Erdőradar hiányosságokkal

Míg Dan Achim, a hatóság vezetője a kirótt büntetések mértékére hivatkozva máris hatékonynak nevezte a törvénytelen fakitermelés visszaszorítása érdekében beindított rendszert, a Krónika által megkérdezett erdélyi szakértők véleménye megoszlik a kérdésben.

Dan Achim közölte, az erdőradar beüzemelése utáni három hónapban körülbelül 130 köbméternyi fát koboztak el – főleg Fehér, Beszterce-Naszód és Vâlcea megyében –, és mivel egy köbméter értékét 85 lejben állapították meg, így ez körülbelül 11 000 lejt jelent. A 2014 októbere és 2015 januárja között kirótt bírságok összértéke 57 500 lej.

„A rendszer nem védi az erdőket”

Nicoleta Marin, a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense érdeklődésünkre elmondta, Kovászna megyében még egyetlen bírságot sem róttak, egyetlen bűnvádi eljárást sem indítottak a három hónapja működő „erdőradar” alapján. A szóvivő úgy tudja, az erdőradar alapján ellenőrzött szállítmányok rendben voltak Háromszéken.

Az érintettek azonban a követőrendszer hiányosságaira is rámutattak. Nagy Dániel, a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség főfelügyelő-helyettese elmondta, még sok javítanivaló van az erdőradaron, de a minisztériumban már dolgoznak a fejlesztésén.

„Gondot jelent, hogy az okostelefonos alkalmazást elsősorban azoknak kell használniuk, akik nem értenek hozzá, így traktoristák, erdőmunkások pötyögik be az adatokat, és gyakran elütik a számokat. Ilyenkor a rendszer leáll, ezt jelenteni kell a felügyelőségen, egy szakember kimegy a helyszínre és helyreállítja. Kovászna megyében azonban mindössze négy ellenőre van a felügyelőségnek, ezért időbe telik, míg az adatbeviteli gondokat megoldják” – vázolta a helyzetet Nagy Dániel.

Mint mondta, az is akadályozza a rendszer zavartalan működését, hogy tudomása szerint Bukarestben egyetlen személy kezeli a főszervert, oda futnak be az egész országból a hibajelentések, ezért szinte lehetetlen naprakészen orvosolni azokat. Nagy Dániel hozzátette, még korai megítélni a rendszer hatékonyságát.

„A rendszer lényege a falopás megfékezése, de egyúttal az erdők védelme is. Ám azzal, hogy egy lopott rakományt elkoboznak a rendőrök, még nem óvjuk az erdőt, hiszen azt a fát már kivágták” – fogalmazott a főfelügyelő-helyettes. Kádár Rezső, a háromszéki Pro Wood faipari klaszter elnöke is úgy véli, hiányos a rendszer, hiszen az erdőradar csak a feldolgozó kapujáig követi a fát, onnan már egy új rendszerbe kerül, más jelentéseket kérnek, ami növeli a bürokráciát, és csökkenti a hatékonyságot.

Hargita megye: nincs látványos előrelépés

Táblagépekkel, mobiltelefonokkal felszerelt erdészek adják az útnak induló rönkszállítmányok egyedi kódjait a csíkszéki erdőkben. A törvénytelen fakitermelés visszaszorítását célzó integrált nyilvántartási rendszer azonban egyelőre nem hozott látványos változásokat a környéken, nem derült fény több illegális faanyagszállításra.

A csíki magánerdészetben nem látnak nagy különbséget a korábbi és a jelenlegi nyilvántartási rendszer eredményessége között, ami a faanyag törvénytelen szállítását illeti. „Mindezt azért, mert itt eddig sem volt jellemző, hogy nagy mennyiségű fát szükséges dokumentumok, engedélyek nélkül fuvaroztak volna” – állítja Májer Emese, a hivatal vezetője.

Ijesztő méreteket öltött az erdőirtás

A hivatalos adatok szerint 1990-ben Románia 6,5 millió hektár erdővel rendelkezett, melynek fele azóta magántulajdonba került. A környezetvédelmi szaktárca által korábban közölt adatok szerint az elmúlt huszonöt évben 125 ezer hektár erdőt irtottak ki illegálisan az országban – ez több mint 80 millió köbméter fát jelent a szakértők szerint –, ebből mintegy 30 ezret teljesen letaroltak. Az évente legálisan kitermelt 14 millió köbméter fa mellett több mint egy millió köbméter fát termelnek ki törvénytelenül. A legfrissebb adatok szerint nem csoda, hogy a fatolvajok évek óta randalíroznak, több mint 500 ezer hektár ugyanis őrizetlen. A Természetvédelmi Világalap (World Wild Found, WWF) korábban egy jelentésében arra mutatott rá, amennyiben hasonló iramban halad tovább az erdőirtás, az ország akár 20 éven belül erdő nélkül maradhat.

Számukra inkább az integrált nyilvántartási rendszerhez elengedhetetlen mobiltelefonokhoz szükséges térerő időnkénti hiánya jelent gondot egy-egy körzetben. Egerszék környékén, ahol korábban nem volt térerő, egy átjátszó antenna telepítésével a helyzet javult, viszont Csíkmadaras környékén is előfordul, hogy a nem megfelelő térerő miatt nem tudnak a rendszerhez csatlakozni az illetékesek. Ilyenkor várakozni kell a szállítmánnyal, amíg ez sikerül – tudtuk meg.

A hivatal vezetője szerint előfordult, hogy a gyenge térerő miatti sikertelen kódgenerálás ellenére is regisztrálta a rendszer az adatokat, és az újrapróbálkozásnál azt jelezte, már létezik a kód, holott az nem jelent meg. Olyan esetről nem tudnak, amikor a nagy hideg miatt nem lett volna működőképes a rendszer.

Cătălin Mutică, a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője ehhez képest rendkívül hatékonynak nevezte a rendszer használatát, s úgy véli, azoknak, akik eddig falopásból és a fa törvénytelen értékesítéséből éltek, „rá kellett jönniük, már nagyon kevés az esély ezt folytatni, mert nagyon sokat kockáztatnak”. „Bevallom, korábban én is szkeptikus voltam, de három-négy hét alatt megváltozott a véleményem” – tette hozzá.

Az igazgató bevallása szerint attól tartott, hogy az informatikai alkalmazás esetleges hibái az erdészeti hivatalok számára jelenthetnek komoly problémákat országos szinten. Mutică azt mondta, négy hónap kevés arra, hogy a kihágásokat, bűncselekményeket illetően mérleget vonjanak, de az erdőradar bevezetését mindenképp hasznosnak tartja.

Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőr-főkapitányság szóvivője szerint a bejelentések nyomán ellenőrzéseket végeztek, faanyagot is koboztak el, és bűnügyi eljárást is indítottak már a megyében. Szerinte látványos változásokról ezzel együtt nem lehet beszélni, és úgy tudja, nincs számottevő törvénytelen fakitermelés a megye területén. Az integrált nyilvántartási rendszert a hatóságok szempontjából ugyanakkor hasznosnak nevezte a szóvivő is, aki szerint hosszú távon mindenképpen eredményes lesz a működtetése.

Biztató előjelek

Szatmár megyében az erdőradar-rendszer bevezetése óta 18 feljelentést regisztráltak a hatóságok, azonban fatolvajokat nem fogtak el, így sem bírságolásra, sem árulefoglalásra nem volt mindeddig példa – tudtuk meg a megyei rendőr-főkapitányság szóvivőjétől. Ana Petric a Krónika érdeklődésére elmondta, a 112-es sürgősségi számon érkezett lakossági hívások közül 12 esetben téves riasztásról volt szó, ezek esetében már a diszpécserszolgálat munkatársai kiderítették a programhoz tartozó adatbázis segítségével, hogy a szállítmánnyal nincsenek gondok.

A szóvivő szerint két esetben elnézőek voltak a hatóságok, mivel arra a megállapításra jutottak, hogy nem csalási szándék vezette a regisztrációs szám nélkül közlekedő sofőrt, mindössze arról volt szó, hogy kezdő lévén nem boldogult a rendszerrel. Mint megtudtuk, két esetben a bejelentőt bírságolták meg, ugyanis kiderült, hogy személyes bosszúból árulták be haragosukat, a jelentett rakományt pedig törvényesen szállították. További két esetben pedig nem rönkfát, hanem pelletet szállított a gyanúsnak ítélt jármű, melyet nem kell jelenteni az erdőradarrendszerben.

A Kolozs Megyei Erdészeti Igazgatóság érdeklődésünkre közleményben jelezte, nem áll rendelkezésükre külön statisztika arról, hogy összesen hány bejelentés érkezett az erdőradarrendszer aktiválása óta, annak viszont örülnek, hogy a kitermelt fa útját csak a megyében 400 hatósági illetékes követheti, míg korábban erre nem volt lehetőség. Az igazgatóságon, mint kiderült, főként annak örülnek, hogy leegyszerűsödött a kitermelt fa fuvarozásának az ellenőrzése, és bíznak abban, hogy az erdőradar használata miatt már senki nem teheti meg, hogy hamis papírokkal szállítson fát.

Alina Dinu, a Bihar megyei rendőr-főkapitányság szóvivője sem tudott adatokkal szolgálni az október óta eltelt időszakban az erdőradar használatának köszönhetően kiderített esetekről. „A szakosztályunk éves kimutatásokban összegzi tevékenységét” – zárta rövidre válaszát Dinu. Érdeklődésünkre rámutatott, telefonon, lakossági bejelentések alapján is eljártak az elmúlt időszakban, ám ez tapasztalata szerint nem számít újdonságnak a Bihar megyei hatóságok hétköznapjaiban.

Amint korábban beszámoltunk róla, az erdőradar olyan informatikai rendszer, amelynek célja az illegális fakivágások megfékezése. Bevezetése óta lehetővé vált egyrészt, hogy hivatalos szervek ellenőrizzék a farakományokat, másrészt az állampolgárok is kérhetik a 112-es egységes segélyhívó számon a faáru törvényes voltának ellenőriztetését.

A rendszer a fa útjának nyomon követését teszi lehetővé. Minden egyes rakományt a fa kivágásáért vagy feldolgozásáért felelős szervnek, vállalatnak vagy pedig a vásárlónak regisztrálnia kell a SUMAL nevű, okostelefonról elérhető adatbázisba. A rakományt kísérő szállítólevél adatainak helyességét a rendszer ellenőrzi (hogy a szállítólevelet törvényes keretek között állították-e ki, hogy az azon szereplő famennyiséget törvényesen vágták-e ki).

Ha az adatok helyesek, a rendszer egyszeri kódot generál, amelyet fel kell tüntetni a szállítólevélen. Amennyiben az adatok nem helyesek, a rendszer nem bocsát ki kódot, hanem figyelmeztetést küld a felhasználónak, és értesíti a hatóságokat.