Eurómilliók Közép-Erdély fejlesztésére

és bár vannak fenntartásaik a pályázattal, illetve bizonyos feltételekkel kapcsolatban, mindenképpen igényelni fogják a támogatást. A fejlesztési ügynökség közleménye szerint az érintett hat megyeszékhely – Gyulafehérvár, Nagyszeben, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Brassó – számára összesen 177,84 millió eurós finanszírozási keretet különítettek el.

A pályázati projektek benyújtása már elkezdődött, erre egészen 2018 decemberéig van lehetőségük az önkormányzatoknak. Az EU-s pénzek lehívásának feltétele, hogy ki kell dolgozni egyrészt egy integrált fejlesztési stratégiát, ugyanakkor a település hosszú távú mobilitási tervét is el kell készíteni.

Megosztott teret alakítanák ki Sepsiszentgyörgyön

Antal Árpád lapunknak elmondta, a székelyföldi megyeszékhely fejlesztési stratégiáját már elkészítették, a mobilitási tervet pedig hamarosan közvitára bocsátják, ennek kapcsán elsősorban a forgalomváltozásokat kell megvitatni. Az elöljáró úgy fogalmazott:

A skandináv országokban sikerrel alkalmazott elgondolás alapelve, hogy a közterületet a gyalogos, a kerékpáros és az autós forgalom megosztva használja úgy, hogy senki se kerüljön hátrányos helyzetbe.

Ezt úgy valósítják meg, hogy eltávolítják a jelzőlámpákat, az útjelző táblákat és más jeleket, az elmélet szerint ugyanis a nagyobb bizonytalanságérzet fokozottabb odafigyelésre készteti a forgalom résztvevőit. Az elképzelés kitalálói szerint a forgalmi rend aprólékos szabályozása hamis biztonságérzetet sugall, és különösen a csomópontokban gyakran vezet balesetekhez részben azért, mert gyengül a közlekedők felelősségérzete.

A 70 százalékos önrészt is vállalják

Sepsiszentgyörgy polgármestere arról is beszámolt: a pályázati kiírás struktúrája „nem épp olyan”, mint ahogy azt az érintett megyeszékhelyek vezetői elképzelték. Ugyan folyamatosan egyeztettek a fejlesztési minisztériummal és az Európai Bizottsággal, ám csak apró módosításokat tudtak kiharcolni. Antal Árpád szerint

Példaként azt hozta fel, hogy a támogatás jelentős részét a tömegközlekedés fejlesztésére kell fordítani, amivel nem is lenne gond, de az első változatban kizárólag elektromos buszok vásárlását engedélyezték. Utólag jóváhagyták a hibrid járművek beszerzését, de ezeknek a karbantartása is meghaladja egy közepes méretű város anyagi lehetőségeit.

A másik gond, hogy az utakat csak abban az esetben lehet ezekből az alapokból felújítani, ha külön sávot alakítanak ki a tömegközlekedési járműveknek.

A polgármester ugyanakkor leszögezte: mindenképpen pályázni fognak még akkor is, ha 70 százalékos önrészt kell biztosítaniuk, ami a 21 millió eurós finanszírozásnál 15 millió eurót jelent.

Florea úgy vélte: Marosvásárhelyen az egyik legfontosabb tennivaló a 80-as évek első felében épült terelőút meghosszabbítása és négysávosra való kiszélesítése lenne. Az elképzelés szerint a körgyűrű Koronkán egészen a Sapientia egyetem épületéig érne, a másik végén, a meggyesfalvi lakónegyed mögött pedig majdnem a vegyipari kombinátig nyújtanák meg az utat.

Az elöljáró arra is rámutatott: jó lenne, ha az infrastrukturális beruházásokat a környező falvakkal közösen, nagyvárosi övezetben gondolkodva lehetne megtervezni, szerinte csak így lehetne új hidakat építeni, hosszabb körgyűrűket kialakítani, valamint gyorsvasutat vagy négysávos utat megvalósítani.

A fejlesztési ügynökség által nyújtott finanszírozásból a marosvásárhelyi önkormányzat egyrészt a Dózsa György út egy részének leaszfaltozását, a hidegvölgyi híd korszerűsítését, valamint az Egyesülés lakónegyedi bölcsőde és óvoda felújítását tervezi.

amelyet Víkend II. névre keresztelnének. Ezenkívül a hatvan új autóbusz megvásárlása jelentősen hozzájárulna a meglehetősen lerobbant állapotban levő géppark megújulásához. Florea egy további terve, hogy a hátrányos helyzetűek számára multifunkcionális kulturális központtá alakítsák át az Ady Endre negyedben található Aurel Perșu-szakközépiskola épületét, ezzel viszont nem mindenki ért egyet, Florin Oproiescu iskolaigazgató szerint például esztelenség lenne „a város és az ország egyik legtekintélyesebb” szakiskoláját felszámolni.

Eddig egy pályázatot sem nyújtottak be

Simion Creţunak, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőjének elmondása szerint a pályázati projekt ügyében immár évek óta tart az egyeztetés. Az elmúlt két esztendőben több találkozót is szerveztek az érintett települések vezetőivel, és regionális szinten is tanácskoztak, hogy felkészítsék őket az elvárások teljesítésére, ugyanakkor tájékoztatták őket arról, milyen alapkövetelményeknek kell eleget tenniük a fejlesztési stratégia és a mobilitási terv kidolgozásakor.

Creţu azt is elmondta: eddig egyetlen stratégiát vagy mobilitási tervet sem nyújtottak be az önkormányzatok, de ígéretet tettek a határidők betartására. A kritériumok alapján a megyeszékhelyeknek olyan városfejlesztési projektet kell kidolgozniuk, melynek céljai között szerepel

A városvezetők eldönthetik, hogy melyik témakörben pályáznak: a fenntartható közlekedés fejlesztése kötelező, a többi elem opcionális. Az igazgató hangsúlyozta: a megyeszékhelyek vezetői egymás között is megegyezhetnek, melyik témakörben hívnak le pénzeket, hogy a teljes összeget fel tudják használni.