
Repedezett tómeder jelzi az aszály súlyosságát: egyre nagyobb területről húzódik vissza a víz a varsolci tározóban
Fotó: Bréda Lajos archívuma
Sorra száradnak ki a kutak, egyre többe kerül az öntözés, és jelentősen apadt a víztározó készlete is a szilágysági Varsolcon. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik. Bréda Lajos polgármester a Krónikának elmondta: harminc éve irányítja a községet, de ilyen súlyos szárazságra nem emlékszik.
2026. augusztus 27., 18:462026. augusztus 27., 18:46
Hiába gyülekeznek időről időre a felhők Varsolc fölött, az elmúlt mintegy három hónapban nem hullott számottevő csapadék a településen – mondta el portálunk megkeresésére Bréda Lajos. A Szilágy megyei község polgármestere szerint a környéken az utóbbi két-három évben visszatérő gondot jelentett az aszály és a vízhiány, idén azonban az eddigieknél is nehezebb helyzetbe kerültek az itt élők.
A vízhiány egyik legszembetűnőbb jele a varsolci tározó visszahúzódó vízfelülete. Az elöljáró elmondta, olyan részeken lehet száraz lábbal járni, amelyeket korábban víz borított, becslése szerint a tározó vízkészlete hozzávetőleg a harmadára apadt. Az 1996 júniusa óta hivatalban lévő polgármester úgy fogalmazott: az elmúlt harminc évben nem látott ilyen mértékű szárazságot.
Ahol korábban víz hullámzott, ma száraz lábbal lehet járni: kiszáradt mederrészek a varsolci tározónál
Fotó: Bréda Lajos archívuma
A varsolci tó Szilágy megye legnagyobb víztározója, amely Zilah, Szilágysomlyó és a környező települések ivóvízellátásában tölt be fontos szerepet. Az 1979-ben üzembe helyezett létesítmény a Kraszna vízgyűjtőjében, Varsolc és Kraszna között fekszik. A tavat a Kraszna és két kisebb vízfolyás táplálja. Cristian Crișan, a Szilágy megyei vízgazdálkodási rendszer vezetője augusztus 17-én az Agerpres hírügynökségnek arról számolt be, hogy a szárazság miatt mindhárom forrás elapadt.
A térség ivóvízellátása ugyanakkor már nem kizárólag a vízgyűjtő tó készletétől függ. A szolgáltató korábbi tájékoztatása szerint a térségi rendszer fő vízforrása jelenleg már a Kolozs megyei Tárnica felől érkező vezeték. Marcel Zaharie, a Szamos Vízművek Szilágy megyei kirendeltségének vezetője augusztus 17-én az Agerpresnek elmondta: tavasz óta csak a szükséges minimális mennyiséget veszik ki a varsolci tóból. Amennyiben a tározóból le kellene állítani a vízkivételt, a szolgáltató a kizárólag Tárnica felőli ellátásra keresne megoldást.

Jelenleg több mint száz településen vannak vízkorlátozások Romániában – jelentette ki Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
A külső utánpótlás ellenére Bréda Lajos aggasztónak tartja a vízgyűjtő állapotát. Megítélése szerint a varsolci tározó jelenlegi készlete még hozzávetőleg három hónapra lehet elegendő, jelentősebb csapadék nélkül azonban egyre nehezebbé válhat az ellátás.
Mint kifejtette,
„Bár az augusztus közepén a helyszínre érkező vízügyi vezető ennél jóval kedvezőbben ítélte meg a helyzetet, és egy évre elegendő vízkészletről beszélt, én nem osztom ezt a derűlátást. Naponta látjuk a tó apadását, tapasztaljuk a kutak kiszáradását, és meggyőződésem, ha tovább tart a szárazság, elkerülhetetlenné válik a vízfogyasztás korlátozása is” – fejtette ki.
A varsolci víztározó az aszály előtt
Fotó: Bréda Lajos archívuma
A polgármester a külső utánpótlás jelentőségét hangsúlyozva arra is felhívta a figyelmet, hogy a vezetékrendszer meghibásodásai is nehezítik az ellátást. Elmondása szerint a gyakori csőtörések, csatlakozási hibák miatt javításokra és átmeneti leállásokra is szükség van.
Varsolcon korábban éppen az ilyen helyzetek kivédésére alakítottak ki külön megoldást: Bréda Lajos elmondása szerint
Ezzel azt kívánták elérni, hogy a térségi fővezeték meghibásodása ne járjon automatikusan a helyi szolgáltatás leállításával.
Bréda Lajos arról is beszélt, hogy a községben egyelőre nem vezettek be korlátozást. Rámutatott, a lakosság érzékeli a probléma súlyát, és takarékosan használja a vezetékes vizet. Ebben a víz- és csatornadíj is szerepet játszik: mindkettőt az elfogyasztott vízmennyiség alapján számolják el, így a nagyobb fogyasztás jelentősen növeli a családok kiadásait.
Varsolcon egyelőre nincs vízkorlátozás, de a tartós szárazság miatt egyre fontosabb a takarékos vízhasználat. Képünk illusztráció
Fotó: Olti Angyalka
Miközben Varsolcon egyelőre nem kellett korlátozni a vezetékes víz fogyasztását, a mezőgazdaságban már súlyos gondokat okoz az öntözővíz hiánya. A Varsolcot, Krasznarécsét és Kisrécsepusztát magában foglaló, a népszámlálás adatai szerint 2069 lelket számláló községben sokan foglalkoznak zöldségtermesztéssel, a fóliás gazdaságok között uniós támogatással létrehozott vagy fejlesztett vállalkozások is vannak.
A kertek, ültetvények öntözését korábban sok helyen kutakból oldották meg, ezek közül azonban több kiszáradt. A polgármester elmondása szerint már harminc-negyven méteres mélységben is gondot jelent a vízhiány.
Ahol még megoldható az öntözés, ott annak növekvő költségei terhelik a gazdaságot. Bréda Lajos egy káposztatermesztő panaszát idézte fel: a gazda a szivattyú működtetéséhez már annyi üzemanyagot vásárolt, hogy attól tart, a termés értékesítéséből ezt a kiadást sem tudja fedezni.
A szárazság a helyi faiskolákat, a facsemeték és rózsák nevelésével foglalkozó vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hozza. Bréda Lajos szerint ezekben a gazdaságokban különösen fontos a rendszeres öntözés, ennek biztosítása azonban mind nagyobb erőfeszítést és kiadást igényel.
A polgármester szerint az uniós támogatással fejlesztő gazdák egy része nemcsak az idei bevételét félti:
A csapadékhiány a szőlőültetvényeket és a gyümölcsösöket sem kíméli. Varsolcon a szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek régi hagyománya van, a pincék pedig a település idegenforgalmi vonzerejéhez is hozzátartoznak.
A kiszáradó kutak és az öntözés növekvő költségei egyre nehezebb helyzetbe hozzák a varsolci zöldségtermesztőket. Képünk illusztráció
Fotó: Olti Angyalka
Arra a kérdésünkre, hogy milyen hosszabb távú megoldással lehetne megelőzni a hasonló helyzeteket, Bréda Lajos elmondta: helyben nem lát lehetőséget arra, hogy új kutakból pótolják a tározó hiányzó vízkészletét, ugyanis környékbeli kutak elapadása miatt ezeket sem tekintők biztos utánpótlásnak.
Az elöljáró szerint most elsősorban tartós csapadékra volna szükség. Úgy véli,
Felidézte, hogy korábban a hó és a tavaszi olvadás is hozzájárult a tó feltöltődéséhez, az elmúlt években azonban e téren is egyre nehezebb helyzettel szembesülnek.
„Minden templomban imádkoznak a reformátusok, ortodoxok is, más helyi gyülekezetekben szintén esőt kérnek az emberek. Az utóbbi időben többször is bizakodva figyeltük a gyülekező felhőket, a várt csapadék azonban elmaradt. Most abban reménykedünk, hogy az ősz még azelőtt hoz változást, hogy a kutak és a gazdaságok gondjai mellett a vezetékes vízellátásban is újabb nehézségekkel kellene szembenéznünk” – fogalmazott az elöljáró.

Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Bár Romániában a módszer még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.
A romániai városoknak 2027. augusztus 25-éig ki kell jelölniük az alacsony vagy zéró kibocsátású övezeteket.
Spontán sztrájkba léptek csütörtök reggel a Romarm tagvállalatának, a brassói Carfil gyárnak az alkalmazottai a fizetésük elmaradása miatt.
Lakossági tiltakozássorozat nyomán ismét a hatóságok figyelmének középpontjába kerültek a Kolozs megyei Erdőfelek községhez tartozó Bányabükk térségében tapasztalható forgalmi és közlekedésbiztonsági problémák.
Míg a profitorientált, világi vállalatok esetében általában szűkebb a tevékenységi kör és sokkal több a gazdasági szakember, addig az egyházak esetében szerteágazóbb a gazdasági tevékenységi kör és kevesebb a szakember.
Nicu Ștefănuță európai parlamenti képviselő, az EP alelnöke budapesti találkozót kezdeményezett Magyar Péter miniszterelnökkel.
Filmbe illő üldözés zajlott Kolozsvár utcáin: egy 25 éves fiatalember ellopott egy autót, amivel elmenekült. A rendőrök rövid időn belül rábukkantak a járműre, a sofőr azonban nem állt meg, hanem tovább menekült. Hosszú üldözés után ártalmatlanították.
Nagybánya egyik lakónegyedéből jelentették a medve felbukkanását hétfőn.
Változékony időjárás várható a következő két hétben: lesznek napok, amikor 34 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, máskor viszont mindössze 26 fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek.
Megvert egy taxisofőrt két fiatal férfi Maroshévízen, majd egyikük elhajtott a taxis autójával. A gépkocsit később a városon kívül, egy erdős területen hagyták hátra. A rendőrség rövid időn belül azonosította a két gyanúsítottat, előzetesbe kerültek.
szóljon hozzá!