De ha nem akarja, nem szabad ráerőszakolni. Első lépésként át kell rajzolni a fejlesztési régiókat, az újakat közigazgatási régiókká kell átalakítani, és mindegyiket meg kell kérdezni: mekkora autonómiát akar. Meggyőződésem, hogy a bánságiak vagy barcaságiak szélesebb körű autonómiát kérnének, mint a székelyföldiek, de a Székelyföld biztos tágabb autonómiára tart igényt, mint a moldvai régiók többsége. Minél erősebb egy térség gazdasága, annál nagyobb függetlenséget szeretne.
– Ez biztosítaná-e a területi önrendelkezést?
– A területi autonómia nem etnikai alapú önrendelkezés. Egyértelműen területhez kötődik, ha a jelenlegi fejlesztési régiókat sikerül átalakítani egy közigazgatási egységgé. A székelyföldi fejlesztési régióban nemcsak székelyek, hanem románok és más nemzetiségűek is élnek, mindannyian egyformán részesülnénk az előnyökben és a hátrányokban.
– Ezt az elvet alkalmazva a Székelyföld mekkora autonómiát bírna el?
– Amekkorát felépítünk, és amenynyit dolgozunk. Egyértelműen autonómiapárti vagyok, de az autonómia nagyon sok felelősséggel jár. Minél többet dolgozunk, annál szélesebb körű autonómiánk lehet. Nyilván a cél a minél nagyobb önállóság. Olyan adókat és illetékeket kell tudnunk bevezetni, amelyek például a multinacionális cégek profitját is helyben tudják tartani.
– Az aszimmetrikus autonómia bevezetéséhez meg kell-e változtatni az alaptörvényt?
– Ez értelmezés kérdése. Akik akarják, azt fogják mondani, meg lehet oldani egy decentralizációs törvénynyel, akik ellenzik, még alkotmánymódosítással sem tartják majd kivitelezhetőnek. Ez csak akarat kérdése. Meggyőződésem, hogy Románia el fog mozdulni ebbe az irányba, mert ha nem teszi meg, nagyon sok pénzt veszít. Polgármesterként sok, nemcsak magyar önkormányzati vezetővel állok kapcsolatban, és ők is érzik, szükség van egy erősebb decentralizációra. Az autonómia és a decentralizáció fogalma szinte összemosható, de oda kell figyelnünk, hogyan kommunikálunk. Az elmúlt években sajnos nem sikerült megértetnünk a románokkal, hogy amit akarunk, az nem ellenük szól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Látogatottsági adatok