De ha nem akarja, nem szabad ráerőszakolni. Első lépésként át kell rajzolni a fejlesztési régiókat, az újakat közigazgatási régiókká kell átalakítani, és mindegyiket meg kell kérdezni: mekkora autonómiát akar. Meggyőződésem, hogy a bánságiak vagy barcaságiak szélesebb körű autonómiát kérnének, mint a székelyföldiek, de a Székelyföld biztos tágabb autonómiára tart igényt, mint a moldvai régiók többsége. Minél erősebb egy térség gazdasága, annál nagyobb függetlenséget szeretne.
– Ez biztosítaná-e a területi önrendelkezést?
– A területi autonómia nem etnikai alapú önrendelkezés. Egyértelműen területhez kötődik, ha a jelenlegi fejlesztési régiókat sikerül átalakítani egy közigazgatási egységgé. A székelyföldi fejlesztési régióban nemcsak székelyek, hanem románok és más nemzetiségűek is élnek, mindannyian egyformán részesülnénk az előnyökben és a hátrányokban.
– Ezt az elvet alkalmazva a Székelyföld mekkora autonómiát bírna el?
– Amekkorát felépítünk, és amenynyit dolgozunk. Egyértelműen autonómiapárti vagyok, de az autonómia nagyon sok felelősséggel jár. Minél többet dolgozunk, annál szélesebb körű autonómiánk lehet. Nyilván a cél a minél nagyobb önállóság. Olyan adókat és illetékeket kell tudnunk bevezetni, amelyek például a multinacionális cégek profitját is helyben tudják tartani.
– Az aszimmetrikus autonómia bevezetéséhez meg kell-e változtatni az alaptörvényt?
– Ez értelmezés kérdése. Akik akarják, azt fogják mondani, meg lehet oldani egy decentralizációs törvénynyel, akik ellenzik, még alkotmánymódosítással sem tartják majd kivitelezhetőnek. Ez csak akarat kérdése. Meggyőződésem, hogy Románia el fog mozdulni ebbe az irányba, mert ha nem teszi meg, nagyon sok pénzt veszít. Polgármesterként sok, nemcsak magyar önkormányzati vezetővel állok kapcsolatban, és ők is érzik, szükség van egy erősebb decentralizációra. Az autonómia és a decentralizáció fogalma szinte összemosható, de oda kell figyelnünk, hogyan kommunikálunk. Az elmúlt években sajnos nem sikerült megértetnünk a románokkal, hogy amit akarunk, az nem ellenük szól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Látogatottsági adatok