Hirdetés

Eredménytelen év

Egyelőre működésképtelen a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. Egyetlen megvalósítást se tud felmutatni a Szövetség a Székelyföldért Egyesület, amelynek létrehozását közel egy éve kezdeményezte Kovászna és Hargita megyei települések több önkormányzata. „Működésképtelen az egyesület” – ismerte be Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az egyesület elnöke.

2007. november 09., 00:002007. november 09., 00:00

Közölte: még egyetlen tervet, tanulmányt vagy projektet se sikerült elkészíteniük, mivel a bírósági bejegyzési folyamat elhúzódása miatt még nincs jogi személyisége a civil szervezetnek. Az egyesület elsõ elnöke egy tavaly decemberi interjúban a Krónikának még úgy nyilatkozott: „Az elsõ elnöki megbízatás különbözik a következõ mandátumoktól, hiszen nem lesz könnyû a törvényszéki bejegyzés. De mi addig sem ülhetünk karba tett kézzel, el kell készítenünk azt a fejlesztési elképzelést, amely nem településeket, megyéket, hanem az egész székelyföldi régiót célozza meg\". Az egyéves elnöki megbízatásának végén lapunk újra megkereste Albert Álmost. „Morális tartozásom is van a kollégákkal szemben, hiszen a csatlakozó települések befizették a tagságdíjakat, de még mindig nem sikerül az egyesületet használni, ezért azok fölöslegesen befizetett pénzösszegek\" – sajnálkozott az egyesület elnöke. Mint arról már keddi lapszámunkban beszámoltunk a Kovászna megyei ügyészség kérésére a bíróság november 20-ára halasztotta az egyesület bejegyzésének tárgyalását. Ezt azzal indokolták, hogy addig a két megye prefektúráinak újra kell véleményezniük az alapító tagként szereplõ önkormányzatok csatlakozásáról szóló határozatait. „Egyértelmû, hogy a következõ tárgyalási fordulóban sem lesz döntés ebben az ügyben. Biztos vagyok abban, hogy a november 25-i európai parlamenti választások utánra halasztják a tárgyalást\" – nyilatkozta Albert Álmos. Az egyesület elnöke úgy érzi, az igazságszolgáltatás részérõl nincs akarat arra, hogy bejegyezzék az egyesületet, ezért különbözõ kifogásokat találnak, hogy a sepsiszentgyörgyi bíróság szintjén tartsák az ügyet. „Türelemmel várunk, de ha szükséges lesz, akár a nemzetközi bíróságig is elviszszük az ügyet, ezt pedig Románia nem szeretné\" – fejtette ki Albert Álmos. Decemberben újra összeül a Szövetség a Székelyföldért Egyesület vezetõtanácsa, és akkor döntenek, hogy ki viszi tovább az ügyet, illetve ki veszi át az elnöki megbízatást.

Mint ismeretes, 2006. december 7-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyûlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását, amelynek célja, közösen kidolgozni a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. A jelenlévõk akkor egy évre vezetõtanácsot választottak, és megállapodtak abban, hogy az elnökök és alelnökök megyénként rotációban váltják egymást. A székelyföldi önkormányzatok egyesületének elsõ alakuló ülésén jelenlévõk Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármestert választották elsõ elnökükké, míg Benyovszky Lajos székelykeresztúri és Márton István csíkdánfalvi polgármestereket alelnökükké. Megállapodtak, hogy a csatlakozó önkormányzatok településenként minden lakos után évi 1 lejt fizetnek be az egyesület kasszájába. A tavaly decemberi alakulást követõen azonban a Kovászna és Hargita megyei prefektúrák, majd az ügyészség is többször megtámadta a bejegyzést, ezért már csak nyolc önkormányzat vesz részt az alapításban: Háromszékrõl a sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhlyi, bodoki és nagybaconi, Hargita megyébõl pedig a gyergyóremetei, csíkdánfalvi, szentegyházai és székelykeresztúri önkormányzatok. A tervek szerint a többi székelyföldi önkormányzat a bírósági bejegyzés után csatlakozna.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 22., csütörtök

A „parancs” ellenére sem költözik ki az aradi várból a helyőrség, ezért uniós támogatásról maradt le a város

Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.

A „parancs” ellenére sem költözik ki az aradi várból a helyőrség, ezért uniós támogatásról maradt le a város
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Két nap föld alatti tiltakozás után feljöttek a felszínre a fizetésük csökkenése miatt dühös bányászok

Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.

Két nap föld alatti tiltakozás után feljöttek a felszínre a fizetésük csökkenése miatt dühös bányászok
2026. október 22., csütörtök

Megvédeni a jövőt: nem csak a múltra emlékeztet a romániai kommunista diktatúra múzeuma Székelyföldön

Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.

Megvédeni a jövőt: nem csak a múltra emlékeztet a romániai kommunista diktatúra múzeuma Székelyföldön
2026. október 21., szerda

Iskolapszichológusok és tanácsadók segítségét kérték a késelés utáni első tanítási napon Besztercén

Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.

Iskolapszichológusok és tanácsadók segítségét kérték a késelés utáni első tanítási napon Besztercén
Hirdetés
2026. október 21., szerda

Kolozsvár polgármestere gettók és no-gó zónák kialakulásától tart a vendégmunkások miatt

Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.

Kolozsvár polgármestere gettók és no-gó zónák kialakulásától tart a vendégmunkások miatt
2026. október 21., szerda

Erdély-szerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján

A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.

Erdély-szerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján
2026. október 21., szerda

Újra vadászhatnak a medvékre, de a kártérítések körül továbbra is nagy a baj

Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.

Újra vadászhatnak a medvékre, de a kártérítések körül továbbra is nagy a baj
Hirdetés
2026. október 21., szerda

„Nincs mentség az erőszakra”: cselekvési tervet ígér a miniszterelnök a besztercei késelés után

Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.

„Nincs mentség az erőszakra”: cselekvési tervet ígér a miniszterelnök a besztercei késelés után
2026. október 21., szerda

Ideiglenesen Tóth Csaba látja el a prefektusi feladatokat Arad megyében

Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.

Ideiglenesen Tóth Csaba látja el a prefektusi feladatokat Arad megyében
2026. október 21., szerda

Új életre kelt, kultúrát közvetít a mostantól az Erdélyi Zsidók Múzeumaként működő szinérváraljai zsinagóga

A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.

Új életre kelt, kultúrát közvetít a mostantól az Erdélyi Zsidók Múzeumaként működő szinérváraljai zsinagóga
Hirdetés
Hirdetés