2012. augusztus 07., 13:272012. augusztus 07., 13:27
A hétvégén 35. alkalommal szervezik meg a fazekasvásárt Korondon.
Kovács György, a korondi községháza kulturális referense 1982 óta szervezi a fazekasvásárt. Az MTI-nek felidézte, hogy a székelyföldi község fazekasai a kommunista diktatúra idején kaptak engedélyt arra, hogy a Korond peremén fekvő árcsói fogadó területén minden évben augusztus második szombatján és vasárnapján megtartsák a fazekasvásárt.
A rendezvény akkor azt a célt szolgálta, hogy a fazekasok ne csak a jelentős turistaforgalommal rendelkező romániai üdülőhelyeken árulhassák a kerámiájukat, hanem csalogassák Korondra a potenciális vevőket.
Mára a fazekasvásár afféle falunapokká alakult. Az árcsói fogadó területén felállított szabadtéri színpadon rezesbandák, néptánccsoportok és kortárs zenét játszó zenekarok lépnek fel, a sportolni vágyóknak pedig focibajnokságot is szerveznek. Ilyenkor látogatnak el Korondra a 11 magyarországi testvértelepülés küldöttségei is.
Kovács György elmondta, hogy a vásáron mindvégig a hagyományos korondi kerámiát próbálták népszerűsíteni. Megjegyezte, a nyolcvanas években elterjedt, piros olajfestékkel díszített tányérokat és kancsókat például nem engedték be a vásár területére. A Korondra látogatók a vásár idején a hagyományos kerámiatárgyak bővebb kínálatából válogathatnak, nem úgy, mint a főutca melletti ajándékboltokban, ahol manapság már kínai ajándéktárgyak képezik az áru jelentős hányadát.
Kovács György elmondta, hogy általában 25-30 fazekas szokta kipakolni a portékáját, idén is ennyi árusra számítanak, de a helyben készített kerámiák mellett a környéken készült, fából faragott dísztárgyakat, szalmakalapokat, gyöngyfüzéreket és bőrdíszműves termékeket is vásárolhatnak a látogatók. A tavalyi vásár két napján több mint ötezren fordultak meg az árcsói fogadó területén.
Az idei rendezvényen első alkalommal díjazzák a legjobb korondi fazekasmestereket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Látogatottsági adatok