Fotó: Erdélystat
Európai összehasonlításban viszonylag sok a kórházi ágy Romániában, de kevés az orvos, és kevés pénzt fordítanak egészségügyre – derül ki az Erdélystat.ro statisztikai portálon csütörtökön közzétett elemzésből.
2020. május 21., 17:112020. május 21., 17:11
2020. május 21., 17:572020. május 21., 17:57
A portál az elérhető 2017-es, 2018-as romániai és európai hivatalos statisztikák alapján készítette el elemzését, amely a Románián és Erdélyen belüli regionális különbségekre is kitér. Az elemzésből kiderül: Romániában 2018-ban 676 fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmény működött, melyekben 138 606 kórházi ágy szolgálta ki a betegeket.
Az Európai Unióban 2017-ben átlagosan öt kórházi ágy jutott ezer lakosra. E mutató szerint Németország (8,0), Bulgária (7,5), Ausztria (7,4) és Magyarország (7,0) előzte meg Romániát, míg a rangsort Dánia (2,6), az Egyesült Királyság (2,5) és Svédország (2,2) zárta – számolt be az MTI.
Románián belül a fővárosi körzet helyzete a legjobb, ahol 10,4 kórházi ágy jut ezer lakosra, Erdély enyhén átlag feletti (7,4), Moldva (6,5) és Havasalföld (6,1) pedig átlag alatti. Az erdélyi régiók esetében a Maros és Kolozs megyét magában foglaló Közép-Erdély áll az első helyen (8,9), de a kórházi ágyak relatív számának tekintetében átlagon felüli a székelyföldi ellátottság is (7,5). A hivatalos adatokból azonban az is kiderül, hogy a romániai kórházi ágyak kihasználtsága meglehetősen alacsony, mindössze 64 százalékos.
Fotó: Erdélystat
Magyarország is az EU-átlag alatt szerepelt a rangsorban ezer lakosonként 3,32 orvossal. Románián belül ebben a statisztikában is Bukarest és körzete vezet, és Erdély az országos átlag fölött szerepel. Rendkívül nagyok azonban az Erdélyen belüli regionális különbségek. Míg Közép-Erdélyben 4,4 orvos jut ezer lakosra, a Bánságban pedig 3,6, a Partiumban csupán 2,2 és Székelyföldön mindössze 1,5.
A háziorvosok statisztikája is ugyanazokat a regionális különbségeket mutatja. Romániában egy háziorvosnak átlagosan 1652 személyt kell ellátnia.
A Bánságban 1280, a Partiumban 1532, Közép-Erdélyben 1556, Székelyföldön pedig átlagosan 1855 személy tartozik egy háziorvosi körzethez.
Fotó: Erdélystat
Az egészségügyi szakdolgozók (ápolók, asszisztensek, szülésznők, védőnők, laboránsok, gyógytornászok stb.) statisztikájában Románia az európai középmezőnyben helyezkedik el, Románián belül viszont Székelyföld az egyik legjobb mutatókkal rendelkező régió. Országosan ezer lakosra 7,14 egészségügyi dolgozó jut, több, mint Magyarországon, ahol ez a szám 6,76. Erdély ellátottsága ezen a területen megegyezik az országos átlaggal.
Az erdélyi regionális bontás azt jelzi, hogy éppen azok a régiók – Székelyföld (8,33) és Észak-Erdély (7,93) – állnak a legjobban az ezer lakosra jutó egészségügyi szakdolgozók rangsorában, ahol a legnagyobb az orvoshiány. A mutató Dél-Erdélyben (6,91) és a Partiumban (6,45) a legrosszabb.
Az Erdélystat.ro tanulmánya arra is kitér, hogy az Eurostat (2017-es) adatai szerint,
Míg az EU tagállamai átlagosan a GDP-jük 9,9 százalékát költötték az egészségügyi kiadásokra, Magyarországon 6,9, Romániában pedig 5,2 százalékos volt ez az arány.
Fotó: Erdélystat
Az egy főre jutó egészségügyi kiadások rangsorában is Románia volt a sereghajtó az EU-ban. Míg a lista élén található országok Svédország és Dánia átlagosan 5206, illetve 5134 eurót költöttek egy-egy polgáruk egészségére, a romániai összeg (494 euró) nem érte el ennek az egytizedét.
Ugyanakkor annak ellenére, hogy az orvosok nagyfokú kivándorlásának témája jelentős hangsúlyt kapott a médianyilvánosságban az elmúlt években, 2012 és 2018 között Romániában az ezer lakosra jutó gyakorló orvosok (családorvosok és fogorvosok nélkül) száma folyamatosan növekedett – hívják fel a figyelmet az Erdélystat elemzői. Míg 2012-ben az orvosok száma 39 914 volt, ez 2018-ban elérte a 48 558 főt, ami 22%-os gyarapodást jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás