Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A budapesti Nemzeti Színház erős látvány-és mozgásvilágú előadását, a Csíksomlyói passiót láthatta a Kolozsvári Magyar Napok közönsége Szent István ünnepén, szombaton este a magyar színházban.
2022. augusztus 21., 12:012022. augusztus 21., 12:01
A szenvedéstörténetet a 18. századi iskoladrámák is interpretálták, ezekből a változatokból született a Vidnyánszky Attila által rendezett előadás, amelynek szövege a nemrég elhunyt, kolozsvári születésű Szőcs Géza költő átirata. A zsúfolásig telt színházteremben az előadás kezdete előtt elénekelte a közönség a magyar himnuszt, majd Tompa Gábor színházigazgató és Grezsa Csaba főkonzul szólt az ünneplőkhöz.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
„Megerősödik hitünk a megújulásban, a szenvedéstörténet a békébe vetett hitet és reményt is hordozza. Öröm számunkra, hogy vendégül láthatjuk Kolozsváron a Csíksomlyói passiót” – mondta az igazgató. Arra is kitért, a 2020-ban elhunyt Szőcs Géza éppen augusztus 21-én született, 69 évvel ezelőtt.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Grezsa Csaba nemrég kinevezett kolozsvári főkonzul rámutatott, a „hol vagy, István király, téged minden magyar kíván” kérdésre adott válasz ma is aktuális, az elmúlt ezer évben erőt meríthetett a magyarság Szent István életművéből.
– fogalmazott a főkonzul. Hozzátette: kereszténység nélkül nincs a magyarságnak jövője és azt is fontos szem előtt tartani, hogy Szent István nem az önfeladást, hanem a kitartó munkát választotta.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A Csíksomlyói passió című előadásban a Zsuráfszky Zoltán által vezetett Magyar Nemzeti Táncegyüttes lépett színpadra, a Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus is jelen volt a kolozsvári színházban, akárcsak Zs. Vincze Zsuzsa táncdramaturg és Jeremias Bianca jelmeztervező. A csíksomlyói ferencesek által a 18. században előadott passiójáték mostani változata összefonódott, szerves egységet alkot a Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó által megszólaltatott vallásos népénekekkel és a néptánc alapú koreográfiával.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A Nemzeti Színház Csíksomlyói passiója a keresztény hit alapjaira kérdez rá, az európai kultuszközösség esélyeire hívja fel a figyelmet.
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A budapesti Nemzeti Színház a magyarság szakrális helyszíneire viszi el évek óta Csíksomlyói passió című előadását, amelyet most a kincses városban láthat augusztus 20-án a közönség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!