Fakitermelés a Székelyföldön. Az új erdészeti törvény tovább szigorítaná a már most is szigorú előírásokat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Új erdészeti törvénytervezet vitája kezdődött a bukaresti szenátus szakbizottságaiban, a kormánykoalíció a jelenlegi jogszabályt több területen is átalakítaná. Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, volt környezetvédelmi miniszter a Krónikának elmondta, szerinte nem történik átfogó változás, amely jó irányba tudná reformálni a romániai erdőgazdálkodást.
2024. április 16., 09:592024. április 16., 09:59
Az új erdészeti törvénytervezet „alaphangja” ezúttal is az illegális fakitermelés visszaszorítása, ami immár hosszú évek óta a romániai zöld szervezetek fő csapásiránya. Az erdőirtással, az illegális fakitermeléssel kapcsolatos hangzatos állítások mögött azonban ma már kevés a valóságtartalom. Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter ennek a „zöld retorikának” a gyökereit a 2014–2017 előtti időszakra vezeti vissza, amikor a törvénytelen erdőkitermelés évtizedekre rányomta bélyegét az erdészeti tevékenység megítélésére.
„A romániai erdőgazdálkodás szégyene volt az az időszak, amiről a rendőrség, az ügyészség, a polgármesteri hivatalok és a titkosszolgálatok is kellett tudjanak. De
– nyilatkozta a Krónikának a székelyföldi RMDSZ-politikus.
Tánczos szerint a környezetvédelmi miniszteri tisztség betöltése óta (a politikus 2020 decembere és 2023 júniusa között irányította a zöldtárcát) senki nem tud bizonyíthatóan olyan erdőirtást mutatni, ahol akár egy hektár területen is törvénytelenül eltűnt volna a fa. A SUMAL 2 program bevezetése óta erre azonnal fény derülne: a volt miniszter szerint ilyen erdőirtási példát az elmúlt három évben egyetlen zöld szervezet sem tudott bizonyítani, a retorika mégis megmaradt.
A készülő új erdészeti törvényről az RMDSZ Hargita megyei szenátora portálunknak úgy fogalmazott, ha egy mondatban kellene megfogalmaznia véleményét, azt mondaná, a jogszabálytervezet nem hozza azt a várt reformot, amellyel Románia erdőgazdálkodását a 21. században fel tudnák készíteni az új kihívásokra.
A koalíció törvényjavaslata továbbra is leragadt olyan apró részleteknél, amelyek nem feltétlenül egy törvénykönyvben kell megjelenjenek, ilyen például az erdei utak bekamerázásának kérdése. Tánczos szerint egy lazább, de ellenőrizhető rendszerrel kéne felváltani az erdészek kalapáccsal való fabélyegzését is. A törvénytervezet másik hiányossága, hogy
amiből a román kormány a különböző környezetvédelmi programjait – például a roncsprogramokat – finanszírozza.
„Az RMDSZ részéről azt fogjuk javasolni, hogy ezeknek az uniós pénzeknek a fele az erdőtulajdonosokat illesse meg. Nagy reményeket nem fűzök hozzá, de mindenképpen megpróbáljuk” – nyomatékosította lapunknak Tánczos Barna.
A székelyföldi politikus a törvényjavaslatba azt is beemelné, hogy amelyik erdőtulajdonos a megengedett kvótánál kevesebb fát termel ki, kapjon bónuszt (karbon kreditet) az államtól, amit a szabadpiac körülményei között tudna értékesíteni, ahogyan ezt más európai országokban is bevezették. A készülő törvényből hiányzik a fa belföldi hasznosításának támogatása is – legyen az faház, bútoripar, stb. –, ami előnybe hozhatná az anyagi gondokkal küzdő ágazatot.
Tánczos Barna szerint az utóbbi három évben gyökeresen megváltozott az erdőgazdálkodás biztonsága
Tánczos szerint Romániában nehéz helyzetben van a fafeldolgozás, a bútoripar, mert a hazai nyersanyag ára meghaladta a nemzetközi szintet. Aminek elsősorban a korábbi masszív ukrajnai faimport az oka, amikor visszaestek az árak, majd a fabehozatal csökkenésével hirtelen emelkedni kezdtek, és a mai belföldi árszint a nemzetközi árak fölé kúszott. Ezt a helyzetet Tánczos nem tartja elfogadhatónak sem a feldolgozóipar, sem a tűzifát vásárlók számára.
Az erdőtulajdonost ne befolyásolja a fa nemzetközi ára” – fogalmazott a Krónikának Tánczos Barna, aki a törvény szellemét olyan módon alakítaná át, hogy az elsősorban a román állampolgárokra fókuszáljon. Segítse az erdőtulajdonosokat, hogy meg tudják szervezni erdőbirtokaik őrzését, és annak árát ki tudják fizetni, miközben hozzájuthatnak a saját fájukhoz.
A mesterséges intelligenciát hívja segítségül a környezetvédelmi minisztérium a SUMAL 2.0 faanyag-nyomkövető rendszerbe feltöltött szállítási engedélyek és a szállítmányról készült fotók ellenőrzéséhez – jelentette be Mircea Fechet tárcavezető.
Hatékony védelemre szorul a hazai bútoripar is, amely a jelenlegi körülmények között nehezen boldogul. Tánczos Barna szerint bátor lépésre volna szükség, hogy az állami erdészetekből származó olcsóbb fával – a szigorú konkurenciaszabályozó uniós intézkedések mellett is – az ágazat helyzeti előnybe kerüljön a nemzetközi piacon.
A volt környezetvédelmi miniszter úgy véli, Románia megengedhetné magának, hogy sokkal lazábban kezelje az erdőgazdálkodást ott, ahol biztosítani lehet az erdőből való kitermelést és az udvarra történő hazaszállítását, ami sokban segítené az erdőtulajdonosokat és a helyi közösségeket egyaránt. A mai túlbürokratizált rendszer azonban a korábbi évtizedek visszaélései miatt következett be.
„A romániai társadalom és a politikai osztály valószínűleg még nem érett meg arra, hogy Franciaországhoz vagy Ausztriához hasonló erdőgazdálkodást lehessen bevezetni. Egyelőre nagy a rizikó a visszaélésekre” – mutatott rá a romániai erdészeti helyzet fonákságára portálunknak nyilatkozva Tánczos Barna RMDSZ-szenátor.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
Közös erdőgazdálkodást tart fenn a hármasfalui gazdakör. A marosszéki gazdaközösség egyike annak a harminc gazdakörnek, amely közösen próbál tervezni és kiutat találni a mezőgazdaságot sújtó árdrágulási hullámból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Évek óta találgatják Erdélyben, mikor látogat ismét a térségbe III. Károly brit uralkodó, aki visszatérő vendégnek számít a Székelyföldön.
Egyre kevesebb román állampolgár áll az anyakönyvvezető elé, és egyre több házaspár dönt úgy, hogy szétválnak útjaik.
A marosvásárhelyi orvosképzés meghatározó egyéniségétől, dr. Brassai Zoltán belgyógyász professzortól búcsúzunk, aki tartalmas életének 92. évében a lelki és szellemi folytatás bizonyosságával távozott közülünk.
A Közlekedési Minisztérium jóváhagyta a brassói és a marosvásárhelyi helyiérdekű vasútvonalakra (HÉV) vonatkozó terveket.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!