Kovászna megye első ipari parkját egy török üzletember valósíthatja meg Baróton. A vállalkozó első lépésben meghívott egy 18 tagú küldöttséget, hogy az ő költségén látogassanak meg egy Isztambul melletti ipari parkot, és a helyszínen győződjenek meg annak gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő hatásáról.
A tervek szerint a baróti ipari parkot egy 50 hektáros területen hoznák létre. Ebből 10 hektár már az önkormányzat tulajdonában van, két évvel ezelőtt vásárolta meg a helyi tanács. A többi 40 hektár területet egyik bányarészleg májusi bezárása után kormányhatározattal kell visszakapnia Barótnak. Ezeket a területeket össze lehet vonni, és ezzel az 50 hektárral az önkormányzat többségi részvényes lehet az ipari parkot menedzselő vállalkozásban, tájékoztatta a Krónikát Nagy István polgármester. A török vállalkozó 150 ezer euróval lépne be a projektbe, ezzel az összeggel az előzetes számítások szerint az ipari parkot működtető cégben 20 százalékos részesedése lenne. Még lenne lehetőség arra, hogy mások is belépjenek az alakuló részvénytársaságba, közölte a polgármester. Nagy István szerint a hátrányos helyzetű vidék fejlesztésének egyetlen lehetősége, ha sikerül befektetőket vonzani a térségbe. Baróton és környékén alig vannak jól működő vállalkozások, az elmúlt 18 év alatt Erdővidék fizikailag és szellemileg is bezárkózott: az odavezető utak katasztrofális állapotban vannak, minden választási kampányban előkerül a nemzetiségi kérdés, ami elriasztja a vállalkozókat – fogalmazta meg a polgármester.
Hassan Sert török üzletember a Krónikának elmondta, ha megfelelő körülményeket találnak, a befektetők megérkeznek. Erdővidék leszegényedett, az aktív munkaerő egy része külföldön keres munkát, de ezen lehet változtatni, fejtette ki Sert. Egy jól felszerelt, vasút-, út-, gáz-, víz-, villamosenergia- és csatornahálózattal rendelkező ipari park mindenütt a világon vonzza a befektetőket, nem lehet ez másként Baróton sem, mondta a török vállalkozó, aki készített egy előtanulmányt is a létesítmény működéséről.
Ha Baróton sikerül megvalósítani az ipari parkot, az lenne az első ilyen létesítmény Kovászna megyében, mert nyolc év előkészület után a fejlesztési minisztérium felbontotta a tervezett gidófalvi ipari parkra kötött szerződést, mivel nem sikerült rendezni a terület tulajdonjogát. Amint arról már beszámoltunk, Hassan Sert ugyancsak 150 ezer eurós befektetéssel korszerű cementgyárat is beindítana Baróttól 10 kilométerre, a rákosi bánya egykori területén. Több helybéli környezetszennyezéstől tartva ellenzi a gyár létrehozását. Nagy István polgármester lapunknak elmondta, ha a vállalkozó beszerzi a szükséges környezetvédelmi engedélyeket, vállalja, hogy az előírásokat betartja, meggyőzi a tanácstagokat a gyár veszélytelenségéről, beindíthatja azt, hiszen minden új munkahely jól jön a térségben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
Látogatottsági adatok