Az eurorégióban életeket menthet a határon átnyúló mentőszolgálat létrehozása
Fotó: Borbély Fanni
A román–magyar–szerb hármashatár mentén lévő Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) Eurorégió közös mentőszolgálatának tervét vették elő ismét Aradon azután, hogy idén január elsejétől megszűnt az ellenőrzés a román–magyar határon. A két ország mentőszolgálatainak és egészségbiztosító pénztárainak együttműködésén kívül az Európai Unión kívüli Szerbia, az eurorégió harmadik tagjának az intézményeit kell összehangolni Románia és Magyarország hatóságaival.
2025. január 17., 17:422025. január 17., 17:42
A DKMT Eurorégióban évek óta tárgyalnak a határon átnyúló katasztrófavédelmi és mentőszolgálat létrehozásáról. Utóbbi lényege az lenne, hogy a határ menti településeken a betegekhez, vagy a közutakon történt baleset miatt a sérültekhez a legközelebbi mentőállomásról küldjenek roham- vagy esetkocsit, tömegszerencsétlenség esetén pedig a mentőcsapatok közösen teljesítsenek szolgálatot.
„Az egyik legnagyobb akadályt a határátkelőhely jelenti, de Románia idei schengeni csatlakozásával ez megszűnt Románia és Magyarország között. Ezért újból elővettük a mentőszolgálat tervét, a közeljövőben pedig Iustin Cionca, az Arad megyei tanács elnöke, aki a DKMT eurorégió soros elnöke is egyben, találkozót fog kezdeményezni a szegedi, temesvári és újvidéki kollégákkal” – nyilatkozta Andó András, az Arad megyei önkormányzat kommunikációs és stratégiai igazgatója az Agerpres hírügynökségnek.
Még annak a módját is meg kell találni, hogy a román és magyar egészségbiztosító pénztárak között miként folyik majd az elszámolás, illetve az esetleg felmerülő nyelvi nehézségek áthidalására is kell megoldás (magyarul és románul is beszélő mentőorvosok vagy -ápolók).
„A gyors beavatkozás életeket menthet, olykor néhány perc is létfontosságú lehet. A nagyvárosok környéki zsúfoltság is lassítja a haladást, a határ mentén ezért ésszerű lenne, ha mindig a legközelebbi szabad mentőautót lehetne bevetésre küldeni” – fogalmazott Andó András.
A Duna–Körös–Maros–Tisza Regionális Együttműködés 1997. november 21-én alakult Szegeden. A közhasználatban elterjedt neve: DKMT Eurorégió. Az együttműködés célját az aláírók úgy határozták meg, hogy az fejlessze és szélesítse a helyi közösségek és a helyi önkormányzatok közötti kapcsolatokat a gazdaság, oktatás, művelődés, tudomány és sport területén – segítse elő a térség bekapcsolódását az európai integráció folyamatába. Jelenlegi tagjai: Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye (Magyarország), Arad, Krassó-Szörény és Temes megye (Románia), Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerbia). Lakossága: 4 millió fő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!