Esetleges a többnyelvű feliratozás a műemlék épületeken

Szatmár megyében már most többnyelvű, román, magyar és német szövegű táblákkal jelölik a műemlékeket. Mint Kiss Imolától, a megyei műemlékvédő hatóság szakértőjétől megtudtuk, a román mellett azért választották a magyart és a németet, mivel ez a két etnikum van viszonylag nagy számban jelen a térségben, a német ráadásul nemzetközi nyelvnek számít, így a turisták tájékozódását is segíti.

„Magyarra én fordítom le a szövegeket, a német nyelvű verzió a Német Demokrata Fórum helyi szervezetének gondozásában készül” – fejtette ki Kiss Imola. Hozzátette, a táblák elkészítésének költségeit a helyi önkormányzatoknak kell állniuk, a hatóság mindössze a szövegért felel. A szakértő szerint a szatmárnémeti önkormányzat és még néhány település számára készítettek leírásokat, a táblák kihelyezésével kapcsolatosan viszont nem tudott részletekkel szolgálni, hiszen, mint hangsúlyozta, ez nem az ő feladatuk.

Szatmárnémeti főterén az illetékes által mondottakhoz képest ötnyelvű táblákat lehet látni mindössze, melyeken a román, a német, és a magyar mellett angol és francia nyelvű szöveg is van. Kérdésünkre Kiss Imola hangsúlyozta, hogy a műemlékvédelmi igazgatóság háromnyelvű leírásai számítanak hivatalosnak.

Emlékeztetett ugyanakkor, hogy az ötnyelvű táblák pár évvel ezelőtti kihelyezése a megyei múzeum egykori igazgatójának magánakciója volt. Eredetileg ezek is háromnyelvűre (román, angol és francia) voltak tervezve, a helyi kisebbségi szervezetek a Krónika jelzése nyomán figyeltek fel a kezdeményezésre, majd harcolták ki, hogy a német és a magyar verzió is felkerüljön a táblákra.

Megtört a jég Kolozsváron

Hasonló folyamat zajlott le Kolozsváron is, ahol többéves tárgyalások eredményeként kerülhettek ki a műemlék épületekre az ötnyelvű tájékoztató táblák – az önkormányzat ugyanis eredetileg itt is csak román, angol és francia nyelven tájékoztatta volna a turistákat a látnivalókról.  Egyelőre 11 épületre kerültek ki a táblák, a további több mint 300 műemlék esetében még előkészítés alatt áll a feliratozás – közölte lapunkkal Kinizsi Zoltán, az önkormányzat szakreferense.

Elmondta, a táblákat folyamatosan szerelik fel, amint elkészülnek a dokumentációval, ez azonban időigényes folyamat. Az építkezési engedélyek beszerzése időbe kerül, így nehéz pontos ütemtervet készíteni. Néhány műemlék esetében a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a tulajdonos engedélyére is szükség van a táblák kihelyezéséhez, előfordul, hogy nem tisztázottak a tulajdonjogi viszonyok, vagy több tulajdonossal is egyeztetni kell.

Legutóbb a magyar színház és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem főépületére került ki az ötnyelvű tábla. „Műemlék épületeink többnyelvű tájékoztató táblával való megjelölését a közeljövőben folytatjuk” – ígérte ekkor Horváth Anna alpolgármester. 

Mint ismeretes, a kincses városban meglehetősen hosszú út vezetett a táblák kihelyezéséhez. Sorin Apostu korábbi, korrupció miatt elítélt polgármester ugyanis eredetileg háromnyelvű – román, angol és francia – táblák készítését szorgalmazta.

2012-ben a Kolozs megyei önkormányzat hiába szavazott meg a városnak 60 ezer lej támogatást célirányosan a kolozsvári műemlékekre kifüggesztendő ötnyelvű – román, magyar, angol, francia és német – ismertető táblák elkészítésére, a helyi önkormányzat elutasította azt. A többségi tanácsok azzal az érveléssel vetették el a segítséget, hogy a megye által felajánlott összeget inkább az egészségügyre kellene fordítani, és lemondtak a célirányos támogatásról.

Az áttörés tavaly nyáron következett be, amikor az önkormányzat zöld utat adott a táblák felszereléséhez. Horváth Anna alpolgármester akkor elmondta, hogy az ötnyelvű táblák kihelyezése a Demokrata–Liberális Párttal (PDL) kötött koalíció egyik feltétele volt. Mint részletezte, valamennyi román párt képviselőjét meg tudták győzni arról, hogy a többnyelvű feliratok kihelyezése a normalitást jelenti, és elengedhetetlen az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséhez.

Elsőként a Bánffy-palotára, a státusházakra, a Szent Mihály római katolikus plébániára, a ferences rendi kolostorra és a Református Kollégium épületére kerültek ki a többnyelvű feliratok.

Digitális tájékoztatás Nagyváradon

Egy korábbi rendelet alapján Nagyváradon is már évek óta háromnyelvű, román, magyar, illetve angol feliratú ismertető táblákkal látták el azt a 48 műemlékvédelem alatt álló belvárosi ingatlant, amely egyben a város idegenforgalmi látványosságai közé is tartozik.

Angela Lupşea, a Bihar megyei műemlékvédelmi alapítvány ügyvezető igazgatója tájékoztatása szerint a megyében máshol nem helyeztek el táblákat. Mint magyarázta, a megyében összesen 439 műemléket számlálnak, az összesre nem is tudnának táblát kihelyezni. Váradon az RMDSZ kezdeményezésére előbb 2008-ban, majd 2010-ben helyezték ki a feliratokat, miután többnyelvű térképeket is kiraktak a város központjába. Az idén QR-kóddal is ellátott táblácskák megkönnyítik a turisták tájékozódását.

Lupşea elmondta, hogy a helyi közösségi alapítvánnyal megpályázott összeg révén lehetőség adódott arra, hogy tíz épületen kicseréljék a meglévő táblákat új, digitális kóddal is ellátott feliratozásra. Ezeket bárki beszkennelheti az okostelefonjával, amely egy az épületről részletes tájékoztatás kínáló honlapra irányítja az érdeklődőt. Az első „próbát” a színház épületén ejtették meg, ám egyelőre nehezen megközelíthető, így hamarosan újrapozícionálják, hogy utána más épületek is „szkennelhetők” legyenek.

Lecserélnék a régit Sepsiszentgyörgyön

Sepsiszentgyörgyön is háromnyelvű – román, magyar és angol – tábla jelöli a műemlék épületeket, ám a réztáblákat az idő kikezdte, ezért időszerű lenne a cseréjük. Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser a Krónikának elmondta, hogy a műemléki listán szereplő mintegy 30 épületet évekkel ezelőtt sajátos grafikájú réztáblával jelölték meg. Azóta ezek megkoptak, az önkormányzat pedig azt is szeretné, hogy ezúttal a nemzetközi szabvány alapján jelöljék meg az épített örökséget, tehát ennek megfelelő grafikájú táblákat terveznének.

„Egyelőre kivárunk a feliratok cseréjével, mert reméljük, hogy bővülni fog a sepsiszentgyörgyi műemlékek listája. Az önkormányzat elkészítette az erre vonatkozó tanulmányt, ám annak be kell járnia a hivatalos utat, a szakhatóságok jóváhagyása után meg kell szavazza a megyei tanács, végül pedig kormányrendelettel kell véglegesíteni a bővített listát. Amint a szakértők által javasolt műemlékekkel, műemlék jellegű épületekkel kiegészül a jelenlegi lista, a táblákat is kicseréljük” – szögezte le Czimbalmos Kozma Csaba.

Marosvásárhelyen egy épületen sincs ismertető

Hiába kötelezte eddig is törvény a műemlék épületek szakszerű megjelölésére a helyi önkormányzatokat, Maros megyében nagyon kevés polgármesteri hivatal tett eleget ennek a felszólításnak. Nicolae Băciuţ, a megyei művelődési felügyelőség vezetője szerint mindössze Segesváron és Szászrégenben kezdtek megjelenni a szabványjelzések, a megyeszékhely illetékesei egyelőre egyetlen táblát sem helyeztek ki.

Az ellenpólust a Segesvár közelében fekvő Cikmántor képviseli, amelynek túlbuzgó polgármestere szinte az összes egykori szász házat műemlékjelvénnyel látta el. „Fel is kellett szólítanunk a község elöljáróját, hogy távolítsa el a táblácskákat, hisz azokat kimondottan csak a műemlékekre lehet kifüggeszteni” – mondta el lapunknak Băciuţ.

Kérdésünkre, hogy azokat a város- vagy községgazdákat is felszólították, akik elmulasztották alkalmazni a törvényt, a főfelügyelő nemmel válaszolt. „Minden önkormányzatnak van jegyzője, annak a kötelessége a törvények megjelenését és alkalmazását követni. Nem nekünk kell figyelmeztetni az illetékeseket, hogy megjelent egy újabb rendelkezés, azt be kellene tartani” – vélekedett Băciuţ, hozzátéve, hogy a művelődési felügyelőség amúgy sem róhat ki pénzbírságot a törvény áthágása miatt.

Marosvásárhely azon települések közé tartozik, ahol egyetlen műemlék épületet sem jelölt meg az önkormányzat. Törzsök Sándor, a helyi tanács városrendezési és műemlékvédelmi bizottságának elnöke lapunknak elismerte, hogy nincs tisztában a törvénykezéssel, és tájékozatlan e kérdéskörben.

Az is érdekelt volna, hogy amennyiben az önkormányzat a kis barna jelzés alá egy rövid szöveget is kihelyezne az épület múltjáról, azt valakinek láttamozni kell-e vagy sem, Nicolae Băciuţ úgy vélte, hogy nincs miért, mert minden egyes polgármesteri hivatal a saját felelőségére fogalmazza meg a szöveget. A tábla tervét és dokumentációját viszont el kell juttatnia a nagyszebeni regionális műemlékvédelmi bizottsághoz.

„Ott sem a szöveget elemzik, hanem arról döntenek, hogy a tábla beilleszkedik-e a műemlékvédelmi szabályokba, és nem rontja-e a főhomlokzat arculatát” – tájékoztatott Băciuţ. Az épületekre felkerülő jelzéssel párhuzamosan a közutakon barna alapú forgalmi irányító táblákon is fel kell tüntetni merre található műemlék. Marosszéken a megyei önkormányzat eleget tett az előírásnak, a magyarok által legalább 20 százalékban lakott településeken pedig kétnyelvű irányjelzőket helyeztek ki.