Érettségi: bonyolult egyszerűsítés

„Felelőtlen és nevetséges a kormány viszonyulása a tanügyhöz” – nyilatkozta tegnap a Krónikának Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke annak kapcsán, hogy a kormány drasztikusan módosította az érettségi vizsga módszertanát és ütemtervét, az új program pedig már a most végzős diákokra is érvényes. A szakember úgy látja, nem elég csak szellősebbé tenni az érettségit.

„Az a diák, aki az elmúlt három évben más rendszerben tanult, összezavarodik a folyamatos módosítások miatt” – fogalmazott Lászlófy, aki szerint az új módszert csak a következő tanévtől lett volna szabad gyakorlatba ültetni. Ugyanakkor a pedagógus szerint az lenne a fontos, hogy az érettségin ne a diák lexikális tudását mérjék fel, hanem azt állapítsák meg, hogy a 12 éves oktatás mire tette képessé.

A pedagógus arra is kitért, hogy az oktatás mindenképp reformra szorul, de azt körültekintően, a szakma bevonásával és egységes koncepció alapján kell végrehajtani. „Az összekutyult tanügyi törvényt felelősségvállalással fogadta el a kormány, majd kis idő múlva a miniszterelnök az abban elfogadott időpontokat is megváltoztatta” – fogalmazott Lászlófy.

Vizsgaszesszió februártól júniusig

A szociáldemokraták és demokrata-liberálisok alkotta kormánykoalíció már a legelején az oktatás gyökeres reformját tűzte ki egyik prioritásaként. A két politikai párt közötti nézeteltérések miatt azonban két tanügyi reformtervezet is elkészült, egyet a PSD-s Ecaterina Andronescu oktatási miniszter dolgozott ki, a másik pedig a Tăriceanu-kormány PDL-s szaktárcavezetőjének, Mircea Micleának a nevéhez fűződött.

Végül kompromisszumos megoldás született, a koalíciós kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott oktatási reform mindkét tervezetből tartalmazott előírásokat. A jogszabályba foglalt, az érettségire vonatkozó módosítások lényege abban áll, hogy az eddigiekkel ellentétben az érettségi vizsgákat nem egy tömbben, nyáron szerveznék meg, hanem már februárban elkezdődne a végzősök tudásának felmérése.

A megszavazott törvény értelmében az érettségi vizsgák már januárban elkezdődtek volna, Emil Boc miniszterelnök azonban ideiglenes oktatási miniszterként a vizsgaidőpontok elhalasztásáról határozott. A legújabb kalendárium és a módszertan Boc közlése szerint legkésőbb október 30-án jelenik meg a tanügyminisztérium honlapján. Ennek értelmében a román nyelv és irodalomból február 15. és 17. között, míg anyanyelv és irodalomból február 17. és 19. között szóbeli vizsgáznak a tizenkettedikes diákok.

A számítástechnikai ismeretek felmérését április 19–29. között szervezik, míg május 31. és június 4. között egy nemzetközi használatú idegen nyelvből kell szóbeli vizsgázniuk a végzősöknek. Újításnak számít ugyanakkor, hogy ezekre a vizsgákra nem jegyet, hanem minősítést adnak a vizsgáztató tanárok. Boc szerint a diáknak meglesz az átmenője minősítéstől függetlenül, a lényeg a részvételen van. „Aki nem megy el ezekre a megmérettetésekre, nem vehet részt a június végi záróvizsgákon” – fogalmazott ideiglenes oktatási miniszterként a kormányfő. Az érettségi írásbeli vizsgáit június 28. és július 2. között rendezik.

Bizonytalan diákok

Emil Boc egyébként arról is nyilatkozott, hogy megtartja elődje, Ecaterina Andronescu koncepcióját, miszerint a vizsgákon a képességek felmérésén lesz a hangsúly. Azonban azt is elismerte, hogy jobb lett volna fokozatosan áttérni a régi módszerről az újra. A kormányfő kijelentését osztják a diákok is. N. T. sepsiszentgyörgyi tizenkettedikes diák, ebben a tanévben kell érettségiznie.

A Krónika kérdésére elmondta, elbizonytalanítja, hogy újabb és újabb hírek jelennek meg a záróvizsga kapcsán, s már azt sem tudja, hogy konkrétan mire számíthat. Mint hangoztatta, a tanárok sem tudják pontosan, mi lesz, hogyan zajlik majd a vizsga, s ez nem használ a felkészülésnek. Ugyanakkor édesanyja is azt nehezményezi, hogy nem szögezték le pontosan már az elmúlt tanév végén, hogyan zajlik majd az érettségi. „Szeptemberben már tiszta képpel kellett volna kezdeni az új tanévet” – összegzett az édesanya.

Egyszerűsítés a módszertan útvesztőjében

„Az érettségi egyszerűsítésének jó szándéka összebonyolódott a módszertan útvesztőjében” – fogalmazta meg Keresztély Irma is. A Kovászna megyei főtanfelügyelő kifejtette, a szakma éveken keresztül jelezte, hogy egyszerűsíteni kellene az érettségit, hiszen az Európai Unió országai közül Romániában volt a legbonyolultabb. Mint felidézte, eddig 146 tantárgyból kellett érettségi tételeket összeállítani és azokat lefordítani a kisebbségek nyelvére, így nagy volt a hibalehetőség.

A szakember azonban úgy ítéli meg, a valós egyszerűsítés három, kisebbségek esetében négy írásbeli megmérettetést jelentett volna. A kizáró jellegű szóbeli vizsgák azonban összebonyolítják az érettségit, véli Keresztély Irma, aki szerint az érettségi így tulajdonképpen februártól júliusig tart, ez a hosszú időszak pedig kimeríti a tanárt és a diákot. Szintén gondként említette, hogy az év közbeni vizsgák miatt az iskolák kénytelenek lesznek átszervezni az órarendet, ez pedig szerinte óhatatlanul a minőség rovására megy.

Árt a sok változtatás

A tanügyi szakszervezetek is különbözőképpen vélekednek az érettségi kalendáriumának módosításáról, abban viszont egyetértenek, hogy egy újabb változtatás még jobban összezavarná az érintetteket. Gheorghe Isvoranu, a Spiru Haret szakszervezet elnöke szerint a döntés előtt mindenképp egyeztetni kellett volna a szakma és az érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, ugyanis szerinte a módosítás nem feltétlenül kedvező.

Isvoranu ugyanakkor felrója, hogy a tanügyi törvény végleges formája még nem jelent meg az oktatási minisztérium honlapján. Másrészt Liviu Pop, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének főtitkára úgy véli, a január 4-i kezdés, közvetlenül az ünnepek után valóban nem volt jó, így a módosításra szükség volt. Pop abban bízik, hogy nem lesz egy újabb tanügyminiszter, aki ismét változtat valamit.