Érvénytelenítette a bíróság a Kovászna megye lobogóját

Codrin Munteanu korábbi prefektus egy évvel ezelőtt, a beiktatása után 22 közigazgatási pert kezdeményezett a magyar szimbólumok és a kulturális intézmények megnevezései ellen, többek között Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy zászlója miatt is. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke szerint a bírósági döntés két részre osztja Romániát: román és székely megyékre: míg román megyékben lehetőség van a jogok gyakorlására, a székely megyékben erre nincs lehetőség.

Kettős mérce zászlóügyben

Példaként említette, a brassói táblabíróság egy épületben van a prefektúrával és a Brassó Megye Tanácsával, a bejárat előtt Románia zászlója mellett ki van függesztve Brassó megye zászlója is. A háromszéki politikus kivetítőn mutatta be, hogy több romániai megyének és településnek van saját lobogója, például Fehér, Arad, Ialomiţa, Máramaros vagy Temes megyéknek, a városok közül Arad, Brassó, Bákó, Nagyvárad, Roman, Slobozia is használ saját zászlót. \"Még a Galac megyei Bălăbăneşti községnek is lehet saját zászlója, csak Kovászna és Hargita megyéknek nem szabad\" – jegyezte meg Tamás Sándor. Rámutatott továbbá, a kormányrendelet szabályozza a közigazgatási egységek keretstatútumát: a 2002-es jogszabály szerint a közigazgatási egységek megalkothatják saját jelképeiket. Ehhez képest a prefektúra azért perelt, mert meglátása szerint nincs törvény a helyi zászlók elfogadásáról. Az elöljáró hangsúlyozta, a megyezászlót nem távolítják el a megyeháza homlokzatáról, diplomáciai és politikai úton folytatják a küzdelmet.

Nemzetközi fórumokhoz fordulnak

A döntés előrevetíti Sepsiszentgyörgy város zászlójának a sorsát is – jegyezte meg Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, hozzátéve, hogy a június 25-én sorra kerülő tárgyalásig a perbe civil szervezeteket is bevonnak. A törvény szerint az önkormányzatok kénytelenek elfogadni a táblabíróság végleges döntését, a civilek azonban kedvezőtlen döntés esetén a Strasbourgi Emberjogi Bíróság elé vihetik az ügyet.

Antal úgy véli a megyezászlóval kapcsolatos döntést lehet optimistán is értelmezni, hogy kiderült végre, a Székelyföld különleges státust élvez, ahol másként alkalmazzák az ország törvényeit. \"A pesszimista megközelítés az, hogy újabb magyarellenes döntés született. De mi nem vagyunk sem optimisták, sem pesszimisták, katonanemzet fiai vagyunk, és megyünk előre\" – fogalmazott a politikus.

Antal Árpád hangsúlyozta, meg kell mutatni a világnak, hogy Romániában diszkriminálják az erdélyi magyarokat, a törvényeket úgy alkalmazzák, hogy jogaikat csorbítsák. Elmondta továbbá, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki irodája összeállított egy 15 oldalas előzetes jelentést a nyelvi és a kisebbségi jogokról. \"Megnyugtatom azokat, akik ettől a kiadványtól idegesek lettek, és akik félnek az igazságtól, hogy ez a jelentés nem az Európa Tanács számára készült. A strasbourgi szervezet elé egy százszor részletesebb és tartalmasabb jelentéssel járulunk, bizonyítva, hogy Románia semmibe veszi a kisebbségek jogait\" – mondta Antal Árpád. Amint arról beszámoltunk, az elmúlt év októberében a Maros megyei táblabíróság jogerősen megsemmisítette a Hargita megyei önkormányzat egyik 2009-ben hozott határozatát, amellyel a megye jelképévé tették a székely zászlót.