A külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók erős szakmai motivációval választják a pedagógusi pályát, annak ellenére, hogy a szakma társadalmi elismertsége eltérő, és nagy többségük e pályán szeretne később elhelyezkedni – derült ki abból a kutatásból, amelynek eredményeit pénteken ismertették Budapesten.
2015. október 03., 11:382015. október 03., 11:38
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és az MTA Domus Szülőföldi Ösztöndíjának közös támogatásával megvalósult Kárpát-medencei kutatás során mintegy 2000 hallgatói kérdőívet gyűjtöttek be, lefedve ezzel négy ország (Szlovákia, Románia, Szerbia, Ukrajna) összes olyan intézményét, ahol részben vagy egészében létezik magyar tannyelvű óvó- és tanítóképzés, azaz 15 város összesen 23 intézményét.
Kutatásuk alapján látható, hogy a külhoni magyar pedagógushallgatók alacsony társadalmi státusból érkeznek, többnyire elsőgenerációs diplomások. Az érdeklődési körnek megfelelő és anyanyelven történő továbbtanulás minden régióban az első helyen szerepelt, de az oktatók képzettsége és az intézmény jó hírneve is befolyásolta a választást. A felmérés szerint a legjobban a felvidékiek, a legrosszabbul a kárpátaljai magyarok beszélik a lakhelyük szerinti állam nyelvét.
Megállapították azt is, hogy a megkérdezett hallgatók elégedettek képzőintézményük oktatási színvonalával, a leginkább a kárpátaljaiak. A négy régió közül háromban több mint 90 százalék gondolta úgy, hogy a pedagógusképzés gyakorlati része jól szervezett. A pedagógushallgatók átlagosan 72 százaléka szeretne pedagógusként elhelyezkedni, a pozitív kötődés a Vajdaságban a legmagasabb (81 százalék), Erdélyben a legalacsonyabb (70 százalék). A pedagógus szakma anyagi megbecsültségének megítélése a Vajdaságban és Erdélyben volt a legkedvezőbb, míg a legkedvezőtlenebb a Felvidéken és Kárpátalján.
Pirityiné Szabó Judit, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője kiemelte: a nemzetpolitikai gondolkodásban és az egyes lépésekben a külhoni magyar pedagógusok kulcsfontosságú helyet töltenek be. Közös cél a külhoni magyarság megtartása és szülőföldön való boldogulása feltételeinek javítása, ami elsődlegesen a magyar identitás megőrzésével és a magyar közösségek megőrzésével érhető el – mondta.
Közismert tény, hogy a magyarságtudat kialakulásának és személyessé válásának helyei a magyar oktatási-nevelési intézmények, az anyanyelvi oktatás az egy közösséghez való tartozást fejezi ki és a részesedést a magyar kultúrából – fogalmazott a főosztályvezető. Hozzátette: akik nem magyar nyelven tanulnak, azok szinte teljesen kimaradnak a magyar kultúrából, és megteszik az első, sokszor visszafordíthatatlan lépést az asszimiláció felé.
Kitért arra, hogy az államtitkárság által indított tematikus években a pedagógusszervezetek és az iskolában dolgozó pedagógusok az elsődleges partnerek, akiken keresztül a gyerekekhez és a szülőkhöz szóltak. A pedagógus a külhoni magyar közösségek szereplője, ő az, aki kifejezi egy közösség kulturális értékeit, rendezvényeket kezdeményez, megszervezi a programokat, akire felnéznek a következő nemzedék tagjai – fogalmazott.
Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke emlékeztetett: 1997 óta támogatják a határon túli magyar tudósokat a Domus ösztöndíj keretében, 2000-től kifejezetten a szülőföldön való munkát is segítik. A mostani kutatás jelentőségét abban látja, hogy kifejezetten a pedagógusokkal foglalkoztak, és az ő pályaorientációjukat vették górcső alá.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kiemelte: azt szeretnék, hogy a külhoni magyarságnak juttatandó források minél jobban hasznosuljanak, korábban vizsgálták már az iskolaválasztást, illetve áttekintették az oktatás minőségét is az érintett külhoni magyar intézményekben. Ebbe a sorba illeszkedik a mostani pedagóguskutatás. A konferencia összegzéseként megfogalmazódó javaslataikat eljuttatják a nemzetpolitikai államtitkárságnak – jelezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!