Fejlesztésre váró szemétgazdálkodás

A rendezvényen többször is elhangzott: bár az infrastruktúra terén Szatmár megye viszonylag jól áll, mégsem működik a hulladékgyűjtési rendszer. A régi szeméttelepeket bezárták, és kialakítottak egy megyei hulladéktározót, azonban a szelektív gyűjtés terén még bőven akad tennivaló.

Békéssy Erzsébet, a találkozó szervezője, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője arra kérte a meghívott magyarországi szekértőket, tegyenek csodát, és mutassanak be olyan módszert, amivel behozható a lemaradás. Szatmárnémetiben egyébként évekkel ezelőtt helyeztek ki szelektív, úgynevezett duális hulladékgyűjtésre alkalmas konténereket, a „száraz” feliratú gyűjtőkbe elvileg kizárólag újrahasznosításra alkalmas anyagoknak lenne szabad kerülniük, és minden egyebet a „nedves” feliratú konténerekbe kellene dobálni.

A városi szemétgyűjtő vállalat képviselője szerint az emberek hozzáállásával van gond, mivel nem megfelelőképpen használják a kukákat. Rámutatott: hiába szórólapoztak és folytattak sajtókampányt, 50 konténer közül legfennebb egy akad, melybe nem vegyesen dobálják az emberek a szemetet.

Kovács Gyula, a magyarországi AQUA-K Rt. vezetője, egyetemi oktató kifejtette: a szelektív hulladékgyűjtés alapvetően szociális probléma, ezért ajánlatos előzetesen felmérni, hogy miképpen lehet őket hatékonyan motiválni. Kifejtette: Magyarország számos térségében adott a lehetőség, hogy a lakosság kisebb méretű konténert kérjen, és lényegesen kevesebbet fizessen a nem szelektíven gyűjtött hulladékért, amennyiben az újrahasznosítható anyagokat külön gyűjti, és a kijelölt napokon leadja.

Mint elmondta, tapasztalatai szerint a leghatékonyabb módszernek náluk a gyerekek bevonásával gyakorlatba ültetett programok bizonyultak. Az iskolákban szárazelem-, és pillepalack-gyűjtő versenyeket szerveztek, mellyel elérték, hogy a diákok figyeljenek arra, melyik típusú hulladéknak mi lesz a sorsa. Rámutatott: a legmeggyőzőbb dolog az volt a felnőttek számára, amikor a saját gyerekeik szóltak rájuk, ha nem jó helyre dobták a szemetet.

A szintén magyarországi Bence Fülöp, a Trinity Enviro Kft. szakértője hangsúlyozta, a szakszerűtlen hulladékkezelés akár csődbe is vihet egy települést, de ha jó módszereket alkalmaznak, gazdasági fellendülést is hozhat. Úgy vélte, érdemes integráltan kezelni a hulladékkal és a szennyvízzel kapcsolatos problémákat ahelyett, hogy külön cégeket bíznánk meg a munkával, továbbá ajánlott időben lépni, és a helyi adottságokhoz igazodó megoldásokat kidolgozni, mert egyáltalán nem biztos, hogy a kormányzati szintről diktált programok jól működnek minden térségben.

Kitért a szennyvíztisztító telepeken keletkező iszappal kapcsolatos problémákra is, ami Szatmárnémetiben is gondot jelent, ahol a városi tisztító közelében tárolják a rossz szagú hulladékot. Kifejtette, háromféle eljárás használatos az iszap semlegesítésére: el lehet égetni, ez azonban igen költséges a magas víztartalom miatt. Alkalmazható trágyaként a mezőgazdaságban, ez esetben viszont gondot jelenthetnek az iszapban lévő nehézfémek és gyógyszermaradékok, melyek bekerülhetnek a termesztett növényekbe.

Mint elhangzott, Magyarországon tervbe vették a módszer betiltását, mivel bizonyítást nyert, hogy a nagy mennyiségű, fogamzásgátlókból származó női hormon potenciazavarokhoz vezet a növényeket fogyasztóknál. A leginkább ajánlott biogáz előállítására használni ezt a típusú hulladékot. A szakértő kifejtette: Zalaegerszegen választották például ezt a típusú semlegesítést, ahol a nyert biogáz elégséges energiaforrás a telep épületeinek fűtésére és a gépek, valamint a járművek üzemanyaggal való ellátására.