Fotó: Erdélystat
Európai összehasonlításban viszonylag sok a kórházi ágy Romániában, de kevés az orvos, és kevés pénzt fordítanak egészségügyre – derül ki az Erdélystat.ro statisztikai portálon csütörtökön közzétett elemzésből.
2020. május 21., 17:112020. május 21., 17:11
2020. május 21., 17:572020. május 21., 17:57
A portál az elérhető 2017-es, 2018-as romániai és európai hivatalos statisztikák alapján készítette el elemzését, amely a Románián és Erdélyen belüli regionális különbségekre is kitér. Az elemzésből kiderül: Romániában 2018-ban 676 fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmény működött, melyekben 138 606 kórházi ágy szolgálta ki a betegeket.
Az Európai Unióban 2017-ben átlagosan öt kórházi ágy jutott ezer lakosra. E mutató szerint Németország (8,0), Bulgária (7,5), Ausztria (7,4) és Magyarország (7,0) előzte meg Romániát, míg a rangsort Dánia (2,6), az Egyesült Királyság (2,5) és Svédország (2,2) zárta – számolt be az MTI.
Románián belül a fővárosi körzet helyzete a legjobb, ahol 10,4 kórházi ágy jut ezer lakosra, Erdély enyhén átlag feletti (7,4), Moldva (6,5) és Havasalföld (6,1) pedig átlag alatti. Az erdélyi régiók esetében a Maros és Kolozs megyét magában foglaló Közép-Erdély áll az első helyen (8,9), de a kórházi ágyak relatív számának tekintetében átlagon felüli a székelyföldi ellátottság is (7,5). A hivatalos adatokból azonban az is kiderül, hogy a romániai kórházi ágyak kihasználtsága meglehetősen alacsony, mindössze 64 százalékos.
Fotó: Erdélystat
Magyarország is az EU-átlag alatt szerepelt a rangsorban ezer lakosonként 3,32 orvossal. Románián belül ebben a statisztikában is Bukarest és körzete vezet, és Erdély az országos átlag fölött szerepel. Rendkívül nagyok azonban az Erdélyen belüli regionális különbségek. Míg Közép-Erdélyben 4,4 orvos jut ezer lakosra, a Bánságban pedig 3,6, a Partiumban csupán 2,2 és Székelyföldön mindössze 1,5.
A háziorvosok statisztikája is ugyanazokat a regionális különbségeket mutatja. Romániában egy háziorvosnak átlagosan 1652 személyt kell ellátnia.
A Bánságban 1280, a Partiumban 1532, Közép-Erdélyben 1556, Székelyföldön pedig átlagosan 1855 személy tartozik egy háziorvosi körzethez.
Fotó: Erdélystat
Az egészségügyi szakdolgozók (ápolók, asszisztensek, szülésznők, védőnők, laboránsok, gyógytornászok stb.) statisztikájában Románia az európai középmezőnyben helyezkedik el, Románián belül viszont Székelyföld az egyik legjobb mutatókkal rendelkező régió. Országosan ezer lakosra 7,14 egészségügyi dolgozó jut, több, mint Magyarországon, ahol ez a szám 6,76. Erdély ellátottsága ezen a területen megegyezik az országos átlaggal.
Az erdélyi regionális bontás azt jelzi, hogy éppen azok a régiók – Székelyföld (8,33) és Észak-Erdély (7,93) – állnak a legjobban az ezer lakosra jutó egészségügyi szakdolgozók rangsorában, ahol a legnagyobb az orvoshiány. A mutató Dél-Erdélyben (6,91) és a Partiumban (6,45) a legrosszabb.
Az Erdélystat.ro tanulmánya arra is kitér, hogy az Eurostat (2017-es) adatai szerint,
Míg az EU tagállamai átlagosan a GDP-jük 9,9 százalékát költötték az egészségügyi kiadásokra, Magyarországon 6,9, Romániában pedig 5,2 százalékos volt ez az arány.
Fotó: Erdélystat
Az egy főre jutó egészségügyi kiadások rangsorában is Románia volt a sereghajtó az EU-ban. Míg a lista élén található országok Svédország és Dánia átlagosan 5206, illetve 5134 eurót költöttek egy-egy polgáruk egészségére, a romániai összeg (494 euró) nem érte el ennek az egytizedét.
Ugyanakkor annak ellenére, hogy az orvosok nagyfokú kivándorlásának témája jelentős hangsúlyt kapott a médianyilvánosságban az elmúlt években, 2012 és 2018 között Romániában az ezer lakosra jutó gyakorló orvosok (családorvosok és fogorvosok nélkül) száma folyamatosan növekedett – hívják fel a figyelmet az Erdélystat elemzői. Míg 2012-ben az orvosok száma 39 914 volt, ez 2018-ban elérte a 48 558 főt, ami 22%-os gyarapodást jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás