Falunapokra is jut pénz

Az oktatási és szakképzési kollégium 93,3 millió forint értékű romániai pályázatai mellett 10,4 millió forintot különített el erre a célra. A kulturális és egyházi kollégium 132,5 millió forint összértékű pályázati lehetőségei esetében az elkülönített summa 28,9 millió forintra emelkedik. Az önkormányzati, informatika- és médiakollégium 68,3 millió forintra rúgó pályázati összegén kívül további 7,5 millió forintos öszszeg áll rendelkezésre a kis költségvetésű rendezvények finanszírozására.

Nagy Imre, a Szülőföld Alap irodavezetője a Krónikának elmondta: az intézménynél azért szabták meg az 500 ezer forintos alsó határt egy pályázatra, hogy ne aprózódjanak szét az összegek. Hogy azonban a kisebb költségvetést igénylő rendezvények támogatására is lehetőséget hagyjanak, pályáztatás útján minden régióban kijelölnek egy lebonyolító szervezetet, amely az elkülönített pénzösszegeket tovább pályáztatja. Ennek fejében a summa 10 százalékát számolhatják el működési költségként. A lebonyolító szervezetnél bárki pályázhat legkevesebb 100 ezer forint értékben. A kis rendezvényekre szánt összegek továbbpályáztatásával foglalkozni szándékozó szervezeteket még nem jelölték ki, így a „közvetítők” kiléte még nem ismeretes. „Sze-mélyi állományuk és felszereltségük alapján jelöljük majd ki az ezzel foglalkozó szervezeteket” – mondta el lapunknak Nagy Imre.

Az uniós források megszerzésére való felkészülésről, a közös térség- és intézményfejlesztés, a hatékony forráskoordináció, ezáltal pedig a magyarlakta térségek versenyképesség-növelésének módozatairól és lehetőségeiről tartott előadást tegnap Kolozsváron a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH) külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Törzsök Erika úgy vélekedett, hogy a kilencvenes évektől működő, a határon túli magyar szervezeteket támogató intézmények a két világháború közötti revánspolitikát folytató magyar intézményrendszer újjáélesztését jelentették. Szerinte ez elhitette Magyarországról, hogy megoldja a határon túli magyarok helyzetét, a folyamatos finanszírozással azonban visszafojtották a közösségi erőt is.

A paternalizmus vége

„A csatlakozás után a magyarság többsége ugyanazon politikai, gazdasági és jogi keretek közé került, tehát át kellett immár gondolni ezt a kisebbségpolitikát” – vélekedett Törzsök Erika. Ugyanakkor eltérő a különböző országokban élő magyar kisebbség helyzete is, így mára tartalmatlanná vált az egységes magyar nemzetpolitika szlogenje. „Az eltérő adottságokat figyelembe véve kell együttműködési formákat találnunk” – hangoztatta Törzsök. – Ez a politika a kisebbségi létből eredő hátrányok feloldására törekszik, a cél pedig a támogatásfüggőség helyett a hátrányok, a társadalmi, gazdasági, regionális egyenlőtlenségek felszámolása.” Az eddigi paternalista szemléletmódot fel kell váltania a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapuló új támogatáspolitikának.

Az új magyarságpolitika két pillére az identitásmegőrző támogatáspolitika és a versenyképességet növelő fejlesztéspolitika. A magyar kormány azt próbálja támogatni, ami helyi finanszírozással nem oldható meg. A Szülőföld Alap létrehozásával a közalapítványok a források megőrzése mellett integrálódnak az új intézménybe. A helyi forrásokra is felhívta a figyelmet Törzsök: a Magyarországgal szomszédos államok többségében évek óta vannak magyar miniszterek a kormányokban, élni kell ezzel a lehetőséggel.

Himnusz és információ

Az előadás kapcsán lapunk kérdésére – miszerint nyílik-e az EU-s keretek között lehetőség bármiféle pozitív diszkriminációra – Törzsök Erika így reagált: a pályázási lehetőségek bemutatását és a magyarországi pályázati rendszer változásait felvázoló előadások célja információhoz juttatni a kisebbségi magyar közösséget. „Ezek azok az eszközök, melyek sokkal többet jelentenek az itt élőknek, mint ha háromszor elénekelnénk a himnuszt – magyarázta. – Az európai gazdasági és jogi keretek nem teszik lehetővé az etnikai alapon történő bármiféle megkülönböztetést. Amikor a magyar kormány megpróbálja az információt, technikát és együttműködési modelleket bemutatni, tulajdonképpen helyzetbe akarja hozni azokat, akik a kisebbségi létből adódóan nehezebben jutnak ezekhez az információkhoz.”

Törzsök szerint a társadalom egyes rétegeinek, a különböző térségben vagy a kisebbségben élőknek nem azonosak az esélyei, erre pedig oda kell figyelni. „Szem előtt kell tartani, hogy az egyesült Európában a fő feladat immár nem a régiók etnicizálása, hanem az etnikumok regionalizálása” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezen belül a különböző autonómiaformák az adott ország decentralizációs és modernizációs kereteibe illeszkednek.

Az előadáson elhangzottak szerint a határon átnyúló együttműködés keretében Magyarország nagy hangsúlyt fektet a gazdaság, a vállalkozások, az innováció, az infrastruktúra, a környezet- és természetvédelem fejlesztésére. A magyar kormány több, úgynevezett zászlóshajóprojekt megvalósításával kívánja e célkitűzést megvalósítani, többek között a közúti és vasúti határátkelők sűrítésével, egyes európai közlekedési vasútvonalak újraélesztésével vagy a határokon átívelő felnőttképzési hálózat kiépítésével.

L. L.

UKKA helyett Corvinus

Rajnai Gábor, a Nemzetpolitikai Ügyek főosztályának szakmai főtanácsadója beszámolt arról, hogy az Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) eddigi feladatait és szerződéseit a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. veszi át, amely garantálja az eddigi támogatási szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését, és biztosítja a nyertes pályázók számára a támogatások zavartalan folyósítását. Baráth Csaba, a Corvinus Zrt. ügyvezető igazgatója lapunknak megerősítette: valóban folyamatban van az UKKA személyzetének, vagyonának és kötelezettségeinek átvétele, a folyamat június 30-án zárul le. „Sok támogatást jóváhagytak, ezeket mindenképpen kifizetjük” – jelentette ki az igazgató.