
Fotó: Rostás Szabolcs
Román állami támogatással épül meg az évtizedek óta torzóban maradt görögkatolikus székesegyház Kolozsváron, miután Klaus Iohannis államfő kihirdette az erről szóló jogszabályt – számolt be szerdán a Faclia című kolozsvári lap a román parlamentben megszavazott jogszabályt idézve.
2023. november 08., 19:312023. november 08., 19:31
2023. november 08., 19:342023. november 08., 19:34
A Kolozsvár belvárosában, a Hunyadi (Cipariu) téren félkész állapotban lévő egyházi hajlékot az 1990-es évek elején kezdték el építeni, de lassan haladtak a munkálatokkal, az egyháznak ugyanis nincs elegendő pénze a befejezéséhez.
A jogszabályt a kolozsvári Vasile Dancu szociáldemokrata párti (PSD) szenátor és a kisebbségi frakció két parlamenti képviselője, Silviu Vexter és Ovidiu Victor Gant kezdeményezte, de több kormánypárti képviselő és Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei képviselője is támogatta aláírásával.
A székesegyházat azon hét görögkatolikus püspök emlékének szentelték, akik a román kommunista rendszer áldozatai voltak, az akkori hatalom hitük miatt bebörtönözte, megkínozta őket, megpróbáltatások következtében 1950 és 1970 között életüket vesztették. Vértanúságukat Ferenc pápa is elismerte, 2019-es romániai látogatásán a görögkatolikus egyház erdélyi központjának számító Balázsfalván boldoggá avatta őket.
A jogszabály kezdeményezői szerint a kolozsvári templom befejezése az ide érkező zarándokok révén a vallási turizmust is fellendítené, és a városképen is javítana. Hangsúlyozzák továbbá, hogy támogatásával az állam morálisan kárpótolná a görögkatolikus egyházat az elszenvedett sérelmekért, elismerve a román társadalom fejlődésében betöltött jelentős szerepét.
A román sajtó szerint a gigantikus templom alapkövét 1991-ben tették le, építése két évre rá kezdődött el, de 2000-ben forráshiány miatt abba kellett hagyni az építkezést és módosítani a tervet, mivel tornyai túl magasak lettek volna. 2007-ben egy kápolna és számos irodahelyiség készült el, ahol a szertartások mellett karitatív, oktatási és kulturális tevékenység is zajlik.
A romániai görögkatolikus egyház működését 1948-ban betiltotta a román kommunista hatalom. A vértanú püspököket arról igyekezett meggyőzni, hogy térjenek át az ortodox vallásra, de ők kitartottak hitük mellett és nem voltak hajlandók elszakadni Rómától. Az egyház 1989 után alakulhatott újra.
A 2021-es romániai népszámláláson a vallási hovatartozásukról nyilatkozók közül 115 ezren vallották magukat görögkatolikusnak.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
szóljon hozzá!