De ha nem akarja, nem szabad ráerőszakolni. Első lépésként át kell rajzolni a fejlesztési régiókat, az újakat közigazgatási régiókká kell átalakítani, és mindegyiket meg kell kérdezni: mekkora autonómiát akar. Meggyőződésem, hogy a bánságiak vagy barcaságiak szélesebb körű autonómiát kérnének, mint a székelyföldiek, de a Székelyföld biztos tágabb autonómiára tart igényt, mint a moldvai régiók többsége. Minél erősebb egy térség gazdasága, annál nagyobb függetlenséget szeretne.
– Ez biztosítaná-e a területi önrendelkezést?
– A területi autonómia nem etnikai alapú önrendelkezés. Egyértelműen területhez kötődik, ha a jelenlegi fejlesztési régiókat sikerül átalakítani egy közigazgatási egységgé. A székelyföldi fejlesztési régióban nemcsak székelyek, hanem románok és más nemzetiségűek is élnek, mindannyian egyformán részesülnénk az előnyökben és a hátrányokban.
– Ezt az elvet alkalmazva a Székelyföld mekkora autonómiát bírna el?
– Amekkorát felépítünk, és amenynyit dolgozunk. Egyértelműen autonómiapárti vagyok, de az autonómia nagyon sok felelősséggel jár. Minél többet dolgozunk, annál szélesebb körű autonómiánk lehet. Nyilván a cél a minél nagyobb önállóság. Olyan adókat és illetékeket kell tudnunk bevezetni, amelyek például a multinacionális cégek profitját is helyben tudják tartani.
– Az aszimmetrikus autonómia bevezetéséhez meg kell-e változtatni az alaptörvényt?
– Ez értelmezés kérdése. Akik akarják, azt fogják mondani, meg lehet oldani egy decentralizációs törvénynyel, akik ellenzik, még alkotmánymódosítással sem tartják majd kivitelezhetőnek. Ez csak akarat kérdése. Meggyőződésem, hogy Románia el fog mozdulni ebbe az irányba, mert ha nem teszi meg, nagyon sok pénzt veszít. Polgármesterként sok, nemcsak magyar önkormányzati vezetővel állok kapcsolatban, és ők is érzik, szükség van egy erősebb decentralizációra. Az autonómia és a decentralizáció fogalma szinte összemosható, de oda kell figyelnünk, hogyan kommunikálunk. Az elmúlt években sajnos nem sikerült megértetnünk a románokkal, hogy amit akarunk, az nem ellenük szól.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.