Fotó: Sándor Csilla
Bünteti Hargita megyét a környezetvédelmi minisztérium azzal, hogy egyetlen medve kilövését sem engedélyezte – véli Borboly Csaba megyei tanácselnök. Kovászna megyében valamivel jobb a helyzet: ott hat nagyvadat lehet ártalmatlanítani, de ez is vajmi kevésnek tűnik.
2017. október 25., 22:282017. október 25., 22:28
2017. október 25., 22:382017. október 25., 22:38
Jóindulattal sem mondható hatékonynak a környezetvédelmi minisztériumnak a veszélyes nagyvadak megfékezésére irányuló intézkedése. Graţiela Gavrilescu tárcavezető a napokban sikerként könyvelte el, hogy országos szinten 22 medve kilövésére adtak engedélyt, de ez a probléma által leginkább sújtott székelyföldi megyékben távolról sem orvosolja a gondokat.
Az országban a legtöbb medvetámadásnak „otthont adó” Hargita megyében eddig egyetlen nagyvad ártalmatlanítását sem hagyták jóvá, Kovászna megyében pedig ugyan engedélyezték hat állat kilövését, de a többtucatnyira tehető veszélyes példányok számát figyelembe véve ez vajmi kevés.
László Béla, a Kovászna megyei Halász-Vadász Egyesület elnöke a Krónikának elmondta: kilenc nagyvad ártalmatlanítására állítottak össze iratcsomót, ebből a szaktárca külön erre a célra létrehozott biodiverzitási bizottsága hármat hagyott jóvá, és már mindhárom egyedet kilőtték. A szakértő szerint viszont legalább 25-30 medvét kellene kilőni, hiszen „a kukoricaföldek tele vannak nagyvaddal, mindjárt több a medve, mint a vaddisznó”.
A Dél-Hargita Vadászegyesület területén szintén három medve kilövésére kaptak jóváhagyást, amelynek révén Barót, Olasztelek és Réty körzetében lőttek ki vadakat. Különösen az utóbbi volt veszélyes, mert bejárt a bikfalvi iskola udvarára, féltették a gyerekeket.
A Bodok Vadászegyesület 25 iratcsomót állított össze, minden szükséges dokumentumot csatoltak, jegyzőkönyvet is írtak az okozott károkról, tehát formai hiányosság aligha merülhetett fel, mégsem kaptak egyetlen jóváhagyást sem.
– mondta el lapunknak Fodor István, Bodok polgármestere, a helyi vadászegyesület elnöke. Fodor az egész rendszert elhibázottnak tartja, szerinte a kilövési engedélyt azonnal, a támadás napján ki kellene adni, mint ahogyan Fogarason is történt, ahol egy nagyvad hétfő reggel sebesített meg két embert, keddre pedig el is készült a jóváhagyás.
Kilövik azt a medvét, amely hétfő reggel megtámadott Fogarason egy 39 éves férfit és egy 14 éves lányt – jelentette be kedden Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter.
Az elöljáró hangsúlyozta: értelmetlen hetekig halasztani az engedély kibocsátását, hiszen egyre nehezebbé válik a kárt okozó vad beazonosítása, az időhúzás miatt pedig újabb támadások történnek. Fodor Graţiela Gavrilescu azon felvetését is kivitelezhetetlennek tartja, miszerint csak az emberre veszélyes medvéket lőjék ki, a „csak” a gazdaságokban kárt tevő példányokat pedig költöztessék el. Bodok polgármestere rámutatott:
„Az a medve, amelyik bejár a faluba, a könnyű élelemszerzéshez szokott, már soha nem fog visszamenni az erdőbe és megküzdeni a táplálékért. Ha elköltöztetik, majd ott jár be a településre” – magyarázta Fodor István. Ugyancsak rossz megoldásnak tartja, hogy a trófeát nem lehet értékesíteni, hiszen ez nemcsak a vadásztársaságnak, hanem az államnak is hasznot hajtana. „Így a medvebőrt betesszük a pincébe, ott megmolyosodik, majd kidobjuk. Holott lehetne értékesíteni és a pénzt visszafordítani vadgazdálkodásra” – mutatott rá.
Abban minden megszólaló egyetértett, hogy a minisztérium döntései nem tanúskodnak hozzáértésről – halogatással, ellentmondó nyilatkozatokkal és intézkedésekkel nem lehet megoldani a kérdést, a medvék és az emberek közötti együttélés pedig mindenki szerint egyre nehezebb.
Fotó: Sándor Csilla
Hargita megyében ennél is rosszabb a helyzet, a szaktárca ugyanis még egyetlen engedélyt sem bocsátott ki, noha a vadászegyesületek összesen több mint 60 nagyvad ártalmatlanítását igényelték.
– reagált a kedvezőtlen fejleményekre közleményében Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadásztársaság vezetője eközben arról számolt be: ők 30 medve kilövésére kértek engedélyt, de eddig nem kaptak pozitív visszajelzést. Az igazgató nem is reménykedik ebben tekintve azt, hogy első körben az egész országban csak 22 nagyvad ártalmatlanítását tette lehetővé a minisztérium.
„Legalább egy kilövési engedélyre mindenképpen szükségünk lenne, hogy vészhelyzetben intézkedni tudjunk, és ne kelljen attól tartanunk, hogy törvénytelenséget követünk el” – magyarázta Mărmureanu-Bíró Leonárd. Rámutatott: engedély hiányában sem befogni, sem kilőni nem tudják a nagyvadat, hiszen egyetlen vadász sem fogja kockáztatni az ezért járó 40 ezer eurós pénzbírságot.
– vélekedett. A szakemberek ugyan tisztában vannak, hogy sokkal nagyobb visszhangot kelt, ha a medve egy 14 éves lányra támad, mint ahogyan az Fogarason történt, de Hargita megyében idén már 14 esetről tudnak, amikor a nagyvad emberéletet veszélyeztetett, de csak a két csíkdánfalvi juhászt megsebesítő egyedre adott kilövési engedélyt a szaktárca.
Mărmureanu-Bíró szerint egyébként a megyei környezetvédelmi ügynökség és a megyei környezetvédelmi őrség az összes kérésüket – elégtelen mennyiségű bizonyítékra hivatkozva – kedvezőtlen szakvéleményezéssel továbbította a minisztériumba.
Benedek László József, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője cáfolta, hogy az udvarhelyszéki vadásztársaság összes kérésére kedvezőtlen szakvéleményezést adtak. Azt elismerte, hogy a kérések egy része valóban erre a sorsra jutott, mivel azokat nem indokolták megfelelően. „Minden egyes esetet külön szakvéleményeztünk, de ha nem teljesítették a feltételeket, nem írhattuk azt, hogy ismerik a medvét, nyomoztak utána, és megfigyelték” – magyarázta az igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!