2011. augusztus 04., 08:062011. augusztus 04., 08:06
A szakszervezeti bizalmi tegnapi sajtótájékoztatóján felidézte, hogy 2009-ben a Kovászna városi Turizmus Rt. mintegy száz alkalmazottat bocsátott el, arra hivatkozva, hogy felújítják a két szállodát és a munkálatok idejére felfüggesztik a tevékenységet. A kollektív munkaszerződés értelmében leépítés esetén a munkaadó háromhavi bérnek megfelelő bánatpénzt kellett kifizessen.
A cég hosszas huzavona után fizette ki az embereket, de ezek nem örülhettek a végkielégítésnek, mert amint azt kézhez kapták, a munkaerő-elhelyező ügynökség arra hivatkozva, hogy jövedelemhez jutottak, leállította a munkanélküli-segély folyósítását. Vasile Neagovici elmondta, a közel száz érintett nevében pert indítottak, amit perrendtartási hiányosságok miatt – nem sikerült minden egyes tárgyalásra az összes érintettet mozgósítani – elveszítettek. A szakszervezet tanácsára többen egyéni pert indítottak jussukért, 24 civil pert kezdeményeztek, és eddig 20 esetben a felperesek javára született végleges ítélet. A bírósági döntés arra kötelezte az ügynökséget, fizesse ki az elmaradt állami támogatást. Bár ez megtörtént, Neagovici szerint rosszul számolták ki az összeget. Ungureanu Mariana érintettként elmondta, 1700 lej helyett 5500 lejt, vagyis sokkal többet kapott, míg Bartos Barnának 9000 lej helyett csak 5500 lejt adtak.
Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója a Krónikának elmondta, a magáncégek esetében nem szabályozza törvény, hogy ha bánatpénzt kapnak, jogosultak-e munkanélküliségi-segélyre, de a közalkalmazottakról külön jogszabály rendelkezik, és az ügynökség ezt a törvényt alkalmazta. A bíróság úgy döntött, a segélyt visszamenőleg ki kell fizetni. A téves számítás kapcsán kifejtette, az alkalmazottak hibáztak, mert nem értesítették az ügynökséget, amikor még a segélyezési időszak lejárta előtt újra munkába álltak.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!