
Megfogadják a tanácsukat? Az RMDSZ reméli, megkapja a parlamenti támogatást a mandátumhosszabbításra (képünk illusztráció)
Fotó: Erdély Bálint Előd
A törvénymódosítást kezdeményező RMDSZ szerint a jelenlegi négy évnél hosszabb időtartamú stabilitásra van szükségük a helyi választott vezetőknek, hogy megvalósítsanak egy-egy programot, stratégiát, ezért – számos európai példát követve – öt évre növelnék mandátumukat. A tervezet már a döntéshozó kamara asztalán van.
2020. május 22., 10:002020. május 22., 10:00
2020. május 22., 10:042020. május 22., 10:04
A szenátus hamarosan döntéshozó kamaraként szavaz az RMDSZ által benyújtott törvénymódosításról, amely értelmében már az idei önkormányzati választások után négy évről öt évre hosszabbodna a helyi választottak mandátuma. Cseke Attila szenátor, a szövetség frakcióvezetője a Krónikának elmondta,
Például az európai uniós pályázatok a legfontosabb forrásai egy közösség fejlesztésének, ezek lebonyolításához időre van szükség – érvelt a politikus.
Cseke Attila emlékeztetett, Románia egy 1992-ben bevezetett, azóta elavult modell szerint működteti önkormányzati rendszerét, a nyugat-európai minták alapján kell ezt korszerűsíteni, és ebbe beletartozik a mandátumok időtartama is.
Ausztria volt az utolsó nyugat-európai konszolidált demokrácia, amely 2008-ban növelte meg négy évről öt évre a helyi választottak mandátumát. Románia a francia közigazgatási modellt vette át, amikor a sajátját megtervezte, ugyanakkor Franciaországban hat évre választanak helyi vezetőket. Belgiumban szintén hatéves a helyi választottak mandátuma, míg Németországban landonként változik: a többségben öt évet tart, két landban nyolc évet, és egyben tíz évre választ a helyi közösség vezetőket – sorolta Cseke Attila.
A képviselőház már megszavazta a tervezetet, a szenátus döntő kamaraként voksol a módosításról. A felsőház közigazgatási bizottságában már elkészült az elfogadó jelentés, a tervezetet a jogi bizottságnak is véleményeznie kell. Az RMDSZ politikusa abban bízik, meglesz a kellő támogatottság a módosítás elfogadására, hiszen – mint fogalmazott – az nem egy párt vagy politikus, hanem a helyi közösségek fejlődése miatt szükséges.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség felvetette, a javaslat hátterében az áll, hogy a pártok túlságosan ragaszkodnak a megszerzett mandátumokhoz, ezért szeretnék meghosszabbítani. Erre vonatkozó kérdésünkre Cseke Attila kifejtette, a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek egyetlen polgármestere sincs, így nem lehet tapasztalata az önkormányzati munkáról. „A polgármestereket, megyei tanácselnököket, helyi képviselőket nem a kormány nevezi ki, hanem a polgárok választják meg. Nem kell kétségbe vonni a szavazók döntését. Ha a közösség elégedetlen a tevékenységükkel, nem választja őket újra” – szögezte le a frakcióvezető.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!