Exit-poll: hat százalékon áll az RMDSZ

Ezt erősítik meg a bukaresti közvélemény-kutató intézetek által 21 órakor, az urnazáráskor közzétett exit-poll adatok is. A szövetség vezérkara és jelöltjei hatalmas tapssal fogadták, amikor az elnöki hivatal hátsó falára kivetített televíziós közvetítések arról számoltak be, hogy az RMDSZ hat százalékban reménykedhet, ami két mandátumra elegendő.

A CSCI 6, az Operations Research 6,2, míg a CURS Avangarde 7,1 százalékot mért a magyar alakulatnak. Ez elegendő volt ahhoz, hogy a szövetség vezetői – élen Kelemen Hunor elnökkel, Kovács Péter főtitkárral, Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőkkel – pezsgőt bontsanak, és „ez férfimunka volt\" felkiáltással koccintsanak a siker örömére.

Negyven százalék fölött a baloldali szövetség

A három közvéleménykutató szerint az idei EP-választásokat a várakozásoknak megfelelően a baloldali PSD-UNPR-PC szövetség nyeri 40 százalék fölötti eredménnyel, őket a Nemzeti Liberális Párt (PNL: 13-14 százalék), a Demokrata Liberális Párt (PDL: 11-12), a Népi Mozgalom Párt (PMP: 6-7) és az RMDSZ követi. Mircea Diaconu független jelölt öt százalék körüli eredménnyel szintén mandátumhoz jut az exit-pollok szerint.

Kelemen Hunor: az RMDSZ Európában is hiteles képviselője a magyarságnak

Kelemen Hunor fél órával az urnazárás után rögtönzött sajtónyilatkozatában először román, majd magyar nyelven köszönte meg a magyar szavazóknak, hogy urnák elé járultak vasárnap.

A szövetségi elnök közölte: becsléseik szerint az alakulat a voksok hat-hét százalékát szerezte meg, ami a szavazatok visszaosztása nyomán akár három brüsszeli mandátum megszerzéséhez is elegendő lehet.

„Ha helyesnek, a valósághoz nagyon közelinek ismerjük el az exit-poll adatokat, akkor elmondható, hogy igazolta a várakozásainkat. Jó eredménynek kell minősítenünk a közvélemény-kutató intézetek által közölt becslésekeset, amelyekhez képest nagy változások már nem lesznek a hivatalos adatok közzététele nyomán. Bizonyságot nyert, hogy az RMDSZ nemcsak az önkormányzatokban, a bukaresti parlamentben, hanem az európai törvényhozásban is hiteles képviselője a magyarságnak” – jelentette ki Kelemen Hunor.

A szövetség vezetője megköszönte az RMDSZ kampánystábjának, a helyi, megyei szervezeteknek, polgármestereknek, önkormányzati és parlamenti képviselőknek a korteshadjárat során tett erőfeszítéseit.

Külön köszönetet mondott az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek, valamint „magyarországi barátainknak”, mindenek előtt Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a megmérettetés előtt néhány nappal szavazásra buzdították a romániai magyarokat. Kelemen úgy értékelte, hogy hasznosnak bizonyult a Magyar Polgári Párttal (MPP) korábban kötött megállapodás, hozzátéve: a további együttműködés garantált a polgári alakulattal.

A választásra jogosultak 32,16 százaléka szavazott

A vasárnapi romániai EP-választáson a szavazásra jogosult választópolgárok 32,16 százaléka járult urnák elé, ami három százalékkal haladja meg a 2007-ben, illetve öt százalékkal a 2009-ben regisztrált részvételi arányt. A Központi Választási Bizottság (BEC) által közzétett adatok értelmében a 21 órás urnazárásig városon 28,69, míg vidéken 36,88 százalékos részvételt mértek.

Hargita megyében az országos átlag feletti a részvételi arány (34,6 százalék), míg Kovászna és Maros megye elmaradt az átlagtól (30,52 és 29,88). Szatmárban a választók 32,65 százaléka voksolt, Biharban 34,82, Kolozs megyében 29,97, Szilágyban 33,73 százalék.

Winkler Gyula úgy értékelte: ezen a megmérettetésen is bebizonyosodott, hogy az RMDSZ bírja az erdélyi magyar, a székely emberek bizalmát, szavazataik pedig visszaigazolták az alakulatnak az elmúlt 25 évben végzett munkáját.

A szövetség újabb brüsszeli mandátumot szerzett listavezetője elmondta: hasznos lenne, ha a következőben nemcsak az erdélyi magyarság szülőföldön való megmaradásáról, hanem gyarapodásáról lehetne beszélni, és kamatoztatni az Európai Unió által teremtett lehetőségeket a közösség számára.

Sógor Csaba ugyancsak megköszönte a magyar közösség támogatását, a „felelős szavazatokat”.

Amikor arról faggatták a lista második helyén befutó EP-képviselőt, mit visz majd Brüsszelbe abban a piros tarisznyában, ami végig a vállán lógott, Sógor úgy válaszolt: mindent, ami bennünket, erdélyi magyarokat gazdaggá tesz.

„Sok bánatot és örömet, pityókás kenyeret, a táncainkat, a Bekecs együttest, Mikó-kollégiumot és még sorolhatnám” – fogalmazott az eurohonatya. Sógor hozzátette, ha azt akarjuk, hogy az Európai Unió kisebbségi kérdésekben támogasson bennünket, akkor mindenképpen jobban meg kell ismernie a romániai magyarságot, a közösség igényeit.

Amikor korábban Sógor Csabát a „valószínűségszámításról\" faggattuk, az RMDSZ-lista második helyezettje azt mondta: mindenképpen a két mandátum megőrzése valószínűsíthető, alaposabb becslésekbe azonban nem kívánt bocsátkozni.

Kovács Péter főtitkár közölte, számításaik szerint az RMDSZ által megszerzett szavazatok aránya inkább a hat százalékhoz közelít, mint az öthöz. A szövetség Barna Gergő szociológus számításaira alapoz, aki a központi választási bizottság részvételi adatait hasonlítja a magyarok szavazókedvéhez.

Utóbbi a nap folyamán meglehetősen aggodalomba ejtette az RMDSZ-t, mivel alatta maradt a többségi lakosság részvételéhez képest. A magyar részvétel abszolút értékben is alulmúlta az országosat, de a különbség sokkal jelentősebb, ha figyelembe vesszük, hogy 2007-ben és 2009-ben a magyar lakosság egyaránt jelentősen mobilizáltabb volt a románokhoz képest.

Winkler és Sógor harmadszor szerezhet EP-mandátumot

És akkor egy kis történelmi visszatekintés. Romániában először 2007. november 25-én rendeztek európai parlamenti választást, az akkor eurohonatyává választott képviselők még csak kétéves „csonka\" mandátumot szereztek. Az RMDSZ Frunda György vezette listájára 282 929-en szavaztak, ami a leadott voksok 5,52 százalékát jelentette, és két mandátumra volt elegendő.

Frunda a megmérettetés után lemondott brüsszeli mandátumáról, így a listán őt követő Sógor Csaba és Winkler Gyula kezdhette meg európai parlamenti pályafutását. A hét évvel ezelőtt függetlenként indult Tőkés László 176 533 szavazatot gyűjtött be (a voksok 3,44 százalékát), ezzel egyedüli romániai párton kívüliként bejutott az európai törvényhozásba. A 2007-es megmérettetésen 29,46-os volt a részvétel.

Két évvel később, 2009. június 7-én rendezték az első, „teljes értékű\" EP-választást, ekkor szereztek Romániában először teljes, ötéves mandátumot az eurohonatyák, számszerint 33-an. A 2007-es euromegmérettetéshez képest öt évvel ezelőtt létrejött a választási megállapodás a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között, ennek megfelelően a Tőkés László vezette tulipános lista 431 739 voksot kapott, ami a leadott szavazatok 8,92 százalékát jelentette.

Második és harmadik helyen Sógor Csaba és Winkler Gyula újrázott. Az együttműködéssel nem sikerült maximalizálni az erdélyi magyar szavazatokat, hiszen közel 28 ezerrel kevesebb magyar voksolt 2009-ben az összefogás listájára, mint két évvel korábban Tőkésre és az RMDSZ-re együttvéve. Akkor a szavazásra jogosultak 27,67 százaléka (5 035 297 választópolgár) járult urnák elé.