HIRDETÉS

Eurómilliók Közép-Erdély fejlesztésére

Bíró Blanka , Szucher Ervin 2017. augusztus 31., 08:53 utolsó módosítás: 2017. augusztus 31., 09:04
HIRDETÉS

A forgalmi rendet megreformáló tervet készül benyújtani Sepsiszentgyörgy a kifejezetten a központi régió megyeszékhelyei számára létrehozott pályázati kiíráson, amiből viszont Marosvásárhelyen csak kisebb beruházásokat valósítanának meg.

Uniós források. Sepsiszentgyörgy 21 millió eurót tud lehívni Fotó: Facebook/Sepsiszentgyörgy önkormányzata

Sepsiszentgyörgyön már elkészült az a fejlesztési stratégia, amely révén a város jelentős támogatásra fog pályázni a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökségnél, amely kifejezetten az ország középső régiójának megyeszékhelyei számára különített el fejlesztési alapot európai uniós pénzekből.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónikának elmondta:

HIRDETÉS

a kovásznai megyeszékhely 21 millió eurót tud lehívni,

és bár vannak fenntartásaik a pályázattal, illetve bizonyos feltételekkel kapcsolatban, mindenképpen igényelni fogják a támogatást. A fejlesztési ügynökség közleménye szerint az érintett hat megyeszékhely – Gyulafehérvár, Nagyszeben, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Brassó – számára összesen 177,84 millió eurós finanszírozási keretet különítettek el.

A pályázati projektek benyújtása már elkezdődött, erre egészen 2018 decemberéig van lehetőségük az önkormányzatoknak. Az EU-s pénzek lehívásának feltétele, hogy ki kell dolgozni egyrészt egy integrált fejlesztési stratégiát, ugyanakkor a település hosszú távú mobilitási tervét is el kell készíteni.

Megosztott teret alakítanák ki Sepsiszentgyörgyön

Antal Árpád lapunknak elmondta, a székelyföldi megyeszékhely fejlesztési stratégiáját már elkészítették, a mobilitási tervet pedig hamarosan közvitára bocsátják, ennek kapcsán elsősorban a forgalomváltozásokat kell megvitatni. Az elöljáró úgy fogalmazott:

„bátrabb” javaslatokkal fog előrukkolni, a városközpont egy részét például úgynevezett megosztott térré (shared space) alakítaná át, ha az elképzelést a sepsiszentgyörgyiek is támogatják.

A skandináv országokban sikerrel alkalmazott elgondolás alapelve, hogy a közterületet a gyalogos, a kerékpáros és az autós forgalom megosztva használja úgy, hogy senki se kerüljön hátrányos helyzetbe.

Ezt úgy valósítják meg, hogy eltávolítják a jelzőlámpákat, az útjelző táblákat és más jeleket, az elmélet szerint ugyanis a nagyobb bizonytalanságérzet fokozottabb odafigyelésre készteti a forgalom résztvevőit. Az elképzelés kitalálói szerint a forgalmi rend aprólékos szabályozása hamis biztonságérzetet sugall, és különösen a csomópontokban gyakran vezet balesetekhez részben azért, mert gyengül a közlekedők felelősségérzete.

A 70 százalékos önrészt is vállalják

Sepsiszentgyörgy polgármestere arról is beszámolt: a pályázati kiírás struktúrája „nem épp olyan”, mint ahogy azt az érintett megyeszékhelyek vezetői elképzelték. Ugyan folyamatosan egyeztettek a fejlesztési minisztériummal és az Európai Bizottsággal, ám csak apró módosításokat tudtak kiharcolni. Antal Árpád szerint

olyan érzésük van, mintha a projekttel a Nyugat-Európában gyártott buszokat próbálnák eladni Romániának.

Példaként azt hozta fel, hogy a támogatás jelentős részét a tömegközlekedés fejlesztésére kell fordítani, amivel nem is lenne gond, de az első változatban kizárólag elektromos buszok vásárlását engedélyezték. Utólag jóváhagyták a hibrid járművek beszerzését, de ezeknek a karbantartása is meghaladja egy közepes méretű város anyagi lehetőségeit.

A másik gond, hogy az utakat csak abban az esetben lehet ezekből az alapokból felújítani, ha külön sávot alakítanak ki a tömegközlekedési járműveknek.

Ez a kisebb váro­sokban, mint Sepsiszentgyörgy vagy Csíkszereda, teljesíthetetlen, hiszen általában egy sávon zajlik a teljes közlekedés, ha arra csak buszokat engednek, a többi járművet ki kellene tiltani.

A polgármester ugyanakkor leszögezte: mindenképpen pályázni fognak még akkor is, ha 70 százalékos önrészt kell biztosítaniuk, ami a 21 millió eurós finanszírozásnál 15 millió eurót jelent.

Marosvásárhely 5,7 millió eurót pályázhat meg Fotó: Boda L. Gergely

Kisebb összegre pályázhat Marosvásárhely

Jóval kisebb összeget, 5,7 millió eurót pályázhat meg Marosvásárhely, ennek nyomán a város elöljárója kevésbé lelkes a projekt kapcsán, mint székelyföldi kollégája. Dorin Florea polgármester szerint az összeg nem elégséges, de nem is túl hasznos, csak néhány apró projekt kivitelezésére elég. Az elöljáró főként azt kifogásolja, hogy

a finanszírozást biztosító intézmények szerinte nem veszik figyelembe a megyeszékhelyek prioritásait, így fordulhat elő, hogy a nagy infrastrukturális tervek helyett kis beruházásokat támogatnak.

Florea úgy vélte: Marosvásárhelyen az egyik legfontosabb tennivaló a 80-as évek első felében épült terelőút meghosszabbítása és négysávosra való kiszélesítése lenne. Az elképzelés szerint a körgyűrű Koronkán egészen a Sapientia egyetem épületéig érne, a másik végén, a meggyesfalvi lakónegyed mögött pedig majdnem a vegyipari kombinátig nyújtanák meg az utat.

Az elöljáró arra is rámutatott: jó lenne, ha az infrastrukturális beruházásokat a környező falvakkal közösen, nagyvárosi övezetben gondolkodva lehetne megtervezni, szerinte csak így lehetne új hidakat építeni, hosszabb körgyűrűket kialakítani, valamint gyorsvasutat vagy négysávos utat megvalósítani.

A fejlesztési ügynökség által nyújtott finanszírozásból a marosvásárhelyi önkormányzat egyrészt a Dózsa György út egy részének leaszfaltozását, a hidegvölgyi híd korszerűsítését, valamint az Egyesülés lakónegyedi bölcsőde és óvoda felújítását tervezi.

Egy másik, látványosabb elképzelés a Tudor lakónegyedbe megálmodott strand és szabadidőközpont,

amelyet Víkend II. névre keresztelnének. Ezenkívül a hatvan új autóbusz megvásárlása jelentősen hozzájárulna a meglehetősen lerobbant állapotban levő géppark megújulásához. Florea egy további terve, hogy a hátrányos helyzetűek számára multifunkcionális kulturális központtá alakítsák át az Ady Endre negyedben található Aurel Perșu-szakközépiskola épületét, ezzel viszont nem mindenki ért egyet, Florin Oproiescu iskolaigazgató szerint például esztelenség lenne „a város és az ország egyik legtekintélyesebb” szakiskoláját felszámolni.

Eddig egy pályázatot sem nyújtottak be

Simion Creţunak, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőjének elmondása szerint a pályázati projekt ügyében immár évek óta tart az egyeztetés. Az elmúlt két esztendőben több találkozót is szerveztek az érintett települések vezetőivel, és regionális szinten is tanácskoztak, hogy felkészítsék őket az elvárások teljesítésére, ugyanakkor tájékoztatták őket arról, milyen alapkövetelményeknek kell eleget tenniük a fejlesztési stratégia és a mobilitási terv kidolgozásakor.

Creţu azt is elmondta: eddig egyetlen stratégiát vagy mobilitási tervet sem nyújtottak be az önkormányzatok, de ígéretet tettek a határidők betartására. A kritériumok alapján a megyeszékhelyeknek olyan városfejlesztési projektet kell kidolgozniuk, melynek céljai között szerepel

a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a környezetvédelem és az erőforrások hatékony kihasználása, a társadalmi befogadás népszerűsítése és a szegénység, valamint a diszkrimináció leküzdése, illetve az élethosszig tartó tanulás elősegítése.

A városvezetők eldönthetik, hogy melyik témakörben pályáznak: a fenntartható közlekedés fejlesztése kötelező, a többi elem opcionális. Az igazgató hangsúlyozta: a megyeszékhelyek vezetői egymás között is megegyezhetnek, melyik témakörben hívnak le pénzeket, hogy a teljes összeget fel tudják használni.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS