
Pincében érlelődő, különféle ízesítésű érköbölkúti sajtok
Fotó: Makkay József
Barta Anett érköbölkúti tejfeldolgozó érlelt sajtjait szerte Bihar megyében ismerik a fogyasztók, a megyében ő az egyetlen, élelmiszeripari engedéllyel rendelkező magyar sajtkészítő. A 11 tehenes gazdaság tejét feldolgozó kis sajtműhely sokféle sajtkülönlegességet állít elő, amivel áruházakban nem találkozik a vásárló. Videós összeállításunkban Önök is belekóstolhatnak a sajtkészítés műhelytitkaiba.
2024. szeptember 23., 18:352024. szeptember 23., 18:35
2024. szeptember 23., 19:052024. szeptember 23., 19:05
Egy csütörtöki napon toppanunk be az érköbölkúti Barta család portájára, ahol hetedik éve működik sajtműhely. Hétfőn és csütörtökön készítenek ugyanis sajtot, a közbeeső napokon a 11 tehéntől kifejt tejet tejhűtőben tárolja a Bihar megyei faluban élő család gazdasága.
Barta Anett 2017-ben édesapja tanácsára elvégzett egy sajtkészítő tanfolyamot, hogy kedvet kapjon a tejfeldolgozáshoz, miután a család rájött, hogy a tejet nem éri meg aprópénzért eladni a felvásárlónak. A Nagyváradon vendéglátói-gasztronómiai szakközépiskolát végzett
,,Tudtam, hogy sokat kell tanulnom, új technikákat, új módszereket kell elsajátítani a hagyományos sajtkészítés korszerűsítésére, így bevállaltam az egyetemi szintű élelmiszerképzést is. A legtöbb biztatást vásárlóimtól kaptam, akik kezdettől fogva elégedettek voltak, és az ők észrevételei alapján tökéletesítettem a termékeimet” – magyarázza az indulás körülményeit Anett.
Hosszú volt az út az élelmiszer-biztonsági engedélyek beszerzéséhez is. A lakás konyhájában kezdték el a sajtkészítést, és szerencséjükre a Bihar megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakemberei segítőkészek voltak a hivatalban érdeklődő apával és lányával. A hivatali állatorvosok részletesen elmagyarázták, hogy a ház külön helyiségét miként alakítsák át és rendezzék be a szükséges engedélyek beszerzéséhez.
A hivatal emberei végül mindent rendben találtak, és innentől fogva Anett hivatalos engedéllyel árulhatta friss és érlelt sajtjait megyeszerte. Vendéglátónk szerint így sincs könnyű dolguk, mert a szigorú élelmiszer-biztonsági előírások nehezen teszik lehetővé a sajtok pincés érlelését, viszont a légkondicionált, ,,steril”, zárt helyen nem lehet minőségi sajtokat érlelni, ahhoz egy pince gombaflórája szükséges.
A kifejt tej a hűtőtartályból a sajtműhelybe kerül
Fotó: Makkay József
Végigkövetjük a 32 fokra melegített és beoltott tej útját az érmelléki hegyek között fekvő, közigazgatásilag Székelyhíd városához tartozó településen működő sajtműhelyben. A félórás alvadási idő után Anett felaprítja a friss sajt alapanyagát. A hagyományos érlelt sajtok készítéséhez szükséges tejet nem pasztörizálják, ami külön engedélyeztetést követelt, gyakrabban kell ellenőrizni a tej minőségét.
Amíg a beoltott tej leszűrésére sor kerül, lemegyünk a porta végében húzódó pincébe, az érlelődő sajtokhoz. A fölöttünk levő legelőrészen tartják a teheneket – a forróság miatt idén nyáron az állatok keveset mentek ki a három kilométerre húzódó, kiégett köbölkúti legelőre. Barta Anett elmagyarázza, hogy az állattartással foglalkozó édesapja gondozza és feji a teheneket, ő a sajtkészítéssel és az értékesítéssel foglalkozik. A családi munkamegosztás gördülékennyé tette a teljes munkafolyamatot.
A pince sajtérlelő polcai előtt külön edényekben áll a sós víz, ebbe kerülnek az érlelésre szánt friss sajtok, majd a ,,sós fürdőt” egynapi szikkasztás követi. Innentől veszi kezdetét a több hónapos érlelés.
– mutatja az érlelés sorrendjében szortírozott tejtermékeket a sajtmester. Barta Anett a natúr termékek mellett többféle ízesítésű sajtot is előállít, legújabb készítménye egy szarvasgombás ínyencség, amit a napokban állított be érlelésre.
Három-négy hónapig érlelt sajt szeletelés előtt
Fotó: Makkay József
Visszatérünk a sajtkészítés helyszínére, ahol a hűtőszekrényből számos sajtkülönlegesség kerül elő, amiből sajttálas kóstolásra szeletel frissen gyúrt és érlelt sajtokat vendéglátónk. A pincéből felhozott sajtok egyedi csomagolásban várják az értékesítést. Anett heti rendszerességgel házhoz szállítással is foglalkozik.
Emellett hétvégeken az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett vásárokra is ellátogat, ahol ma már sokan keresik termékeit, kialakult egy vásárlói törzsgárdája. De sokan itthon keresik, sőt a farmon sajtkóstolókat is szerveznek az érdeklődők számára. Mi is megkóstoljuk a sajtmester termékeit, kezdve a 2-3, majd 7-8 hónapos érlelt natúr, illetve ízesített sajtokkal.
Vannak vásárlóik, akik ősszel betérnek az érköbölkúti farmra, és kiválasztanak egy friss sajtgurigát, majd megegyezés alapján jövő nyáron jönnek érte, addig érni hagyják a kettő, vagy akár tízkilós sajtot.
Külön érdekesség a gyúrt sajtok kategóriája, amelyet a készítés során Anett tésztaként nyújt ki, és a feltekert roládba házi kolbászt, különböző fűszereket, vagy áfonyát teker. Nehéz eldönteni, melyiknek van jobb íze: nekem az áfonyás sajt tetszett leginkább, amiről kiderült, hogy a vásárlók körében is a legnépszerűbb.
Barta Anett naponta lejön a pincébe ellenőrizni a sajtok érlelését
Fotó: Makkay József
Előnyére szolgál, hogy a Székelyföldtől eltérően Bihar megyében viszonylag kevesen foglalkoznak szarvasmarhatartással, így a sajtkészítés terén nincs túl nagy konkurencia. A megyében ő az egyetlen, hivatalos élelmiszeripari engedéllyel rendelkező magyar sajtkészítő, aki érlelt sajtokat forgalmaz.
,,Az utóbbi években sokan abbahagyták az állattartást. Az aszályos időjárás miatt egyre nehezebben és drágábban lehet előállítani a takarmányt, sok gazda számára nem éri meg vásárolt eleséggel tartani a teheneket. Mi is megvásároljuk a szálastakarmány egy részét, de a költségeket ki tudjuk gazdálkodni a sajt árából. Remélem, hogy ez a jövőben is sikerülni fog” – magyarázza vendéglátónk az Oláh-Badi Levente munkatársunkkal forgatott videóriportban. Barta Anett szerint számára nem csak foglalkozás, hanem szenvedély is a sajtkészítés, ami arra készteti, hogy a nehéz körülmények ellenére is kitartson.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!