
Fotó: Erdélystat
Európai összehasonlításban viszonylag sok a kórházi ágy Romániában, de kevés az orvos, és kevés pénzt fordítanak egészségügyre – derül ki az Erdélystat.ro statisztikai portálon csütörtökön közzétett elemzésből.
2020. május 21., 17:112020. május 21., 17:11
2020. május 21., 17:572020. május 21., 17:57
A portál az elérhető 2017-es, 2018-as romániai és európai hivatalos statisztikák alapján készítette el elemzését, amely a Románián és Erdélyen belüli regionális különbségekre is kitér. Az elemzésből kiderül: Romániában 2018-ban 676 fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmény működött, melyekben 138 606 kórházi ágy szolgálta ki a betegeket.
Az Európai Unióban 2017-ben átlagosan öt kórházi ágy jutott ezer lakosra. E mutató szerint Németország (8,0), Bulgária (7,5), Ausztria (7,4) és Magyarország (7,0) előzte meg Romániát, míg a rangsort Dánia (2,6), az Egyesült Királyság (2,5) és Svédország (2,2) zárta – számolt be az MTI.
Románián belül a fővárosi körzet helyzete a legjobb, ahol 10,4 kórházi ágy jut ezer lakosra, Erdély enyhén átlag feletti (7,4), Moldva (6,5) és Havasalföld (6,1) pedig átlag alatti. Az erdélyi régiók esetében a Maros és Kolozs megyét magában foglaló Közép-Erdély áll az első helyen (8,9), de a kórházi ágyak relatív számának tekintetében átlagon felüli a székelyföldi ellátottság is (7,5). A hivatalos adatokból azonban az is kiderül, hogy a romániai kórházi ágyak kihasználtsága meglehetősen alacsony, mindössze 64 százalékos.
Fotó: Erdélystat
Magyarország is az EU-átlag alatt szerepelt a rangsorban ezer lakosonként 3,32 orvossal. Románián belül ebben a statisztikában is Bukarest és körzete vezet, és Erdély az országos átlag fölött szerepel. Rendkívül nagyok azonban az Erdélyen belüli regionális különbségek. Míg Közép-Erdélyben 4,4 orvos jut ezer lakosra, a Bánságban pedig 3,6, a Partiumban csupán 2,2 és Székelyföldön mindössze 1,5.
A háziorvosok statisztikája is ugyanazokat a regionális különbségeket mutatja. Romániában egy háziorvosnak átlagosan 1652 személyt kell ellátnia.
A Bánságban 1280, a Partiumban 1532, Közép-Erdélyben 1556, Székelyföldön pedig átlagosan 1855 személy tartozik egy háziorvosi körzethez.
Fotó: Erdélystat
Az egészségügyi szakdolgozók (ápolók, asszisztensek, szülésznők, védőnők, laboránsok, gyógytornászok stb.) statisztikájában Románia az európai középmezőnyben helyezkedik el, Románián belül viszont Székelyföld az egyik legjobb mutatókkal rendelkező régió. Országosan ezer lakosra 7,14 egészségügyi dolgozó jut, több, mint Magyarországon, ahol ez a szám 6,76. Erdély ellátottsága ezen a területen megegyezik az országos átlaggal.
Az erdélyi regionális bontás azt jelzi, hogy éppen azok a régiók – Székelyföld (8,33) és Észak-Erdély (7,93) – állnak a legjobban az ezer lakosra jutó egészségügyi szakdolgozók rangsorában, ahol a legnagyobb az orvoshiány. A mutató Dél-Erdélyben (6,91) és a Partiumban (6,45) a legrosszabb.
Az Erdélystat.ro tanulmánya arra is kitér, hogy az Eurostat (2017-es) adatai szerint,
Míg az EU tagállamai átlagosan a GDP-jük 9,9 százalékát költötték az egészségügyi kiadásokra, Magyarországon 6,9, Romániában pedig 5,2 százalékos volt ez az arány.
Fotó: Erdélystat
Az egy főre jutó egészségügyi kiadások rangsorában is Románia volt a sereghajtó az EU-ban. Míg a lista élén található országok Svédország és Dánia átlagosan 5206, illetve 5134 eurót költöttek egy-egy polgáruk egészségére, a romániai összeg (494 euró) nem érte el ennek az egytizedét.
Ugyanakkor annak ellenére, hogy az orvosok nagyfokú kivándorlásának témája jelentős hangsúlyt kapott a médianyilvánosságban az elmúlt években, 2012 és 2018 között Romániában az ezer lakosra jutó gyakorló orvosok (családorvosok és fogorvosok nélkül) száma folyamatosan növekedett – hívják fel a figyelmet az Erdélystat elemzői. Míg 2012-ben az orvosok száma 39 914 volt, ez 2018-ban elérte a 48 558 főt, ami 22%-os gyarapodást jelent.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
1 hozzászólás