Faképnél hagyott Székelyföld

A Wizz Air eddigi, Marosvásárhelyről Budapestre, Rómába, Barcelonába és Londonba induló járatai novembertől heti három alkalommal Kolozsvárról indulnak, akárcsak a február 28-án indítandó dortmundi járat. A cégvezető ugyanakkor bejelentette: ebben a hónapban üzleti megfontolásokból a Bukarest és Budapest közötti repülőgépjáratokat ideiglenesen szüneteltetik, mivel a járat alig 67–70 százalékos kihasználtsággal működött.

A Wizz Air 2006 júliusában indította első marosvásárhelyi járatait. A céget alapító Váradi szerint a gyakori kedvezőtlen időjárás és az a körülmény, hogy a repülőtér vezetősége ígéretével ellentétben nem javított a gépek biztonságos landolását segítő rendszerén, folyamatosan veszélyeztette a légitársaság járatainak pontosságát, gyakori késéseket, esetenként járattörléseket eredményezett. A kolozsvári reptér viszont jóval fejlettebb felszereltséggel és megfelelő növekedési ütemtervvel rendelkezik, amelyek kedvező körülményeket biztosítanak az egyre növekvő légitársaság számára. „A kolozsvári repülőtér jelenleg alkalmasabbnak bizonyul arra, hogy utasaink számára biztosítani tudjuk a járatok pontosságát és megbízhatóságát. Továbbra is elkötelezettek vagyunk, hogy az erdélyi régió meghatározó légitársaságává váljunk, és kiterjedt légihálózatot hozzunk létre” – jelentette be a Wizz Air vezérigazgatója. A légitársaság november 13. és március 31. között valamennyi kolozsvári járatán 69 lejért (adókkal és illetékekkel) kínál 10 ezer helyjegyet – csak menetjegyet – utasai számára.

Az alacsony költségű, népszerű nevén fapados járatokat működtető Wizz Air jegyelővételi telefonos központjában csütörtökön délután csak arról tudtak a telefonhívásra válaszoló hölgyek, hogy a marosvásárhelyi járatok valószínűleg Kolozsvárról indulnak majd. Kérdésünkre, hogy a jövő évre vonatkozó foglalások visszamondása esetén a cég hajlandó-e megtéríteni a teljes összeget, a válasz igenlő volt. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az új landolási helyszín elfogadása esetén jár-e kártérítés azoknak, akik nem számoltak a plusz 100 kilométeres úttal, a call-center munkatársa kijelentette: a Wizz Air nem készül kártérítés megfizetésére, ám a befizetett összeg 20 százalékát hajlandó beszámítani egy esetleges következő jegyfoglalásba.

A Wizz Air honlapján csütörtökön este a marosvásárhelyi reptér mellett nem a kolozsvári légikikötő neve, hanem az Erdély (összes repülőtere) megnevezés szerepelt.

Az óvatos duhaj

A marosvásárhelyi repülőtér parancsnoka, Ştefan Petru Runcan a Wizz Air hivatalos bejelentése előtt, szerdán a Krónikától értesült a magyar légitársaság szándékáról. A parancsnok akkor még elképzelhetetlennek tartotta az előre jelzett változást. „Ha lemondanak a Marosvásárhely–Budapest járatról, azt nekem is tudnom kellene, mert érvényes szerződés köti a Wizz Airt a marosvásárhelyi reptérhez” – kommentálta a mendemondának minősített információt Runcan. A Wizz Air bejelentését követően óvatosabbra váltott, s arra hivatkozva, hogy hivatalos formában még nem szembesült a légitársaság kifogásaival, nem kívánta kommentálni a döntést, amelyet viszont övön alulinak minősített. „Nem esünk kétségbe, keresünk másokat, akik megfelelőnek tartják az általunk kínált feltételeket” – mondta, s a sűrű autósforgalomra hivatkozva befejezte a beszélgetést.

A repteret működtető Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke is megerősítette, hogy a marosvásárhelyi fél nem tudott a Wizz Air szándékáról. „Egyszerűen nem jön hogy higgyem, annál is inkább, mivel mi a lehető legkisebb reptéri illetékeket számoltuk fel a cégnek. Másrészt még egyetlen járatot sem kellett visszautasítanunk az általuk emlegetett hiányos felszereltség miatt. A Wizz Airnek inkább arra kellene választ adnia, hogy miért késett sokszor órákat vagy fél napokat, miért nem adott egy pohár vizet sem a reptéren ácsorgó elkeseredett utasainak” – fakadt ki Lokodi Edit Emőke, aki belátta: erőszakkal senkit nem lehet Vásárhelyen tartani. A magyarországiak döntése teljesen felkészületlenül érte a helyi illetékeseket. Kolozsváry Zoltán marosvásárhelyi önkormányzati képviselő, a repülőtér vezetőségi tanácsának tagja inkorrektnek minősítette a Wizz Air lépését.

Háttal Székelyföldnek

Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester is helytelenítette, ahogy a gondok ismertetése és tárgyalások nélkül, szinte egyik napról a másikra fordított hátat a légitársaság Marosvásárhelynek, ezáltal pedig a Székelyföldnek. Csegzi, aki ugyancsak tagja a repülőtér vezetőtanácsának, furcsállotta a magyar fél kifogásait. „Köztudott, hogy még az idén felszereljük az új infraradar-készüléket, ami kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette lehetővé teszi a nagyobb gépek leszállását is. Az sem igaz, hogy nálunk túl magasak lennének az illetékek, mint ahogy egyébként teljesen valótlanul jelennek meg a jegy árában” – nyilatkozta Csegzi Sándor. Hozzátette: meteorológiai statisztikák bizonyítják, hogy Kolozsváron több ködös napot regisztrálnak évente, mint Marosvásárhelyen.

A Maros megyei illetékesek szerint a Magyarországon bejegyzett cég kivonulása nem befolyásolja a reptér szomszédságában létrehozott ipari park jövőjét. Lokodi Emőke szerint a külföldi befektetők eddig sem repültek fapados járatokkal, többségük saját repülővel rendelkezik. „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem sajnálom a távozásukat, mert sokat veszítünk. Elesünk attól a minimális nyereségtől, amelyet a szerződés meghosszabbítása után tudhattunk volna a magunkénak. Az egyezség úgy szólt: az indulástól számítva másfél évig jelképes összegért, azaz majdnem ingyen használhatják a repülőteret, utána pedig megemeljük az illetéket” – emlékeztetett a Maros Megyei Tanács elnöke.

A Hargita megyei önkormányzat elnöke szintén a Krónikától értesült a Wizz Air döntéséről. „A marosvásárhelyi járatok beindítását rendkívül fontos lépésnek tartottuk megyénk gazdasági és turisztikai fejlődésében. Novembertől költségesebb lesz majd a légi közlekedés előnyeit kihasználni. Ez mindenképpen rossz hír számunkra” – fogalmazott Bunta Levente.

A marosvásárhelyi járatok megszüntetésének híre Antal Istvánt, a Csíkszeredai Sportklub igazgatóját is váratlanul érte. „A Wizz Airrel tavaly kötött szponzorálási szerződésünk értelmében a jégkorongcsapat és szurkolói kedvezményesen repülhettek Budapestre a Magyar Kupa vagy a bajnokság mérkőzéseire, így a Marosvásárhely és Budapest közötti járatok menetrendje szerint állítottuk össze a programunkat is. Nem kívánom kommentálni a cég döntését, de számunkra mindenképpen problémát jelent idő és pénz szempontjából egyaránt, hogy Kolozsvárról kell majd repülni” – nyilatkozta a Krónikának a klubvezető.

Gyergyai Csaba, Szucher Ervin

Wizz Air-történelem

A Wizz Air ötéves fennállása alatt Kelet-Európa egyik legnagyobb fapados légitársaságává nőtte ki magát. Első járata 2004. május 19-én a lengyelországi Katowicéből szállt fel. Jelenleg öt régióbeli bázisrepülőteréről (Budapest, Katowice, Varsó, Gdanszk és Szófia) Európa 46 városába szállítja utasait. Flottája 13 új, 180 férőhelyes Airbus–A320 típusú repülőgépből áll. A légitársaság 2007. október 10-én további 50 repülőgép megrendeléséről kötött összesen 1,4 milliárd eurós szerződést az Airbusszal. A lila-fehérre festett gépek kihasználtsága rendkívül magas: naponta átlagban 13 órát repülnek, míg egy hagyományos légitársaságnál ez az idő nem több napi 8–10 óránál. A cég a romániai légi közlekedési piac 23 százalékát tudhatja magáénak a 43 százalékos részesedésével piacvezetőnek számító, román tulajdonban lévő Blue Air légitársaság mögött. A Wizz Air 2006. július 14-én lépett a román piacra, marosvásárhelyi járatának elindításával, majd 2007. január 15-én egyszerre 7 új járatot indított Bukarestből Budapestre, Barcelonába, Dortmundba, Londonba és Rómába, Marosvásárhelyről pedig Barcelonába és Rómába. 2006-ban a Wizz Air csak a Marosvásárhely–Budapest járatán 22 ezer utast szállított, 2007 végéig pedig több mint félmillió utassal számol.