2007. november 09., 00:002007. november 09., 00:00
Közölte: még egyetlen tervet, tanulmányt vagy projektet se sikerült elkészíteniük, mivel a bírósági bejegyzési folyamat elhúzódása miatt még nincs jogi személyisége a civil szervezetnek. Az egyesület elsõ elnöke egy tavaly decemberi interjúban a Krónikának még úgy nyilatkozott: „Az elsõ elnöki megbízatás különbözik a következõ mandátumoktól, hiszen nem lesz könnyû a törvényszéki bejegyzés. De mi addig sem ülhetünk karba tett kézzel, el kell készítenünk azt a fejlesztési elképzelést, amely nem településeket, megyéket, hanem az egész székelyföldi régiót célozza meg\". Az egyéves elnöki megbízatásának végén lapunk újra megkereste Albert Álmost. „Morális tartozásom is van a kollégákkal szemben, hiszen a csatlakozó települések befizették a tagságdíjakat, de még mindig nem sikerül az egyesületet használni, ezért azok fölöslegesen befizetett pénzösszegek\" – sajnálkozott az egyesület elnöke. Mint arról már keddi lapszámunkban beszámoltunk a Kovászna megyei ügyészség kérésére a bíróság november 20-ára halasztotta az egyesület bejegyzésének tárgyalását. Ezt azzal indokolták, hogy addig a két megye prefektúráinak újra kell véleményezniük az alapító tagként szereplõ önkormányzatok csatlakozásáról szóló határozatait. „Egyértelmû, hogy a következõ tárgyalási fordulóban sem lesz döntés ebben az ügyben. Biztos vagyok abban, hogy a november 25-i európai parlamenti választások utánra halasztják a tárgyalást\" – nyilatkozta Albert Álmos. Az egyesület elnöke úgy érzi, az igazságszolgáltatás részérõl nincs akarat arra, hogy bejegyezzék az egyesületet, ezért különbözõ kifogásokat találnak, hogy a sepsiszentgyörgyi bíróság szintjén tartsák az ügyet. „Türelemmel várunk, de ha szükséges lesz, akár a nemzetközi bíróságig is elviszszük az ügyet, ezt pedig Románia nem szeretné\" – fejtette ki Albert Álmos. Decemberben újra összeül a Szövetség a Székelyföldért Egyesület vezetõtanácsa, és akkor döntenek, hogy ki viszi tovább az ügyet, illetve ki veszi át az elnöki megbízatást. Mint ismeretes, 2006. december 7-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyûlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását, amelynek célja, közösen kidolgozni a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. A jelenlévõk akkor egy évre vezetõtanácsot választottak, és megállapodtak abban, hogy az elnökök és alelnökök megyénként rotációban váltják egymást. A székelyföldi önkormányzatok egyesületének elsõ alakuló ülésén jelenlévõk Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármestert választották elsõ elnökükké, míg Benyovszky Lajos székelykeresztúri és Márton István csíkdánfalvi polgármestereket alelnökükké. Megállapodtak, hogy a csatlakozó önkormányzatok településenként minden lakos után évi 1 lejt fizetnek be az egyesület kasszájába. A tavaly decemberi alakulást követõen azonban a Kovászna és Hargita megyei prefektúrák, majd az ügyészség is többször megtámadta a bejegyzést, ezért már csak nyolc önkormányzat vesz részt az alapításban: Háromszékrõl a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhlyi, bodoki és nagybaconi, Hargita megyébõl pedig a gyergyóremetei, csíkdánfalvi, szentegyházai és székelykeresztúri önkormányzatok. A tervek szerint a többi székelyföldi önkormányzat a bírósági bejegyzés után csatlakozna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.