 20. századig majdnem állandó jelleggel a Bethlenek családi rezidenciája volt, a kastély csendes környezetben való elhelyezkedése miatt a friss házasok itt töltötték nászútjukat.
A nemesi lak a 20. századig majdnem állandó jelleggel családi rezidenciájuk volt a Bethleneknek
Fotó: Bede Laura
A hely meghittsége mindmáig változatlan, nemrég tett látogatásunk alkalmával néhány érdeklődővel közösen fedeztük fel a 14–15. századi épületegyüttest, mely Pál Júlia szerint még sokak számára ismeretlen. A kastély egyik gondnoka érdeklődésünkre elmondta, népszerűsítés céljával többször is nyílt napokat szerveztek, és
Felidézte, hogy a román állammal való hosszas pereskedés után a Bethlen család erdélyi ága 2007-ben kapta vissza a kastélyt és a hozzá tartozó parkot, majd 2014-ben, 50 évre a dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozására bízta.
Fotó: Bede Laura
Azóta a magyar kormány támogatásával, a Rómer Flóris Terv keretében sikerült régészeti kutatásokat, valamint szakszerű restaurálást végezni az épületen. Korábban ez sajnos nem így volt: a Kastély Erdélyben leírása alapján a 1970-es tűzesetet követően – melyben a Mihály-szárny tetőzete részlegesen, az Elek-szárnyé pedig csaknem teljesen megsemmisült – a műemléki igazgatóság újrafödte az épületet, viszont
A kilencvenes évekbeli felújítás során – amikor luxushotelt alakítottak volna ki az épületben – néhány eredeti reneszánsz részletet eltávolították a homlokzatokról és a belső terekből, továbbá vasbeton szerkezettel helyettesítették a kastély több elemét, többek között a reneszánsz loggia lépcsőjét.
A belépőkből származó bevételnek köszönhetően sikerült létrehozni A Bethlenek kígyó legendája című tárlatot
Fotó: Bede Laura
A helyreállítások jelenleg is zajlanak. A műemlék épület történetéről, átépítéséről, valamint a Bethlen családról fotókkal illusztrált, három – magyar, román, angol –, sőt a némettel együtt helyenként négy nyelvű feliratokkal ellátott pannókról tudhatnak meg többet az érdeklődők. Talán ezért is éreztük erős túlzásnak, mondhatni szándékos kekeckedésnek egy román anyanyelvű látogató „észrevételét”, miszerint
A „szemet szúró” felirat
Fotó: Bede Laura
Az illetőnek higgadtan magyarázatot adó Pál Júlia a Krónikának elmondta, amióta a kastélyban tevékenykedik, ilyen esettel még nem találkozott, pedig számos román ajkú látogatója volt már a kastélynak. A szóban forgó férfi azonban egyértelműen azt kereste, mibe köthet bele, például azt is sérelmezte, hogy „milyen dolog az, hogy a kastélynál nem szolgálnak fel ételt?” A látogatók egyébként vásárolhatnak kávét, üdítőt, vizet, amit egy hangulatos kis teraszon fogyaszthatnak el. Emellett szuveníreket is haza vihetnek emlékül, valamint adomány fejében termelői mézet, továbbá az említett szervezet alapítójának és vezetőjének, Böjte Csaba ferences szervezetesnek a könyveit.
Minden nap látogatható a kastély
Fotó: Bede Laura
A keresdi Bethlen-kastély naponta 10–18 óra között látogatható 20 lejes belépődíj ellenében (gyerekeknek, nyugdíjasoknak kedvezményes ár), téli időszakban 10–16 óra között tart nyitva.
Székely és erdélyi magyar hadi viseletek a 14-15 századból
Fotó: Bede Laura
Fotó: Bede Laura
Fotó: Bede Laura
A reneszánsz stílusú kastélyt szabálytalan négyszög alaprajzú védőöv veszi körül, melynek sarkain nyújtott olaszbástyák helyezkednek el. A védőfal déli és északi oldalán lőréses folyosó húzódik. A kastélyegyüttes legrégebbi része a Mihály-szárnyként emlegetett lakóépület, melynek pinceszintje valószínűleg még a régi, 14. század végi udvarház falait őrzi. Az udvarházat 1559 körül reneszánsz stílusban építették át, 1598 táján a hengeres lakótornyot toldották hozzá, végleges formáját pedig a 17. század közepén nyerte el, amikor hozzá csatolták a zömök kőoszlopokra és árkádívekre támaszkodó boltozatos udvari loggiát. A kastély egyik legjellegzetesebb eleme a lakóépülethez kapcsolódó öregtorony, legfelső szintjét 17. századi erdélyi darabontokat ábrázoló színes domborművek díszítik, melyek ebben a formában és méretben Erdélyben egyedi alkotásoknak számítanak.
A keleti oldalon helyezkedik el az együttes legkésőbbi épülete, az Elek-szárny, melyet a homlokzatán elhelyezett 1683-as kőtábla datál. Az új épületben főként lakószobák és személyzeti helyiségek kaptak helyet, de itt alakította ki Bethlen Elek az 1684-ben alapított nyomdáját is. Az Elek-szárny északi traktusában, a főkaputól balra nyílt a késő reneszánsz stukkókkal díszített, boltozott kastélykápolna, ami az épületegyüttes egyik legszebb és legépebben megmaradt belső terének számít – olvasható a Kastély Erdélyben oldalon.
A Maros megyei Keresden található Bethlen-kastélyban látogatható július 1. és szeptember 30. között az Ideje az építésnek – megújuló műemlékek a Kárpát-medencében című kiállítás – közölte honlapján a Teleki László Alapítvány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!