EU-tábor: terítéken a népszámlálás

Az államtitkár szerint fontos előrelépést jelent a népszámlálás kétnyelvűsége érdekében, hogy magyar ajkú biztosokat is bevonnak a folyamatba, és az, hogy sikerült elérni, hogy magyar nyelvű űrlapokat is használjanak, amelyek segítik a tartalom megértését. „Nem látványos a munkánk, de legfontosabb célunk, hogy a népszámlálás időben, korrektül, pontosan és hibamentesen történjen. A sikerhez mindenképp szükséges elsősorban a kétnyelvűség érvényesülése, de az emberek folyamatba vetett bizalmának erősítése ennél is döntőbb fontosságú az eredményeket illetően” – hangsúlyozta Markó Attila. 

A második csütörtöki előadás alkalmával az új oktatási törvény, a nemrég véget ért érettségi és a pedagógusok motiváltsága is megvitatásra került. „Az oktatási rendszerünk beteg. Ennek a betegségnek pedig meg kell találnunk a kezelési módjait” – jelentette ki felszólalásában Bokor Tibor szenátor. A politikus a fő problémát a diákok túlterheltségében látja, melyet az új oktatási törvény orvosolni igyekszik. Ugyanakkor fontosnak tartja a kisebbségi oktatással kapcsolatos újításokat, miszerint a román nyelvet másképp tanítják a kisebbségi diákoknak, mint a román anyanyelvűeknek, Románia történelme és földrajza magyar nyelven tanulható, továbbá az általános iskolai minősítések is magyarul kerülnek majd be a diákok ellenőrző füzetébe. Pásztor Gabriella elmondása alapján a diákok és a hatékony tanítás közötti kapcsolat az interaktivitásban és a kreativitásban rejlik.

Az államtanácsos nagy szerepet tulajdonít a szülők részvételének az oktatásban, és szükségességét látja annak, hogy akarjanak beleszólni a rendszerbe. Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke a rendszerváltás óta érlelődő paradigmaváltás szükségességét erősítette meg, mely véleménye szerint az új törvénnyel létrejöhet. Bokor Tiborhoz hasonlóan elfogadhatatlannak tartja, hogy egy kiskorú napi 10–12 órát tölt tanulással, valamint azt, hogy a pedagógusok bérezése nem teljesítményorientált. Végezetül az előadók az új törvény egyik legnagyobb pozitívumaként emelték ki azt, hogy egy adott ciklus megkezdése után, bárhogyan is változzon a törvény, a diákok a megkezdett rendszernek megfelelően, vagyis a tanulmányi szakaszba való belépéskor érvényes módon vizsgázhatnak, ugyanakkor lehetőséget látnának a kétszintű érettségi bevezetésében, melynek során a diákok dönthetnék el, hogy a gimnáziumi tanulmányokat lezáró alapfokú vagy a továbbtanuláshoz szükséges felsőfokú vizsgát tesznek le.