Esélylatolgatás a BBTE-n

A magyar tagozat vezetõje elmondta: a tárgyalások attól is függnek, hogy a választásokat követõen ki kerül az egyetem élére. De az is fontos tényezõ, hogy kik lesznek a magyar oktatók vezetõségi tanácsában, akik végül kijelölik és megbízzák a két magyar rektorhelyettest. „Nehéz megmondani, hogyan dönt majd e kérdésekben az egyetem vezetõsége\" – mondta a Krónikának a rektorhelyettes. Hangsúlyozta: jelenleg a magyar tagozatok megvalósításának esélye sokkal távolabbinak tûnik, mint néhány évvel korábban. Mint mondta, az egyetemen 2004 körül volt a legnagyobb esély az önálló karok létrehozására. Ez azonban az országos választások miatt háttérbe szorult, majd lekerült a napirendrõl. 2005 októberében az igazgatótanács a kétnyelvû feliratok kihelyezésérõl döntött, de ez Magyari szerint a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság (BKB) fellépését követõen leállt. „Hantz Péterék fellépésével együtt elõtérbe került az a néhány nacionalista román, akirõl már szinte meg is feledkeztünk, ugyanakkor egyre jobban közeledtek az egyetemi választások, és ekkor a vezetõség már nem vállalta a táblák kihelyezését\" – vázolta a történteket Magyari Tivadar, aki szerint nyílt titok, hogy a kétnyelvû feliratok ügyében csak lassan és csendben lehet eredményt elérni. A rektorhelyettes az egyetem vezetõségének álláspontja kapcsán leszögezte: sokan nem hiszik, de ez egyáltalán nem magyarellenes, egyszerûen túlreagálják az ellenzéki véleményeket. „Habár a magyar oktatók nagy része érezhetõen nagyobb önállóságot szeretne – aminek egyik formája a magyar karok létrehozása –, e kérdésben távolabb vagyunk egymástól, mint néhány évvel korábban; esetleg akkor lehet lépni, ha egy pozitív külsõ segítség éri az egyetemet\" – magyarázta a tagozatvezetõ.

Magyari Tivadar egyelõre nem döntötte el, hogy vállalna-e egy újabb rektorhelyettesi mandátumot, megvárja kollégái határozatát is. „Megválasztásomkor engem azzal bíztak meg, hogy ne legyen több konfliktus, állítsam vissza az oktatók egységét, és tereljem szakmai irányba a tevékenységet\" – mondta. Hozzátette, hogy egy újabb mandátum elvállalásakor figyelembe kell venni azt is, hogy milyen új szereplõk kerültek be a rektort kijelölõ tanácsba.

Kovács Lehel szerint, akit a kétnyelvû feliratok körüli botrány következtében távolítottak el az egyetemrõl, a jövõbeni egyeztetéseket illetõen két lehetõség látszik világosan. Ha marad a jelenlegi vezetõség, e kérdések megoldását továbbra is igyekeznek elnapolni. Amennyiben új vezetõség kerül az oktatási intézmény élére, elképzelhetõ, hogy megvitathatók velük a témák. A BKB alelnöke szerint ez esetben az egyik legfontosabb dolog, hogy a magyar vonal részérõl ne maradjanak ugyanazon személyek a vezetõségi tanácsban, amely ugyancsak megújul. „Olyan tisztújítás kell, hogy a bekerült személyek prioritásként kezeljék az önállósodás kérdését, és hajlandóak legyenek bármilyen messzire elmenni ennek elérése érdekében\" – nyilatkozta a Krónikának Kovács Lehel.

A BKB alelnöke ugyanakkor egyetért Magyari azon állításával, hogy 2004-ben sokkal közelebb álltak a magyar karok létrehozásához, mint most, az eltávolodás okát azonban másban látja. Kovács Lehel szerint a karok létrehozásának folyamata ott bukott el, hogy a 2004-es egyetemi választásokon kijelölt új magyartagozat-vezetõség bejelentette: nem ért egyet az önálló karok létrehozásával. „Pedig ennek érdekében az RMDSZ is elérte, hogy kicseréljék az oktatási minisztert, aki hajlandó volt elfogadni ezt, az RMDSZ a kormányzó Szociáldemokrata Párttal is megegyezett korábban a karok létrehozásáról\" – érvelt Kovács. Hozzátette: a BKB azért jött létre, mivel a tagozat vezetõsége ellenezte a magyar karok létrehozását. Amint arról beszámoltunk, Salat Levente rektorhelyettes azt állította: nem értenek egyet azzal, hogy politikai egyeztetés során, a szakértõk bevonása nélkül döntsenek a karok létrehozásáról.

L. L.

Nincs még rektorjelölt

A Babeº–Bolyai Tudományegyetemen december végéig lejárnak az egyetemi választások. Ez idõ alatt lezajlik a tanszékvezetõk, karitanács-tagok, dékánok, illetve a szenátorok megválasztása, ezt követõen pedig a rektorválasztás és a rektorhelyettesek kijelölése – tájékoztatta a Krónikát Cristina Nistor, a BBTE szóvivõje. Az egyetem magyar tagozata is megválasztja a tagozatvezetõket, illetve képviselõket jelöl a kari tanácsokba és egyéb testületekbe. Az alulról felfelé történõ választási rendszerrel kialakuló testület a magyar tagozat vezetõtanácsa. Ez választja meg a magyar tagozatvezetõ-rektorhelyettest. „Egyelõre egyetlen pályázót sem regisztráltak az egyetem rektori tisztségébe\" – mondta a szóvivõ. Hozzátette: vélhetõen a következõ napokban derül ki, kik szeretnék betölteni ezt a funkciót.

Nem felejtenek

Nem felejtünk! címmel több református értelmiségi is nyílt levelet fogalmazott meg Buzogány Dezsõ szenátusi tagsága ellen. A lapunknak eljuttatott dokumentum szerint a BBTE tavaly novemberi szenátusi ülésén Buzogány Dezsõ, a Református Teológiai Kar képviselõje megszavazta Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus elbocsátását az egyetemrõl. A református egyház elhatárolódott magatartásától, a lelkész-tanárnak le kellett mondania szenátusi tagságáról. Az aláírók szerint megdöbbentõ, hogy „Buzogány Dezsõ csendben visszakerült a BBTE szenátusába\". Ugyanakkor botrányosnak tartják, hogy továbbra is részt vesz a hittantanárok nevelésében, és felelõsségre vonását kérik az Erdélyi Református Egyházkerülettõl.