Évről évre ugyanaz a kudarc a kisérettségi románvizsgáján – Mi kellene a változáshoz?

„Ebből egy alapvető, immár évek óta megoldásra váró probléma következik, vagyis az, hogy ha maga a tanterv túl magas nyelvi elvárásokat fogalmaz meg a magyar diákok számára, akkor a vizsgafeladatok is ezt a szemléletet tükrözik. Természetesen ez nem magyarázza meg a tényt, amivel évente szembe találjuk magunkat, hogy a jelenleg érvényben levő tananyagnak a megfelelőnél is magasabb a nyelvi szintje és még ennél is nehezebb szöveget javasolnak egyes tételírók. Ez teljes mértékben szakmaiatlan, s nem tolerálható tovább” − magyarázta Ferencz S. Alpár.

„Ha az elemi szint A1–A1+ kommunikációs szintre juttatja el a tanulókat, akkor az 5. osztályban nem léphetünk automatikusan B1 szintre, hiszen még az A2-es szintet sem érte el a diákok nyelvtudása. Ugyanakkor, ha az általános iskolai diákok nyelvi szintje az A2-es kommunikációs szintről kezdődik, nem lehet méltányos cél nyolcadik végére B2-es szintet elvárni, olyan körülmények között, hogy a szakértők a 9. osztályos tananyagot legfeljebb a B1+ szintre kalibrálták. Ilyen körülmények között kijelenthetjük, hogy B2+ / C1-es szintű tételt adni B2-es szint alatti nyelvi kompetenciákkal rendelkező, nem anyanyelvi tanulóknak teljes mértékben ellentmond a Közös Európai Referenciakeret (CEFR) szerinti fokozatos nyelvelsajátításnak is” – magyarázta.

Megjegyezte,

ezért a nyelvi szinteket újra kellene kalibrálni.

miközben azok a szakértők, akik a román, mint második nyelv módszertanát képviselik, nehezebben jutnak szerephez.

„Ugyanakkor a jelentkezési kedv csökkenésének gyakorlati okai is vannak. A

• tételírás és a tananyagfejlesztés a tanárok számára többlet feladatot jelent,
• amelyért jóformán nullához közelít a bérezésük.

Mindez egy olyan tanévben, amikor nőtt a pedagógusok óraszáma, és több korábbi kedvezmény is megszűnt, tovább csökkentheti a szakértői munkára vállalkozók számát”− mutatott rá.

Hozzátette, meglátása szerint a kérdés éppen ezért elsősorban nem személyi, hanem oktatásirányítási, oktatáspolitikai természetű. Úgy véli, a megoldás a kiválasztási szabályok felülvizsgálata, a tételíró bizottságok érdemi megújítása, a tételjavaslatok szakmai, minőségi ellenőrzési struktúrájának, rendszerének a kiépítése és a román mint második nyelv szemléletének következetesebb érvényesítése lenne, amit az elmúlt években szakmai javaslataiba a pedagógusszövetség belefoglalt és az illetékes döntéshozók, törvényhozók részére eljuttatott.

Ferencz-Salamon Alpár szerint harmadik beavatkozási pontként a román, mint második nyelv oktatásának szakmai és intézményi hátterét kellene megerősíteni. A pedagógusszövetség vezetője hangsúlyozta,

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a román, mint második nyelv oktatásának nincs intézményes szakmai gazdája az országos tanterv- és vizsgafejlesztő központban.

„A kisebbségi oktatásért felelős államtitkár ez irányú erőfeszítéseit intézményesített szakértői szinten is meg kell erősíteni. Éppen ezért az RMPSZ már évek óta azt szorgalmazza, hogy az országos tanterv- és vizsgafejlesztő központban (C.N.C.E.), legalább egy, a román mint nem anyanyelv oktatására szakosodott iroda vagy szakértő koordinálja ezt a területet, hogy a kisebbségi szemlélet következetesen érvényesülhessen a tantervek és a vizsgatételek kidolgozásában. Ehhez kormányzati szintű döntéshozatal szükséges” – fogalmazott.

Hozzátette, ennek eredményességét a tavalyi érettségi vizsga tapasztalatai is igazolják.

Rámutatott, az angol mint második nyelv, heti kétórás tananyaga és oktatási módszertana bebizonyította, hogy amennyiben a tananyag 5–8. osztályban a nyelv elsajátítására összpontosít, az alkalmazott oktatásmódszertani eljárások változatossá, érdekessé, hasznossá és vonzóvá teszik a tanulási folyamatot, a diákok viszonyulása a tantárgyhoz, nyitottságuk a nyelv elsajátításához pozitív tud lenni.

„Ezt a szemléletet kell az általános iskola felső tagozatán is a román nyelv esetében érvényesíteni és következetesen alkalmazni.

Ez lehetőséget teremtene olyan kiegészítő programok – diákcsereprogramok, nyelvi táborok, képzések vagy más tematikus tevékenységek – állami támogatására, amelyek ebben a kérdésben áthidaló megoldást jelenthetnek” – fogalmazott.

A pedagógus szerint a kiválasztott sci-fi–fantasy szöveg még román anyanyelvű nyolcadikosok számára is komoly értelmezési kihívást jelentett volna, nyelvileg és tartalmilag is meghaladta azt a szintet, amelyet a jelenlegi tanterv a nyolcadik osztály végére előír, így a feladatok inkább egy összetett irodalmi szöveg értelmezését, semmint a román nyelvi kommunikációs készségeket mérték.

A pedagógus úgy véli, amíg a vizsgák nem igazodnak következetesen a román mint nem anyanyelv oktatásának módszertanához, addig a reform nem tudja betölteni eredeti célját: a magyar diákok valós nyelvi kompetenciáinak mérését és fejlesztését.

korábban írtuk

Már az első napon összeomlott a rendszer: káoszba fulladt a képességfelmérő digitalizációja

A képességfelmérő vizsga első napját technikai hibák árnyékolták be: a dolgozatfeltöltő platform többször összeomlott, tanárok ezrei rekedtek órákra az iskolákban. A szakszervezetek szerint a minisztérium alkalmatlansága okozta a káoszt.